Kiderült, hogy a rossz alvásminőség jelentősen növelheti a demencia kialakulásának kockázatát. Az alvás és az agy egészsége szoros kapcsolatban áll egymással, így érdemes odafigyelni a pihentető alvásra.

Köztudott, hogy a rossz alvás hosszú távon komoly károkat tehet egészségünkben. Egyesek szerint az agyra is negatívan hat és később akár demenciát is előidézhet. Nézzük, mit gondolnak erről a kutatók.

Van néhány bizonyíték arra, ami alátámasztja, hogy az alváshiány növelheti a demencia kockázatát, ezek azonban egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy ezt biztosan ki is jelenthessük. A kutatók egyelőre nem látják teljesen tisztán, hogy az alvás és a demencia hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Vajon a rossz alvás növeli a demencia kockázatát vagy a demencia vezet rossz alváshoz? Egyes kutatók szerint mindkettő igaz és egy körkörös kapcsolat lehet közöttük. Ehhez azonban további kutatásokra lesz szükség a jövőben.

Vannak olyan életmódbeli szokások, amelyek megváltoztatása bizonyítottan csökkenti a demencia kockázatát. Ilyen például, hogy végezzünk rendszeresen testmozgást, igyunk kevesebb alkoholt, ne dohányozzunk, maradjunk mentálisan egészségesek, éljünk társasági életet, kezeljük hosszú távú egészségügyi gondjainkat, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és az elhízást, valamint óvjuk látásunkat, hallásunkat.

A megfelelő minőségű alvás szoros kapcsolatban áll az egészség megőrzésével, beleértve az agyunk optimális működését is. A felnőttek számára általában ajánlott alvási időtartam hét-kilenc óra között mozog, ám fontos megjegyezni, hogy ez egyénenként változhat. Az alvásigényünket számos tényező befolyásolja, például az életkorunk és a fizikai állapotunk. Mindezek figyelembevételével érdemes személyre szabottan megtervezni az alvásunkat, hogy a legjobb formánkat hozhassuk a mindennapokban.

Alvásunkon javíthatunk olyan életmódbeli tényezőkkel, mint a rendszeres testmozgás és fix étkezési rend, a minden nap ugyanabban az időben történő lefekvés és kelés, valamint a megfelelő alvási körülmények biztosítása. Ahhoz viszont további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, ezek hatással vannak-e a demencia kockázatára vagy a betegség előrehaladására.

Az alvás és a demencia közötti kapcsolat bonyolult. A különböző típusú demenciák különböző alvási problémákkal járnak. Az alzheimers.org.uk azt írja, vannak, akik túlságosan intenzíven élik meg álmaikat és alvás közben beszélnek, mozognak, ezt gyors szemmozgásos alvási viselkedészavarnak (RBD) nevezik. Az RBD-vel szoros kapcsolatban áll a Lewy-testes demencia és a Parkinson-kór: egyes tanulmányok szerint a korai tünete is lehet ezeknek, különösen az idősebb férfiaknál. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy az agy azon része, amely alvás közben az izmainkat irányítja, az elsők között károsodik.

Az alvás-ébrenlét ciklus a test 24 órás ciklusa, amely minden nap megismétlődik. Ez teszi lehetővé, hogy nappal aktívak legyünk, éjszaka pedig aludjunk. Ha ez a ciklus megváltozik, az zavaró alvási mintázatot okozhat. Ezek közé tartozik az éjszakai ébrenlét, az elalvási és alvási problémák, valamint a nappali álmosság és elszundítás. Az ilyen típusú alvászavarok számos demenciafajtával, leginkább az Alzheimer-kórral állnak összefüggésben, de a Parkinson-kórban szenvedőket is érintik.

A szakértők véleménye szerint az Alzheimer-kór során felhalmozódó amiloid fehérje zavarhatja az alvás és ébrenlét ciklusának normális működését. Korábbi kutatások is rámutattak arra, hogy a megnövekedett amiloidszint összefüggésben állhat a gyenge alvásminőséggel. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy mélyebb megértést nyerjünk az alvás-ébrenlét ciklusok és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatról.