Kiszivárgott információk szerint az EU válasza Trump lépéseire rendkívül szigorú lesz. A tervek alapján a válaszlépések meglehetősen kemények és átgondoltak, hogy hatékonyan reagáljanak az amerikai elnök döntéseire.

Az Európai Unió sürgős válaszlépéseket tervez: 30%-os vámot vetne ki körülbelül 100 milliárd euró (117 milliárd dollár) értékű amerikai termékekre, amennyiben nem jön létre kereskedelmi megállapodás. Ez a lépés akkor lépne életbe, ha Donald Trump amerikai elnök valóban érvénybe helyezi a hasonló mértékű vámokat az uniós exportok többségére augusztus 1. után – tájékoztat a Bloomberg.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdai nyilatkozatában bejelentette, hogy az EU egy átfogó csomag keretében kívánja összesíteni azokat a válaszvámokat, amelyek egy már elfogadott 21 milliárd eurós, valamint egy korábban javasolt, további 72 milliárd eurós amerikai terméklistára vonatkoznak.

Az Egyesült Államokból származó exporttermékek, mint például a Boeing repülőgépek, az amerikai gyártású autók és a bourbon whisky, egy 30%-os vámra számíthatnak, amelyet Trump korábban bejelentett - állítják az ügyhöz közeli források.

A brüsszeli reagálás várhatóan az amerikai export egyharmadát fogja lefedni, hiszen tavaly az Egyesült Államok 335 milliárd euró értékben juttatott el árucikkeket az EU piacára.

A vámcsomag bevezetése akár már augusztusban életbe léphet, de ez kizárólag attól függ, hogy sikerül-e megállapodni. Amennyiben nem, és az Egyesült Államok valóban végrehajtja a tervezett intézkedéseket, akkor a helyzet komolyra fordulhat - nyilatkozták az ügy részleteit ismerő, névtelenséget kérő források.

A tervezet kiszivárgása éppen abban az időszakban történt, amikor egyre több uniós tagállam, például Németország is, határozottabb álláspontot képvisel az Egyesült Államok fokozódó tárgyalási stratégiájával szemben.

Trump kedden két vámmegállapodást jelentett be - az egyiket a Fülöp-szigetekkel, a másikat Japánnal. Mindkettő esetében mérsékeltebb vámok lépnek életbe, mint amit korábban kilátásba helyezett. Figyelemre méltó, hogy a japán autókra kivetett amerikai vám 15% lett, ami alacsonyabb a jelenlegi 25%-os szintnél, amely többek között az EU-t is érinti.

Ezen a héten európai politikai vezetők Tokióban és Pekingben találkoznak Ázsia legnagyobb kereskedelmi partnereivel, hogy fontos gazdasági kérdésekről tárgyaljanak.

Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter, szerdai interjújában a Bloomberg TV-n kifejtette, hogy az Európai Unió eddig nem mutatott be olyan innovatív ajánlatokat, mint a japán fél. "A tárgyalások előrehaladása kedvezőbb, mint amit korábban tapasztaltunk" - tette hozzá Bessent.

Jó úton járunk, de - ahogy korábban is utaltam rá - az Európai Uniónak komoly kihívásai vannak a kollektív döntéshozatal terén, mivel 27 különböző tagállam érdekeit kell összehangolni.

Az Európai Unió legjelentősebb kereskedelmi eszköze az Anti-Coercion Instrument (ACI), amelynek alkalmazását egyre több tagállam sürgeti, amennyiben nem születik megállapodás. E mechanizmus fő célja a visszatartás, és jelenleg nem szerepel hivatalosan a napirenden – aktiválásához a tagállamok minősített többségi támogatása szükséges. Az ACI lehetőséget adna az EU számára, hogy széleskörű, átfogó megtorló intézkedéseket vezessen be, például...

Az amerikai technológiai óriásokkal szembeni új adók bevezetése, valamint a célzott korlátozások alkalmazása az amerikai befektetésekre, továbbá az amerikai vállalatok európai piaci hozzáférésének szigorítása mind olyan lépések, amelyek a globális gazdasági egyensúlyt hivatottak megteremteni.

