Orbán Viktor főtanácsadója nyilvánosságra hozta a kormány stratégiáját a romák munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban. Az új megközelítések célja, hogy elősegítsék a romák foglalkoztatását és javítsák a helyzetüket a munka világában. A kormány tervei

Egy háttérbeszélgetésen Szalai Piroskát, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját kérdeztük arról, hogyan bővíthető tovább a munkaerőpiac, hogyan lehet bevonni a még elérhető, de jelenleg inaktív embereket. A legnagyobb tartalékot a legfeljebb alapfokú végzettségűek jelentik, köztük a roma népesség jelentős része. A közfoglalkoztatási programok korábban sokat segítettek e csoportok aktivizálásában. A diplomások és az érettségizettek körében már szinte teljes a foglalkoztatás. Mindezek ellenére a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, vagyis a vállalatok nehezen találnak megfelelő munkaerőt.

Az elmúlt másfél évtizedben példátlan növekedést produkált a munkaerőpiac: folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, csökkent az inaktívaké, és a munkanélküliség is alacsony szintre esett le. Ám a legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottak számának bővülése megtorpanni látszik. Az Indexnek adott háttérbeszélgetésen Szalai Piroska, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója részletesen kifejtette, mi állhat a folyamatok mögött, és hogyan készül a kormány a kihívásokra.

"A foglalkoztatottak számának másfél évtizedes növekedése után most először csökkenés figyelhető meg, mindezt úgy, hogy a foglalkoztatási ráta nem esik vissza" - nyilatkozta Szalai Piroska. Szerinte az idei áprilisi adatok jelzik az első komoly fordulatot, hiszen ebben a hónapban 32 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. E csökkenés nem csupán statisztikai anomália, hanem komolyabb demográfiai változások következménye is lehet. A legnagyobb problémát ugyanis nem a munkahelyek számának csökkenése jelenti, hanem az, hogy drámaian csökkent a munkaképes korú lakosság száma.

Ez az adat több mint kétszerese a tavalyi hasonló időszakban tapasztalt népességcsökkenésnek. Szalai véleménye szerint ezzel egy jelentős fordulópont küszöbén állunk: az elmúlt években a munkaerőpiac bővülése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy egyre több inaktív személy lépett be az aktív munkavállalók körébe. Jelenleg azonban a demográfiai tendencia önállóan is gátat szab a további növekedés lehetőségeinek.

"Ez a helyzet dupla felkiáltójel!" – figyelmeztetett Orbán Viktor főtanácsadója. A legfrissebb adatok szerint nemcsak a munkavállalók száma csökkent, hanem a munkanélkülieké is 6000 fővel mérséklődött. Emellett 21 ezerrel kevesebb inaktív személyt regisztráltak ebben a korcsoportban. Bár a hagyományos logika azt sugallná, hogy a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan nőnie kellene a munkanélküliségnek és az inaktivitásnak, a valóság most másképp alakul. "Egyszerűen fogalmazva, kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő. A munkáltatók továbbra is keresik az új munkavállalókat, de sajnos senki sincs, aki betöltené az újonnan létrejövő állásokat."

A munkaerőpiac tehát nem vált "lazává", hanem továbbra is megőrzi feszességét; a bővülés helyett azonban a humánerőforrás csökkenése a jellemző. Szalai Piroska véleménye szerint a kormány célkitűzései nem változtak, és a meglévő tartalékok aktiválására összpontosítanak. Ezek a tartalékok elsősorban az inaktív népesség körében találhatóak, különösen a 20-64 éves korosztályban. A hosszú távú terv az, hogy minél több olyan ember visszatérjen a munkavilágába, akik valamilyen okból kifolyólag jelenleg távol vannak tőle - akár kisgyermekes anyákról, idősebb munkavállalókról, vagy szakképzetlen dolgozókról van szó.

A munkáltatók számára elengedhetetlen a megfelelő munkaerő megtalálása, de a kérdés az, hogy Magyarországon belül képesek-e felfedezni azokat a potenciális munkavállalókat, akik még aktivizálhatóak. Ugyanakkor egy másik jelenség is megfigyelhető: bizonyos iparágakban, különösen az idei tavaszi időszakban, már tapasztalható munkahelyek csökkenése, ami azt jelenti, hogy kevesebb új pozíció létesült, mint amennyi megszűnt - a pontos adatokra azonban még várni kell az év végéig. Szalai Piroska előzetes gazdasági mutatók alapján arra figyelmeztet, hogy míg az iparban csökkenhetett a létszám, addig más szektorokban, mint például a szolgáltatások területén vagy a közszolgáltatásokban, kedvezőbb munkahelyi bővülés tapasztalható.

