Kilencmilliárd forintnyi összeget csentek el a magyaroktól, de vajon mi zajlik a háttérben?

A harc a csalók ellen még korántsem zárult le: az idei harmadik negyedévben közel kilencmilliárd forintot emeltek el a csalók a magyar állampolgárok bankszámláiról, ahogy azt az MNB pénzforgalmi statisztikái is mutatják. A kártyás tranzakciók, a mobilfizetések és az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő innovatív megoldások egyre népszerűbbek, miközben a banki bevételek ismét növekedésnek indultak.

A bankszektor és a szabályozó hatóságok már három éve küzdenek a hazai piacon feltűnő csalók ellen, akik az ügyfelek pénzére pályáznak, és ezt a harcot vegyes eredményekkel vívják. Annak ellenére, hogy a szektor összefogása és a fokozódó szabályozási intézkedések folyamatosan erősödnek, az idei harmadik negyedévben az ügyfelek újra jelentős összeggel búcsúzhattak:

A csalók összesen körülbelül 6 milliárd forintot loptak el átutalások formájában, míg kártyás csalások révén közel 3 milliárd forintra tettek szert.

Az átutalások terén elkövetett csalások összértéke az előző év figyelemre méltó 9,2 milliárd forintról jelentős mértékben, közel 35 százalékkal csökkent, és jelenleg a még mindig aggályos 6 milliárd forint körüli szinten áll.

A kártyás csalások értéke negyedévről negyedévre folyamatosan növekszik, és most új rekordot ért el: 2,8 milliárd forintot.

A lakossági egyedi forint átutalások értéke éves szinten dinamikusan, 13,5%-kal emelkedett. Egyértelműen megfigyelhető, hogy az átutalások egyre inkább a mobilalkalmazások irányába terelődnek a hagyományos netbanking szolgáltatásokkal szemben; már a tranzakciók több mint egyharmadát (36,2%) mobilbanki platformokon kezdeményezték.

Az azonnali fizetések terén a növekedési ütem még figyelemre méltóbbá vált: egy év leforgása alatt a forgalom több mint 15 százalékkal emelkedett, míg az azonnali utalások száma lenyűgöző, 25,5 százalékos bővülést mutatott.

Szeptember hónapjában debütált a qvik néven ismert új elektronikus fizetési megoldás, amely az Azonnali Fizetési Rendszerre épül. Ez a friss innováció új lehetőségeket kínál a digitális tranzakciók világában, mind az online platformokon, mind a hagyományos boltokban. Az új módozatok bevezetése várhatóan jelentős forgalomnövekedést generál a rendszer számára.

A fizetési kérelem, más néven qvik kérelem, 2020-ban opcionálisan került bevezetésre a bankok számára az Azonnali Fizetési Rendszer indulásakor. Azonban az MNB április elsejétől kötelezővé tette a kérelmek fogadását minden pénzintézet számára. Ennek eredményeként ma már bármelyik bank ügyfelei egyetlen gombnyomással kaphatnak qvik kérelmeket, ami jelentős lépést jelent a megoldás széleskörű elterjedése felé. Az MNB és a Giro optimizmusával tekintenek a jövőbe, remélve, hogy egyre több közműszolgáltató, állami intézmény és hatóság fog élni a lehetőséggel, és így fizetési kérelmeket küld majd nekünk.

Egy év leforgása alatt a fizetési kérelmek száma lenyűgöző módon 50-szeresére emelkedett, míg azok összértéke 34-szeres növekedést mutatott. Ennek eredményeként a negyedév során már több mint 300 ezer utalás indult el a qvik kérések alapján.

Töretlen a mobiltárcák terjedése:

a mobiltárcás forgalom egyetlen év alatt 40 százalékkal bővült.

Ha egy kicsit távolabbról tekintünk a számokra, megfigyelhetjük, hogy az elmúlt négy évben a mobiltárcás tranzakciók volumene több mint tízszeresére nőtt. 2024 harmadik negyedévének végére a forgalom közel áll ahhoz, hogy elérje az 1000 milliárd forintot. Ezen időszakban a magyar felhasználók összesen 2,4 millió mobiltárcás kártyát regisztráltak, és csupán egy negyedév alatt 126 ezer új regisztrációt könyvelhettek el.

A kártyás fizetési forgalom a negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal nőtt, a darabszámot tekintve 9 százalékos volt az emelkedés.

A készpénzfelvételeknél folytatódott a lassú csökkenés: éves alapon 5,3 százalékkal kevesebbszer, 3,6 százalékkal kevesebb pénzt vettünk fel a kártyánk segítségével.

Tíz évvel ezelőtt a bankkártyánkkal végzett készpénzfelvétel mértéke még 2,5-szeresen felülmúlta a kártyás vásárlásaink volumenét. Azonban a kártyahasználati szokások átalakulásának köszönhetően mára ez az arány teljesen megfordult.

A negyedév során a plasztiktermékekre fordított kiadásaink több mint kétszeresen felülmúlták azokat az összegeket, amelyeket a segítségükkel sikerült bevinnünk.

Az elektronikus fizetési forgalom dinamikus növekedésével párhuzamosan a bankok pénzforgalmi bevételei is jelentős emelkedést mutattak. E negyedévben azonban nem csupán a forgalom bővülése, hanem egy új szabályozási változás is hozzájárult a bevételek gyarapodásához, amelyet a bankok azonnal visszafizetnek az államkasszába. Az augusztusban bevezetett tranzakciós illeték emelése következtében a bankok kénytelenek voltak díjaikat megemelni, különösen a vállalati átutalások esetén, ahol a terheket áthárították az ügyfeleikre. A lakossági szegmensben a moratórium januárban lejár, ami újabb díjemelkedéseket vonhat maga után. Bár a lakossági tranzakciók aránya a teljes pénzforgalmon belül viszonylag alacsony, a 50 ezer forintos lakossági határig a bankoknak nem kell illetéket fizetniük. Az előző 12 hónap során a bankok...

984 milliárd forint értékű pénzforgalmi bevételt könyvelhettek el.

Az előző évhez viszonyítva ez a szám több mint 19%-os emelkedést tükröz.