Kína visszautasította Trump nukleáris fegyverek korlátozására vonatkozó ajánlását.

A pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdai nyilatkozatában kifejtette, hogy "nem célszerű és nem is indokolt" elvárni, hogy Kína részt vegyen a tárgyalási folyamatokban.

Kína közölte, hogy nem vesz részt az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatandó "denuklearizációs" tárgyalásokon, miután Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy reméli Peking csatlakozását.

"Úgy vélem, a denuklearizáció egy rendkívül fontos célkitűzés. Oroszország már mutatott hajlandóságot erre, és úgy érzem, Kína is nyitott lehet a lehetőségre" - nyilatkozta Trump hétfőn, utalva a két ország erőfeszítéseire. "Nem engedhetjük meg, hogy a nukleáris fegyverek további terjedése folytatódjon. Cselekednünk kell az atomfegyverek megfékezéséért."

A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt felelte, hogy "nem észszerű és nem is reális" elvárni, hogy Peking részt vegyen a tárgyalásokon.

Guo Jiakun kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok nukleáris képességei jelentősen eltérnek egymástól. A világ legnagyobb nukleáris arzenáljával bíró államoknak elengedhetetlen, hogy komolyan vegyék a nukleáris leszerelésért vállalt különleges és elsődleges felelősségüket.

Peking azt állítja, hogy ugyan elvben támogatja a leszerelést, de rendszeresen elutasította Washington felajánlásait, hogy csatlakozzon Moszkvával a nukleáris arzenálok csökkentéséről szóló tárgyalásokhoz. Peking azt is elmondta, hogy nukleáris erőit "a nemzetbiztonsághoz szükséges minimális szinten tartja, és nem vesz részt fegyverkezési versenyben egyetlen országgal sem".

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 2024-es jelentése alapján az Egyesült Államok 3708 nukleáris robbanófejjel bír, míg Oroszország számuk 4380-ra rúg. Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a fegyvereknek a robbanóereje nem egyenlő, hiszen az USA a mennyiség helyett a precíziós és kisebb töltetekre helyezi a hangsúlyt, ami a robbanófejek számához viszonyítva csekélyebb hatást eredményez.

Oroszország fegyverarzenálja papíron több mint kétszer akkora össz-TNT hatóerővel rendelkezik, mint az Egyesült Államoké. Azonban a valóságos különbség nem egyszerűen lineáris, hiszen egy több száz megatonnás többletkapacitás stratégiai szempontból nem feltétlenül nyújt új előnyt.

A SIPRI kutatóintézet adatai szerint Kínának 500 robbanófeje van jelenleg, a trió mögött pedig Franciaország (következik 290), majd az Egyesült Királyság (225).

Az Egyesült Államok és Oroszország együttvéve a globális nukleáris arzenál közel 90%-át birtokolja, ám Moszkva 2023-ban felmondta az utolsó érvényben lévő fegyverzetellenőrzési megállapodást.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, 2023-ban hivatalosan is visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) oroszországi ratifikációját. A döntését azzal indokolta, hogy ez a lépés "tükrözi" az Egyesült Államok álláspontját, amely bár aláírta a megállapodást, soha nem léptette életbe azt.

A 1996-ban életbe lépett CTBT, vagyis a Kiterjesztett Nukleáris Kísérletek Tilalmáról szóló Szerződés, globális szinten megakadályozza a nukleáris robbantások végrehajtását, azonban a megállapodás teljes körű végrehajtása még várat magára. Jelenleg olyan országok, mint Kína, Észak-Korea, India, Pakisztán, Izrael, Egyiptom és Irán nem ratifikálták ezt a fontos egyezményt.

Tavaly Putyin aláírta a felülvizsgált nukleáris doktrínát, amely csökkenti a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét. A dokumentum kimondja, hogy "egy katonai koalíció (blokk, szövetség) bármely államának az Orosz Föderáció és (vagy) szövetségesei elleni agressziója e koalíció (blokk, szövetség) agressziójának minősül".

Azt is hangsúlyozza, hogy "az Orosz Föderáció katonai erejének teljes spektrumára, beleértve a nukleáris fegyvereket is, alapozva valósul meg az agresszióval szembeni elrettentés."

A hónap elején Putyin közölte, hogy Moszkva megkezdte legújabb hiperszonikus Oresnyik rakétáinak gyártását, és megerősítette azokat a terveket, hogy még az idén Fehéroroszországba telepíti őket. Az Oresnyik nukleáris robbanófejeket is hordozhat.

Jelenlegi helyzet alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a három vezető nukleáris hatalom a közeljövőben tárgyalásokat indítana a fegyverek csökkentéséről.