A kormány előrejelzései szempontjából kulcsfontosságú időszak az év második fele, amikor Szalai Piroska véleménye szerint több jelentős beruházás kezdődése várható, amelyek részben már bejelentésre kerültek. "Nem csupán egyetlen nagyszabású projektről van szó, hanem több, amelynek közvetlen és közvetett hatásai is lesznek a munkaerőpiacon." A nagyobb beruházások nemcsak új munkahelyeket teremtenek, hanem egy teljes szolgáltatási ökoszisztémát is generálnak körülöttük. Például egy új gyár megjelenése új beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat, karbantartókat, utaztatókat és étkeztetőket vonz magával. Gyakran a kisebb helyi vállalkozások is jelentős hasznot húznak ezekből a fejlesztésekből.

A háttérbeszélgetésen a főtanácsadó példaként említi a Mercedes-gyár fejlesztéseit, valamint több kisebb, 100-200 fős üzem indulását. "Sokan a második félévre időzítik a létszámbővítést, és azt látjuk, a beruházások beindulása után több féléven keresztül is növekedés jöhet." A kormány célja nem változott: továbbra is a magas foglalkoztatottságot tartja a gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillérének. Szalai Piroska szerint a kormányzat tisztában van a demográfiai változásokkal, és arra készül, hogy a következő években még tudatosabban kell kezelni a munkaerőhiányt.

A felnőttképzés és átképzés megerősítése kulcsfontosságú elem, különösen a technológiai átalakulások által leginkább érintett iparágakban. Ezen kívül egy másik lényeges terület az inaktív munkavállalók munkaerőpiacra való bevonása, amelyhez hozzájárulhat a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek szélesítése, a nyugdíjasok szövetkezeti modelljeinek fejlesztése, valamint a családbarát munkahelyek népszerűsítése. "Fontos, hogy támogassuk azokat a munkáltatókat, akik növekedni szeretnének, és akik már most is keresnek új munkaerőt, nehogy egyedül maradjanak ebben a folyamatban" - nyilatkozta a főtanácsadó.

Szalai Piroska szerint a foglalkoztatási statisztikák elemzésekor elengedhetetlen a kontextus figyelembevétele, különösen, ha havi adatokról van szó. Ezeket - mint mondta - csak korrigált formában szabad vizsgálni, mivel a munkaerőpiac évközi dinamikája erősen függ a szezonalitástól. Normál esetben az év eleje alacsonyabb létszámot jelent, majd a második negyedévre áll be az éves átlag, a harmadik hozza a mezőgazdasági és idegenforgalmi csúcsszezont, a negyedik negyedév pedig a szolgáltatási szektor és év végi fejlesztések miatt általában magas létszámot produkál.

Ha az adott évben nem tapasztalunk jelentős bővülést, a következő év elején ismét csökkenés lehet tapasztalható. Ezért rendkívül fontos, hogy figyelembe vegyük a szezonalitást, és ne hasonlítsuk össze az egyes hónapokat egymással korrekciók nélkül, mivel ez komoly félreértésekhez vezethet. A legcélszerűbb és legpontosabb összehasonlítás az adott hónap és az előző év azonos hónapjának összevetése, mert ebben az esetben a szezonalitás torzító hatása minimálisra csökkenthető.

Térjünk vissza az inaktív munkavállalók kérdésköréhez. Szalai Piroska véleménye szerint ez a jelenség nem csupán a magyar helyzet sajátja: az inaktívak munkaerőpiaci integrációja egész Európában komoly kihívást jelent, különösen a vidéki területeken. Fontos kiemelni, hogy a statisztikákban inaktívnak minősülnek azok is, akik tanulmányokat folytatnak, de nem dolgoznak mellettük. Orbán Viktor főtanácsadója hangsúlyozta, hogy egyre többen vannak, akik a középfokú vagy felsőfokú tanulmányaik végén járnak, és eközben munkát is vállalnak – különösen a duális képzésben részt vevők, akik már munkaszerződéssel bírnak. "Ezért őket nem inaktívnak, hanem foglalkoztatottnak kell tekinteni."

Egy másik nagy inaktív csoportot a kisgyerekes anyák alkotnak. A harmadik jelentős inaktív csoportba pedig azok tartoznak, akik a hivatalos nyugdíjkorhatár (65 év) előtt kerülnek ki a munkaerőpiacról - nem kizárólag a "nők 40" program résztvevői. Ezután csoportonként részletezte az aktivizálási lehetőségeket.