"A vámpárbeszéd kulcsfontosságú fázisába érkeztünk az Egyesült Államokkal - olyan megállapodásra van szükség, amely méltányos, kiszámítható és alacsony vámokat tartalmaz" - jelentette ki Friedrich Merz német kancellár kedden Berlinben, cseh kollégájával, Petr Fialával tartott közös sajtótájékoztatóján. "Ha nem sikerül elérni ezt a célt, az gazdasági bizonytalanságot szülhet - különösen most, amikor a stabilitás elengedhetetlen."

A Bizottság, mint az Európai Unió végrehajtó hatósága, jelenleg aktívan tárgyal a tagállamokkal az ACI alkalmazásának kérdéséről. Miközben néhány főváros sürgeti a mielőbbi bevezetést, a többség inkább a kivárás mellett döntött augusztus 1-je után, remélve, hogy a helyzet kedvezően alakul, és így elkerülhető lesz a konfliktus.

A tagállamok zöme még mindig optimistán tekint a tárgyalások kimenetelére, és igyekeznek megelőzni a szankciók sorozatos bevezetését. A következő forduló az EU és az Egyesült Államok között szerdán folytatódik.

Az Egyesült Államok jelenlegi álláspontja szerint az EU-s termékekre 10%-nál magasabb, gyakorlatilag mindenre kiterjedő vámtarifát szeretne kivetni. A kivételek egyre szűkebbek, és jelenleg csak a repülés, egyes orvostechnikai eszközök, generikus gyógyszerek, bizonyos szeszes italok és néhány ipari berendezés tartozik közéjük - jelentette korábban a Bloomberg.

Téma volt egyes szektorok vámtetőinek meghatározása, valamint kvóták kialakítása az acél és alumínium esetében, illetve ezek ellátási láncának "elkerítése" is - különösen a túltermelő országokkal szemben. Bármilyen megállapodáshoz azonban Trump jóváhagyása szükséges, akinek álláspontja egyelőre nem egyértelmű.

Trump július elején egy figyelemfelkeltő levelet küldött az Európai Uniónak, amelyben jelezte, hogy augusztus 1-jétől 30%-os vámtarifát tervez bevezetni az uniós export túlnyomó részére. Az Egyesült Államok már most is 25%-os vámot alkalmaz az autókra és alkatrészeikre, míg az acél- és alumíniumtermékek esetében ez a mérték megduplázódik. Továbbá, a gyógyszeripar és a félvezetőgyártók is új tarifák árnyékában állnak – ezek akár már a következő hónapban életbe léphetnek. Nemrégiben pedig egy 50%-os vámot is bejelentett a réztermékekre vonatkozóan.

Trump levele előtt az EU reménykedett abban, hogy egy 10%-os egységes vámalap köré építve folytathatják a tárgyalásokat.

A legtöbb tagállam elfogadná, hogy az alku aránytalan lenne az USA javára, de cserébe szélesebb mentességi köröket és a jövőbeli szektoriális tarifák kizárását szeretnék.

Az Európai Unió 100 milliárd eurós válaszcsomagja jelentős lépés lenne Trump általános vámtarifájának, valamint az acél, alumínium és autók esetében bevezetett speciális vámokkal szemben. Ez a lépés nem csupán védekezés, hanem a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére irányuló válasz is.

A tagállamok hozzáállása az esetleges fájdalomküszöbhöz meglehetősen eltérő. Néhány ország kész akár egy 15%-os vámot is elfogadni, amennyiben cserébe megfelelő mentességeket kapnak, és a vámtarifa hatóköre világosan definiált - értesültünk forrásokból. Ezen kívül az EU a jövőben nemcsak a termékekre kivetett vámokat fontolgatja, hanem exportkorlátozásokat is, valamint bizonyos szolgáltatásokra és közbeszerzésekre vonatkozó megszorításokat is számba vesznek - tették hozzá.