Feltárult, hogy Európában már zajlanak a háborús vészforgatókönyv próbái: számos ország aggódik az orosz katonai akciók miatt - Pénzcentrum.
A balti államok ambiciózus vészforgatókönyveket készítenek elő arra az esetre, ha Oroszország katonai lépései menekültáradatot generálnának a térségben. Észtország, Lettország és Litvánia a NATO-t is foglalkoztató orosz katonai tevékenységek és dezinformációs kampányok miatt fokozott erőfeszítéseket tesz a védelmi felkészülés érdekében.
Aggodalommal szemlélve Oroszország jelentős katonai költségeit, amelyek az Ukrajna ellen 2022-ben indított invázió óta folyamatosan emelkednek, a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - vészforgatókönyveket dolgoz ki arra az esetre, ha több százezer ember kényszerülne elmenekülni egy orosz csapatösszevonás vagy támadás következtében - számol be a Reuters.
A három ország már jó ideje felhívja NATO-szövetségesei figyelmét az orosz agresszió lehetséges kockázataira. Ezen figyelmeztetések során emlékeztetnek a közelmúltban történt orosz kibertámadásokra, a dezinformációs kampányokra, valamint a vadászgépek és drónok határainkat sértő tevékenységeire.
Moszkva tagadja, hogy támadni szándékozna bármely NATO-országot. Ugyanakkor a három állam, amelyet a második világháború idején a Szovjetunió annektált, az Ukrajna elleni teljes körű invázió óta megduplázta védelmi kiadásait - annak ellenére, hogy Oroszország korábban többször is tagadta háborús szándékait.
A fenyegetések rendkívül sokszínűek lehetnek.
- Emeljük ki a különlegességét a helyzetnek - nyilatkozta Renatas Pozela, a litván tűzoltósági szolgálat vezetője, aki aktívan részt vesz a vészhelyzeti tervezésben. Ez a folyamat május óta kapott új lendületet, miután a három ország egyetértett a polgári védelem összehangolt működéséről.
Lehetséges, hogy egy jelentős orosz katonai erő vonul fel a balti határok mentén, azzal a szándékkal, hogy csupán három nap vagy egy hét leforgása alatt megszerezze a három ország irányítását.
„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Pozela. A médiában és a társadalmi diskurzusban számos más fenyegető forgatókönyv is felmerül, mint például a kommunikációs vagy közlekedési rendszerek szabotálása, a migrációs válság eszkalálódása, az orosz ajkú közösség lázongásai, vagy éppen a pánikot keltő hamis információk elterjedése.
Erről minden héten beszélünk - a munkában, otthon, mindenhol
- mondta Arminas Raudys, egy 31 éves litván önkéntes, aki egy gyakorlaton menekült szerepét játszotta. A gyakorlaton mindössze száz embert evakuáltak Vilniusból, de a hatóságok szerint a tervezés sokkal nagyobb tömegekre vonatkozik. Pozela közlése szerint csak Litvániában mintegy 400 ezer ember - a lakosság fele a belorusz és orosz határtól számított 40 kilométeres sávban - tartozhat az érintettek közé. Kaunas városa például 300 ezer ember befogadására készül iskolákban, egyetemeken, templomokban és sportcsarnokokban.
A kijelölt gyülekezési pontok, a vonatok és buszok már megvannak, raktárakban pedig alapvető ellátmányokat - például toalettpapírt és kempingágyakat - halmoztak fel. Az autóval menekülőket mellékutakra irányítanák, hogy a főutak szabadok maradjanak a beérkező katonai járművek számára. "Ez biztonságérzetet ad az embereknek - tudják, hogy felkészültünk" - mondta Kęstutis Budrys, litván külügyminiszter.
A három érintett ország mindegyike elvetette a nagyszabású evakuálás ötletét, különösen a saját határainkon túl. A Baltikumot Lengyelországgal összekötő Szuwalki-folyosó kulcsszerepet játszik ebben a helyzetben, mivel csupán két aszfaltozott út és néhány erdei ösvény halad rajta, így ez az egyetlen szárazföldi összeköttetésük egy másik NATO-ország felé. Ivar Mai, az észt mentőszolgálat evakuálási szakértője figyelmeztetett arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az orosz erők megpróbálják elvágni ezt a létfontosságú folyosót.
Észtország arra készül, hogy 1,4 milliós lakosságának tizedét ideiglenes menedékekben helyezze el, a többiek pedig rokonoknál húzódnának meg. A túlnyomórészt orosz ajkú Narva város (50 ezer fő) kétharmada szintén evakuálásra számíthat, az állam a lakosság felének segítene elhelyezést találni. Lettországban akár a 1,9 milliós népesség harmada is kénytelen lehet elhagyni otthonát - mondta Ivars Nakurts, a lett katasztrófavédelem helyettes vezetője. "Minden eshetőségre fel kell készülni" - tette hozzá.