Magyarországon még mindig kevesebb a tanulás mellett dolgozó diák, mint például Dániában, Ausztriában, Hollandiában vagy Németországban, ahol a duális képzés még elterjedtebb. Ezért nálunk a fiatalok foglalkoztatási rátája alacsonyabb, az inaktivitásuk viszont magasabb. "Azoknak a magyar fiataloknak, akik nem tanulnak, a foglalkoztatottsági rátája magasabb, mint az uniós átlag. Vagyis ebben a korcsoportban különösen azokat lehetne mozgósítani, akik rövidesen megszerzik a végzettségüket, vagy másoddiplomán dolgoznak - az ő kompetenciáik jellemzően jók, a gyakorlatuk viszont kevés, ami miatt másfajta munkaerőpiaci eszközöket igényelnek" - összegezte Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója.

Szalai Piroska szerint 2010 és 2024 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azon nők foglalkoztatási rátája az Európai Unión belül, akiknek a legkisebb gyermeke hat év alatti. Nem véletlen, hogy a kormány munkaerőpiaci stratégiája kiemelten fókuszál e csoport aktivizálására. Míg 2010-ben a kisgyermekes nők foglalkoztatási aránya csupán 32 százalék volt, addig mára ez az arány elérte a 75 százalékot. Hozzátette, bár ez még nem 90 százalék, az ugrás így is jelentős - és szerinte további tartalékok is vannak ebben a csoportban.

A kisgyerekes anyák szerinte jellemzően jó iskolai végzettséggel, releváns munkatapasztalattal és erős kompetenciákkal rendelkeznek. A kihívást nem a szakmai alkalmasságuk jelenti, hanem az, hogy a családi és munkahelyi feladatokat össze kell hangolniuk. Ebben az életszakaszban ez a kettős teher jelentheti a fő akadályt. Szalai Piroska szerint ha ezt az átmeneti időszakot - amely néhány évet jelent csak, hiszen a gyerekek megnőnek - a munkáltatók és az állam megfelelő támogatással segítik áthidalni, az komoly mozgósító erőt jelenthet. Ráadásul ezek a nők ideális munkaerőnek számítanak.

A családi adókedvezmények rendszere is bővül, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyermekes nők számára még vonzóbbá váljon a munka világába való visszatérés. Az inaktív személyek aktiválásához szükséges, hogy a megoldásokat sokszínűen közelítsük meg, mivel ez a csoport nem homogén. "Például az országbérlet egy olyan eszköz, amely képes mozgásra bírni olyan egyéneket is, akik eddig nem léptek be a munkaerőpiacra."

A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója háttérbeszélgetésünk második részében különös figyelmet szentelt az idősebb munkavállalók, a kisgyermekes szülők és a vendégmunkások munkaerőpiaci helyzetének. Kiemelte, hogy a tavaly bevezetett országbérlet jelentős előnyöket hozott a kisgyermekes édesanyák számára. „Sokan csak részmunkaidőben tudtak elhelyezkedni, ami alacsonyabb jövedelmet eredményezett, így a munkába járás költségei szinte ellehetetleníthették a számukra a munkavállalást. Az országbérlet azonban változást hozott: már nemcsak a közeli települések megközelítése vált elérhetővé kedvező áron, hanem a távolabbi munkahelyekre való ingázás is gazdaságosabbá vált.”

Hozzátette, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára ez az intézkedés "mozgósító erőként" hatott. Szintén figyelemre méltó, hogy a 55-64 éves korosztály - tehát a nyugdíj előtt állók - foglalkoztatási rátája az utóbbi években jelentős emelkedést mutatott. "Ez a csoport 2010-ben csupán 33 százalékos foglalkoztatottsággal rendelkezett, mára viszont elértük a 70 százalékot, ami azt jelenti, hogy megdupláztuk a számokat - és ez az egyik legnagyobb növekedés Európában ebben a kategóriában."

A növekedés hátterében nem csupán gazdasági politikai döntések húzódnak meg, hanem mélyebb társadalmi átalakulások is. "A jelenlegi nyugdíjkorhatárhoz közeledő generáció nem az a régi iskola, amelyet a háború utáni időszakban arra ösztönöztek, hogy minél előbb munkába álljon. Ők már az 1960-as években látták meg a napvilágot, és az 1970-es, 1980-as években nőttek fel abban a kultúrában, amely a tanulást mint a fejlődés kulcsát hangsúlyozta. Ennek következtében sokkal magasabb arányban találkozhatunk közöttük érettségizettekkel és diplomásokkal." Ez a változás pedig alapvetően meghatározza, hogy ki mennyire tud alkalmazkodni a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez.

