A fejem fölött lángra kapott a tető, és most azt kérdezem, mi szükséges ahhoz, hogy a teljes életemet újraértelmezzék.
Indul a lakásbiztosítási kampány, amely valódi lehetőséget kínál a lakástulajdonosok számára! Március 31-ig szabadon és költségmentesen mondhatjuk fel meglévő lakásbiztosításainkat, és ha ezt megtesszük, április végéig nyitva áll előttünk a lehetőség, hogy a jelenlegi biztosításunknál kedvezőbb ajánlatot válasszunk. A biztosítótársaságok versengenek egymással, hogy a legvonzóbb kedvezményekkel csábítsanak minket, így egy tudatos szerződésmódosítással akár jelentős összegeket is megtakaríthatunk a biztosítási díjakból. Most nézzük meg, mire van szükség ahhoz, hogy baj esetén a kár teljes mértékben megtérüljön, és a biztosítási összeg valóban elegendő legyen ingatlanunk újjáépítésére vagy javítására!
Mi történne, ha az ingatlanod lángra kapna? Vajon a biztosítás elegendő lenne ahhoz, hogy teljes mértékben felújítsd vagy újjáépítsd a lakásodat vagy házadat? E kérdések mentén indítottam egy körkérdést egy belvárosi társasház tíz lakójának körében. Érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezettek mindannyian jól tájékozottak, többségük két ingatlannal is rendelkezik, és egy részük aktívan foglalkozik lakáskiadással, mint befektetők. A válaszok alapján kiderült, hogy a tíz tulajdonos közül:
A körkérdésben kapott válaszok is azt támasztották alá, hogy a biztosítás fontosságáról már nem kell győzködni a hazai ingatlantulajdonosokat, országosan megközelítőleg 75 százalékuk gondoskodik biztosításról, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz arány. Az már más kérdés, hogy mennyire körültekintően kötik a biztosításukat, ügyelnek-e arra, hogy az esetleges anyagi kárt az adott biztosítás teljes egészében fedezze.
A válaszadók egy része úgy gondolta, hogy "teljeskörű" biztosítást kötött, abban mindenféle káresemény benne van, tehát szerintük, ha leég a tető vagy leviszi a szél, akkor is fizet a biztosító, mégpedig a tető teljes újjáépítés költségét fedezi. Ezt azonban rosszul tudták: ez csak akkor igaz, ha a ház újjáépítésének költségét 100 százalékban fedező biztosítást kötöttünk. Ha például egy 100 millió forintért újjáépíthető házat csak 75 millió forintig biztosítunk, akkor csak 75 százalékos térítésre számíthatunk. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha leég a tető, és - az egyszerűség kedvéért - 10 millió forint lenne az új tető megépítése, a biztosító csak 7,5 millió forintot fizetne, mert csak 75 százalékig volt biztosítva a ház. A többit, ebben az esetben 2,5 millió forintot az ingatlantulajdonosnak saját zsebből kellene hozzátenni a tetőpótláshoz.
Ez az alulbiztosítás esete: amikor a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ha pedig nem fizettünk a valós érték után éves díjat, akkor a biztosító által kifizetett összegből nem tudjuk pótolni a tönkrement vagyontárgyat, vagy új állapotba hozni az ingatlant.
A biztosítók a kártérítési összeg meghatározásakor az ingatlanoknál az újjáépítéshez szükséges költségeket, míg az ingóságok esetében a beszerzési értéket használják kiindulópontként.
Alulbiztosítás esetén, ahogyan azt a korábbi példában is láthattuk, a biztosító a kár megtérítését csak olyan arányban végzi, amely megfelel a megállapított biztosítási összeg és a vagyontárgy új állapotban történő helyreállításának vagy beszerzésének költségei közötti viszonynak.
A lapunk által megkérdezettek körében a válaszadók 40%-a kifejezetten bizonytalan volt az alulbiztosítottság fogalmának pontos jelentését illetően, így nem tudták megbízhatóan felmérni, hogy a 100%-os kártérítéshez elegendő-e a biztosításuk. Ezzel szemben a Generali Biztosítónál jelentős előrelépés tapasztalható: itt kiemelt figyelmet fordítanak az alulbiztosított szerződések kedvezményes átdolgozására. Ennek eredményeként az utolsó 1-2 évben sikerült csökkenteniük az alulbiztosítottság arányát 15-20%-ra.
Az ilyen kellemetlen esetek elkerülése miatt hangsúlyozzák a biztosítási szakemberek az értékkövetés fontosságát. A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a meglévő szerződésben szereplő biztosítási összegeket és a biztosítási díjat. Erről a biztosítási évforduló előtt körülbelül 51-56 nappal megküldik az indexálási értesítőt, ami a következő évre szóló biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza. Az értékkövetésnek az a jelentősége, hogy kár esetén a vagyontárgy valós értékének megfelelő biztosítási szolgáltatást kaphassunk.
Nekünk kell eldönteni, hogy hajlandók vagyunk-e az értékkövető, megemelt díjat fizetni, vagy vállaljuk az alulbiztosítás kockázatát, és akkor kár esetén kénytelenek leszünk mélyen a zsebünkbe nyúlni.
Az értékkövetés során fontos, hogy figyelembe vegyük az év közbeni változásokat is. Például, ha új háztartási gépeket vagy műszaki eszközöket vásároltunk, esetleg felújítottuk az ingatlanunkat, vagy napelemrendszert installáltunk a tetőre, ezek mind jelentős hatással lehetnek a vagyontárgyaink értékére. Gondoljunk csak bele: a napelemtelepítés költségei akár 6 millió forintra is rúghatnak, és ebből az összegből a vissza nem térítendő állami támogatás fele is lehetett. Ugyanakkor egy fűtésre optimalizált klímaberendezés beszerzése, szereléssel együtt, valószínűleg 500 ezer forintnál nem fog kevesebből megvalósulni. Ilyen esetekben az indexálás önmagában nem elegendő; az új vagyontárgyakat és az értéknövekedést érdemes feljegyezni, és ennek megfelelően módosítani a meglévő biztosítási szerződésünket. Ha nem figyelünk erre, könnyen alulbiztosítottságba kerülhetünk.
Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság.
Felvetődik a kérdés, mi a helyes stratégia: minden évben biztosítót váltani, keresve a legkedvezőbb ajánlatot vagy maradni az adott biztosítónál és az értékkövetésről gondoskodni? Biztosítási szakértők nem a csomagok gyakori váltogatását tartják a legjobb megoldásnak, hanem a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozását ajánlják. Célszerű időről időre megvizsgálni a biztosításainkat, hogy azok a változó körülmények között is megfelelően szolgálják -e ingatlanunk és ingóságaink védelmét.
A Generali szakértője kiemelte, hogy érdemes legalább háromévente áttekinteni a biztosítási szerződéseket, még akkor is, ha az ingatlanunkban nem történt jelentős értéknövelő fejlesztés. Az idő múlásával a biztosítók kínálatában, illetve a piacon új, innovatív megoldások bukkannak fel, mint például a cyber kockázatokra vonatkozó biztosítások, napelemek, hőszivattyúk, vagy akár a smart eszközök védelme. Ezen kívül a nyaralásunk idején hasznos lehet a speciális időjárásbiztosítás is, amelyek mind hozzájárulhatnak a biztonságunk és a nyugalmunk megőrzéséhez.
Fontos, hogy a biztosítási választás során ne csupán a díjra összpontosítsunk. Az ár-érték arány optimalizálása elengedhetetlen, és érdemes figyelembe venni a biztosító kárrendezési folyamatát, valamint a rendelkezésre álló kiegészítő biztosításokat is. Az értékállóságra való törekvés kulcsfontosságú: célszerű olyan testre szabható biztosítást keresni, amely a legjobban illeszkedik igényeinkhez. Ilyen esetekben érdemes szakértő segítségét kérni, hiszen a lakásbiztosítással kapcsolatos kérdések sokszor váratlanul merülnek fel. Ne hagyjuk, hogy a díj legyen a döntő tényező: a szakértők hangsúlyozzák, hogy a biztosításunknak mindenképpen fedeznie kell a nagyobb, akár több milliós káreseményeket is, így elkerülhetjük az alulbiztosítottságot.
