A vészharangok hangja egyre erősebben hallatszik: sürgősen új stratégiát kell kialakítani az Oroszország által indított támadások ellen az Európai Unió keretein belül.
Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta számos politikai vezető figyelmeztetett arra, hogy Moszkva potenciálisan támadó lépéseket tehet az Európai Unió irányába. A lehetséges fenyegetések között említik a hibrid hadviselés formáit is, amelyre most a litván külügyminiszter irányította rá a figyelmet.
Kästutis Budris, Litvánia külügyminisztere sürgette az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereit, hogy lépjenek kapcsolatba az Európai Bizottsággal az Oroszország által jelentett fenyegetések kapcsán. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy egy átfogó stratégiát dolgozzanak ki Moszkvával szemben, mivel a jövőben a szabotázsakciók kockázata egyre inkább növekedni fog.
Oroszország hibrid hadviselési stratégiákat alkalmaz, hogy elterelje a figyelmünket az Ukrajna ellen folytatott agresszív hadműveleteiről. Ezzel nemcsak erőforrásainkat vonja el, hanem célja, hogy megfélemlítse és megossza társadalmainkat is.
A balti állam külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a problémákra közös megoldás keresése elengedhetetlen, mivel ez hozzájárulhat Moszkva szándékainak megfékezéséhez. Kifejtette, hogy ha sikerülne a Kremlt stratégiai dilemmába kényszeríteni, akkor csökkenthetnék a lehetőségeit, hogy agresszív lépéseket tegyen.
Litvánia Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Lengyelországgal, Svédországgal és Romániával együtt indokolással ellátott javaslatot készített a témában, ezt az EU Külügyminiszteri Tanácsának januári ülésén fogják megvitatni. Budris szavai nem előzmény nélküliek, a közelmúltban két kábel is megsérült a Balti-tengerben, amely a tengerfenékre volt lefektetve, ezt több ország is szabotázsnak nevezte. Egy novemberi jelentés szerint a ennek a hibrid hadviselésnek a fő célpontja Németország lesz majd a jövőben.