Amikor valaki érettségivel lép a munka világába, egyfajta mentalitással is érkezik: elkötelezett abban, hogy megőrizze foglalkoztathatóságát a nyugdíjkorhatárig. Ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára ez sokkal nehezebb feladat. Szalai Piroska hangsúlyozza, hogy a munkáltatók helyzete most kedvezőbb, mint néhány évvel ezelőtt: „Ma már sokkal könnyebb 55 év feletti munkavállalót alkalmazni, mint 15 éve.” Ennek ellenére a demográfiai hanyatlás és a gazdasági növekedés fenntartásának kihívásai miatt a munkaerőpiac továbbra is szűkös marad, és Szalai Piroska véleménye szerint ez a helyzet akkor is így lenne, ha minden inaktív embert sikerülne munkába állítani.

Ezért van szükség vendégmunkásokra - de nem akárhogy és nem akárkiket fogad be a magyar rendszer. "Alapvetően olyan munkaköröket töltenek be, amelyeket nem lehet magyarországi munkavállalóval betölteni" - hangsúlyozta. Majd a vendégmunkásokat három csoportra osztotta:

A beszélgetés végén Szalai Piroska a roma közösségek munkaerőpiaci helyzetére is rávilágított, ami már korábban is alaposan terítékre került. Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója ezt az inaktív munkavállalók problémájával összefüggésben elemezte. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a WHC Csoport és az Oeconomus Alapítvány által szervezett konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúlt gazdasági nehézségeit – mint a járvány, a háború és az energiaárak drasztikus emelkedése – figyelembe kell venni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén jelentős előrelépéseket ért el, azonban a munkaerőhiány és a roma közösségek integrációja továbbra is komoly kihívás elé állítja az országot.

Szalai Piroska az inaktív népességet két különböző megközelítés alapján osztályozza. Az egyik szempontot már korábban bemutatta, de a csoportosítás másik dimenziója az iskolai végzettség figyelembevételével is megvalósítható. Ez a megkülönböztetés különösen lényeges, mivel a képzettségi szint jelentős hatással van a munkapiaci lehetőségekre és az egyének aktiválásának esélyeire.

Szalai Piroska az inaktív népességet két fő szempont szerint csoportosítja. Az első szempontot már korábban bemutatta, de érdemes megemlíteni az iskolai végzettség szerinti szegmentálást is. Ez a megközelítés különösen lényeges, mivel a képzettségi szint jelentős hatással van a munkapiaci lehetőségekre és az egyének aktivizálásának lehetőségére.

Az inaktívak körében a legszembetűnőbb arányt azok a személyek alkotják, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és hiányzik a piacképes szakképzettségük. E csoportba tartozik többek között a roma közösség jelentős hányada is. Szalai Piroska kiemelte,

A közfoglalkoztatás kiemelkedő szerepet játszott a roma közösségek életében:

Ennek ellenére az inaktív emberek aránya jelentős mértékben csökkent: a 20-64 éves inaktív lakosság száma több mint 2 millióról 850 ezer körüli szintre zuhant. Ez a csökkenés arra utal, hogy a korábban munkaerőpiacról kiszorult népesség egy jelentős része sikeresen visszatért a munkavilágába. "A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 90 százaléka aktívan dolgozik, míg a középfokú diplomával rendelkezőké is az egyik legmagasabb Európában. A valódi kihívás azonban azokkal az egyénekkel van, akik csupán alapfokú végzettséggel bírnak – és ebbe a kategóriába sokan tartoznak a roma közösségből is." Úgy véli, hogy ezen emberek foglalkoztatásához elengedhetetlenek a helyi szintű integrációs és támogató programok.

Ez a téma nem csupán a munkaerő-gazdálkodás kérdése, hanem mélyen gyökerezik a társadalmi integrációban is. Bár a társadalmi szempontokat illetően már jelentős előrelépéseket értünk el, a gazdasági szektorban még mindig fellelhető potenciál vár arra, hogy kiaknázásra kerüljön. A célkitűzés tehát az, hogy a még inaktív csoportokat is aktívan bevonjuk a munkavállalás világába. Ehhez azonban nem csupán új munkahelyekre van szükség, hanem elsődlegesen a képességek és készségek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt.