Lázár János úgy véli, hogy az elmúlt 14 év során ő volt a legnagyobb hatással a közlekedési rendszer fejlesztésére, és hogy hozzájárulásai felülmúlják másokét.

Lázár János, az építési és közlekedési tárca vezetője, év végi interjút készített egy munkatársával, melyben részletesen kifejtette véleményét saját miniszterségéről. A beszélgetés során nem csupán a saját teljesítményét és eredményeit elemezte, hanem szélesebb perspektívából is rávilágított az ország aktuális helyzetére és a jövőbeli kilátásokra.

A miniszter kérdezője, Krakkó Ákos, aki a minisztérium sajtófőnöki posztját tölti be, az év végéhez közeledve tartott interjú elején hangsúlyozta, hogy ez a beszélgetés egyfajta "beosztott-főnök párbeszéd" lesz. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "általában ennél sokkal több is szokott kibontakozni" az ilyen alkalmak során, ami a tapasztalatai szerint gyakran igaz.

Aztán belecsapott a lecsóba, és az első kérdésével rögtön Lázár Jánoshoz fordult: milyen érzés miniszterként tevékenykedni az építési és közlekedési területen egy olyan időszakban, amikor "az építkezésre alig van forrás, a közlekedésről meg - te mindig harminc éves lemaradásról beszélsz, de szerintem az ötven év sem tűnik eltúlzottnak - ötven évnyi tétlenség súlyos örökségét nyögi a társadalom". A kérdés végén világosan megfogalmazta, hogy a jelenlegi helyzetben "nem tudunk annyit építeni, és a közlekedési infrastruktúra is lassan elrohad körülöttünk".

Lázár János kifejtette, hogy véleménye szerint a frusztráció nem segít a helyzet javításában. Úgy látja, hogy az ember 50 éves kora körül sokkal kiegyensúlyozottabbá válik, kevesebb idegeskedéssel és higgadtabb perspektívával közelíti meg a problémákat. Emellett hangsúlyozta, hogy nem érzi úgy, hogy Orbán Viktortól kapott tárcája csupán "kicseszés" lenne.

Sajnos, manapság csak kevesen rendelkeznek azzal a bátorsággal, hogy valóban megpróbáljanak valamit átalakítani. Nem csupán képességekről van szó, hanem inkább az ambícióról, ami sok esetben hiányzik. A politikai színtéren ez különösen aggasztó, hiszen úgy tűnik, hogy a hangsúly a percepciók irányítására helyeződött. Az emberek döntéseit a látszatok befolyásolják, nem pedig a tényleges valóság, és ez egy komoly kihívást jelent a társadalom számára. Az, hogy a valóságot figyelmen kívül hagyják, csak súlyosbítja a helyzetet, hiszen a valódi problémák megoldása helyett a felszínes információk mentén formálódik a közgondolkodás.

- emelte ki Lázár János, aki nemrégiben egy interjú során arról beszélt, hogy a Fidesz akár a 2026-os választások során is kockáztatja a győzelmét.

A miniszter később elismerte, hogy számos beruházást kénytelenek voltak leállítani, mivel túlvállalások történtek. Kifejtette, hogy még a koronavírus-járvány és a háború előtt is voltak olyan ígéretek, amelyeket a kormány nem tudott teljesíteni, és valakinek meg kellett mondania, hogy "Na emberek, ezt csináljuk, de azt most nem tudjuk megvalósítani." Hozzátette, hogy ez a hálátlan, "nem éppen elegáns" feladat valakinek (jelen esetben az ő feladatának) a vállára nehezedett.

A politikusok gyakran nem kedvelik, ha nemet kell mondaniuk, és különösen nem rajonganak azért, ha kellemetlen híreket kell közölniük, főleg egy szövetségesük számára. Általánosságban elmondható, hogy a politikai körökben mozgó kollégáim leginkább azzal foglalkoznak, hogy csapatokat alakítsanak, pártstruktúrákat építsenek, vagy éppen pozíciókat harcoljanak ki maguknak a párton belül.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – fogalmazott Lázár János, hozzátéve, hogy az ő tevékenysége nem igazán alkalmas arra, hogy pozíciókat szerezzen vagy politikai pártot építsen. Ebből kifolyólag szerinte nem lehet őt azzal vádolni, hogy miniszteri szerepét pártpolitikai érdekek szolgálatába állítaná.

Ismételten megerősítette korábbi kijelentését, miszerint a 2026-os választások során nem kíván egyéni választókerületben jelöltként indulni. Ezen a ponton azonban finoman kijavította Krakkó Ákost, aki az ambíciói "csökkentéséről" tett említést, hangsúlyozva, hogy valójában ezek az ambíciók csupán "átalakultak".

Felsorolt számos jelentős eredményt, amelyek a miniszterségéhez kapcsolódnak, kezdve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának fejlesztésével, egészen a közutak építéséig. Ezen a ponton úgy nyilatkozott, hogy ha csupán a tarifareformot és az ország- illetve vármegyebérletet valósították volna meg a közlekedés terén,

Ez a teljesítmény messze meghaladja mindazt, amit az elmúlt 14 év során a közlekedés területén valaha is elértek ebben az országban.

- fejtette ki a miniszter.

Lázár János kifejtette, hogy nem érez hiányt, és hozzátette, hogy a közlekedés terén "az emberek számára jelentősen kedvezőbbé vált a helyzet".

Kiemelte azt is, hogy a közlekedés valójában "egy gazdasági hatalomkonstrukció", amelyet az utóbbi 35 évben biztosan nem a Fidesz irányított. Véleménye szerint ezen a területen már régóta léteztek a "megosztott érdekek" és csoportok, de a kormányzati oldalról korábban nem történt meg a "teljeskörű átgondolás" arról, hogy ennek a struktúrának milyen mértékben van "valós hatása".

Ne hidd, hogy ahol elköltenek ezerszázmilliárdot, ott ne lenne valaki, akinek ez a költés az érdekeit szolgálja.

- mondta ezzel kapcsolatban, megjegyezve, hogy szerinte "bizonyos belvárosi érdekköröknek" jelentősen sértette az érdekeit a fellépésével. Ezzel kapcsolatban később azt mondta: garantálni tudja, hogy 2025-ben és 2026-ban "érdemi változásokat" lehet látni a közlekedésben.

Később, a vele szembeni bírálatokra reagálva Lázár János kifejtette: "A gond az, hogy az egész ország ellenáll a változásnak. Miközben számos ágazat tele van panasszal, ha változtatni próbálsz, azonnal ellenállásba ütközöl. Ez a státuszhoz való ragaszkodás, ez a státuszkonzervativizmus mindent blokkol."

Majd hozzátette:

Ó, hány ilyen fideszes kormánytaggal is ülök együtt, akik 14 éve azt mondják, hogy "jól van így, nem kell változtatni"

Később arról is beszélt, hogy a beruházásoknál most már mindenkinek tiszta lappal kell játszania, "egy ajánlat nem ajánlat", nyílt verseny van és "egy közbeszerzési ajánlatot nem lehet kihozni győztesnek".

A világ, ahogyan eddig ismertük, mostantól örökre megváltozott.

- szögezte le.

Ezen a ponton Krakkó Ákos feltette a miniszternek a következő kérdést: "Teljes erővel nekimentél az építőipar egészének, beleértve a jelentős részesedéssel rendelkező NER-hez kapcsolódó cégeket is. Milyen költségekkel járhat ez az álmoskönyvek szerint?" Lázár János válaszolt, hogy őt ez a téma nem foglalkoztatja, mivel az állam érdekeit kell képviselnie. Hozzátette, hogy "ha ez problémát okoz a Fideszben, akkor majd keresnek egy másik embert a posztra," bár megjegyezte, hogy szerinte a párton belül sikerült mindenkit meggyőznie az álláspontjáról.

Végül azt mondta: hiányérzete nincs, viszont a kihívásokat, feladatokat nagy számban látja maga. Azt is közölte: bízik abban, hogy még sok évig aktív lesz a közéletben, bár nem tudja, hogy 2026 után mi lesz vele. Úgy vélekedett, hogy amennyiben "nekem 26-ban nem jut hely, vagy nem jut lehetőség, vagy nem akad érdekes munka", akkor máshol is tudja kamatoztatni a tudását.