Kiskereskedelmi különadó: új irányvonalat állít fel az Európai Bizottság Az Európai Bizottság egy új, figyelemfelkeltő lépéssel rukkolt elő, amely a kiskereskedelmi szektor adózását célozza meg. A javasolt különadó nem csupán a piac működésére gyakorolt
Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a magyar kiskereskedelmi különadó ügyében, amelyet aránytalannak és diszkriminatívnak tartanak a külföldi boltláncok. A Spar és más szereplők panaszai nyomán Brüsszel most hivatalos felszólítással fordul Budapesthez, ami peres eljárás előszobája lehet - számolt be a Financial Times.
Az Európai Bizottság ma valószínűleg újabb lépést tesz a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárás keretében, amely a 2020-ban bevezetett, majd 2022-ben megemelt kiskereskedelmi különadóra vonatkozik. Ezt a 4,5%-os forgalmi adót elsősorban a külföldi tulajdonú boltláncok érzékelik hátrányosnak és diszkriminatívnak, különösen annak fényében, hogy a magyar franchise-láncok gyakran csupán 0-1%-os adóterhet viselnek.
Az Európai Bizottság tavaly áprilisi döntése nyomán elindult egy eljárás, amely hamarosan bírósági szakaszba léphet, amennyiben a magyar kormány nem hajlandó módosítani az adózási rendszerén.
A Spar Austria vezérigazgatója, Hans Reisch korábban már nyilvánosan kijelentette: a különadó olyan mértékű, hogy a cége veszteségessé vált magyarországi működésében. Ezt a kritikát osztja az osztrák gazdasági és külügyminiszter is,
Aki januárban Ursula von der Leyenhez intézett levelében az uniós piacra vonatkozó szabályok megsértéséről számolt be, az aggasztó helyzetekre hívta fel a figyelmet, amelyek a közös piaci működést és a tagállamok közötti egyenlőséget fenyegetik.
A levél nyomán a Bizottság már tavaly vizsgálatot indított, amelynek részeként most "indokolással ellátott véleményt" küldenek Budapestnek - ez a peres eljárást megelőző utolsó lépés - állítja a Financial Times, amely jelzi, ez az előszobája a bírósági szakasz megindításának.
Brüsszel véleménye szerint a különadó aránytalanul megterheli a külföldi vállalatokat, és Magyarország a jelenlegi keretek között határozatlan ideig fenntartja ezt a szabályozást anélkül, hogy bármilyen jelét adná a megszüntetésének. A cikk megállapítja, hogy az ügy mögött politikai és piaci szerkezeti feszültségek állnak: a magyar kormány évek óta azon dolgozik, hogy csökkentse a nagy nemzetközi boltláncok piaci dominanciáját, miközben előnyben részesíti a hazai tulajdonú vállalatokat.
A Bizottság már korábban is kifejezte aggályait a magyar kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatban a 2023-as országjelentésében. Azóta pedig újabb kihívások merültek fel:
az úgynevezett "kötelező akciók" rendszerét is vizsgálták, amelyet szintén a Spar támadott meg az Európai Bíróságon, de azóta ezt már kivezették.
Az újabb intézkedés tovább fokozza a jogi ellentéteket Budapest és Brüsszel között, amelyek már számos területet érintenek, beleértve a szuverenitást szabályozó törvényeket is.
A magyar kormány eddig hivatalosan nem adott választ az újabb fejleményekre. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jogsértés áll fenn, a következő lépés lehet, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül.
