Kapu Tiboron: Az űrmissziók középpontjában – minden fontos információ, amit érdemes tudni!
45 év után újra magyar űrhajós utazik a világűrbe az Axiom-4 küldetés keretében, amely négyfős legénységével június 25-én indul útnak. De hogy pontosan kik utaznak, készen állnak-e, mit csinálnak odafenn és van-e értelme egyáltalán az űrbe utazni, arról az alábbiakban foglaljuk össze.
2019 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy öt év elteltével ismét magyar űrhajóst küldünk az űrbe. Ezt a célkitűzést 2021-ben egy kormányhatározat követte, amelyben elindították a HUNOR programot, és felhívták a figyelmet a jelentkezési lehetőségre. Számos érdekes háttérrel rendelkező jelentkező érkezett, közöttük régészek, asztrofizikusok, biokémikusok, közgazdászok, vadászok, jogászok, orvosok és filozófusok is megpróbálták szerencséjüket. A kezdetben 247 jelentkezőből a szintfelmérő tesztek után végül 44-en maradtak. A kiválasztási folyamat során egyre újabb és újabb kihívásokkal néztek szembe a résztvevők, míg 2023 tavaszára csupán négy űrhajósjelölt maradt: dr. Schlégl Ádám ortopédsebész, Szakály András tervezőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök és Kapu Tibor fejlesztőmérnök.
Az csak 2024 májusában derült ki, hogy négyük közül Kapu Tibor utazik majd az űrbe, míg Cserényi Gyula - akiről ebben a cikkünkben írtunk - a tartalékosa lett, dr. Schlégl Ádám és Szakály András pedig a földi támogatóegységben kaptak szerepet. Az Axiom-4 küldetés startját ugyanakkor már halasztgatták egy ideje, sokáig pontos időpont sem volt, így csak annyit lehetett tudni, hogy 2025 tavaszán lehet rá számítani. A többszöri halasztás után a június 25-i startot követően Kapu Tibor második magyar űrhajósként léphet majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, ahol 14 napot fog tölteni. Hogy pontosan mit is kell tudni a misszióról, és mivel foglalkoznak majd az űrhajósok, azt az alábbiakban foglaljuk össze.
Mivel és mikor indulnak az utazásra?
Az indulás időzítése bonyolult kérdés, rengeteg tényező beleszólhat a technikai részletektől kezdve az időjárásig. A többszöri halasztás után Kapu Tiborék a floridai Kennedy Űrközpontból indulnak a világűrbe június 25-én helyi idő szerint 2 óra 31 perckor (magyar idő szerint 8 óra 31 perckor). Crew Dragon űrkapszulájukat a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es rakétája juttatja az űrbe. Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz. Míg az űrhajó indítás után mintegy 8 perc alatt éri el a Föld körüli pályát, az űrállomás megközelítése hosszabb időt, 28 órát vesz igénybe.
A szóban forgó űrhajó egyébként egy SpaceX Dragon, többször használható, jól bevált egység. A Kapu Tiborék által használt példány egy teljesen új Dragon lesz. Ez az ötödik Crew Dragon űrhajó, a C213. Társai az Endeavour, a Resilience, az Endurance és a Freedom mind legalább négyszer megjárták az űrt. A C213 névadóját az Axiom-4 tartja majd a Föld körül keringve - erről annyit tudunk, hogy a névnek valami köze lesz a küldetés súlytalanságjelzőjéhez, a Joy nevű plüss hattyúhoz.
Az űrhajózás szükségessége több szempontból is megfogalmazható. Először is, az űrkutatás lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük a világmindenséget, annak keletkezését és működését. Az űrhajózás révén új információkat nyerünk a bolygóinkról, csillagainkról és az univerzumban zajló folyamatokról. Másodsorban az űrtechnológia innovációkat generál, amelyek a mindennapi életünkre is hatással vannak. Az űrhajózás által kifejlesztett technológiák, mint például a műholdak, hozzájárulnak a kommunikációhoz, a navigációhoz és az időjárás-előrejelzéshez, így közvetlenül javítják életminőségünket. Továbbá, az űrhajózás hozzájárul a globális együttműködéshez. Az űrprogramok gyakran nemzetközi összefogásban valósulnak meg, ami elősegíti a különböző országok közötti kapcsolatokat és a tudományos együttműködést. Végül, az emberi faj jövője szempontjából is fontos az űrutazás. A Föld erőforrásai végesek, és az űrben való terjeszkedés lehetőséget adhat arra, hogy új otthonokat találjunk, vagy éppen a túlélésünkhöz szükséges erőforrásokat fedezzünk fel. Összességében az űrhajózás nem csupán tudományos kaland, hanem létfontosságú lépés is a jövőnk biztosítása érdekében.
Bár az űrkutatás nem éppen a legköltséghatékonyabb vagy legbiztonságosabb vállalkozás, a nemzeti büszkeség mellett számos nehezen megfogható előny is fellelhető benne. Az űrutazás jövője ígéretes, hiszen az űripar fejlődése új lehetőségeket teremt, amelyekben még a kisebb országok is jelentős szerepet játszhatnak. Az űrhajózás nem csupán technikai vívmányokban gazdag, hanem rengeteg tudományos eredményt is hozott magával. Az általa kifejlesztett eszközök, anyagok és akár gyógyszerek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a mindennapi életünk, hiszen ezek az innovációk alapvetően formálták át a háztartások működését és a modern életvitelünket.
Az űrkutatás területén az orvostudomány kiemelkedő szerepet játszik. Például Scott és Mark Kelly, az egypetéjű ikertestvérek, akik űrhajósok, lehetővé tették a világűr hatásainak genetikai vizsgálatát. Az általuk végzett kutatások egyik figyelemre méltó eredménye, hogy egy magánvállalat sikeresen kifejlesztett egy innovatív technológiát, amely lehetővé teszi, hogy a súlytalanság körülményei között mesterséges retinákat állítsanak elő. Ezen retinák beültetésével a retinitis pigmentosa szenvedői számára potenciálisan visszaállítható a látás. Ezen kívül, a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelése is ígéretes fázisba lépett, mely során súlytalanságban készült fehérjekristályokat alkalmaznak klinikai tesztelés céljából.
Bár egyelőre nincs kifejezetten az űrben keringő gyógyszerészeti laborban kifejlesztett gyógyszer, létezik olyan, rák elleni antitestgyógyszer, amit itt fejlesztettek tovább. Előbb-utóbb mindenki gyógyításra szorul, de a szerencsésebbek addig is beérhetik a súlytalanságban kikísérletezett kolloidos folyadékokkal és az ezekből származó új mosószerekkel és fogkrémekkel.
Miért Axiom? Mit takar ez a név?
Az Axiom Space, amelyet egykori NASA alkalmazottak és tapasztalt űripari szakemberek alapítottak, egy innovatív privát űrvállalat. A SpaceX mellett ők is az űrutazás kereskedelmi aspektusainak úttörőiként ismertek. Küldetéseik során nem csupán űrturisták, hanem kutatási feladatokat ellátó, különböző országok által kiképzett szakemberek is részt vesznek. Az Axiom részt vállalt a NASA új űrruhájának fejlesztésében is, de legfontosabb célkitűzésük egy saját űrállomás létrehozása, amely kulcsfontosságú tér lesz az üzleti célú űrbeli kutatások és fejlesztések számára.
Ki az, aki részt vesz a küldetésben?
Az Axiom-4 küldetés négy fős legénységgel vág neki az űrutazásnak, élén Peggy Whitsonnal, aki az amerikai űrhajósok között a legnagyobb tapasztalattal rendelkezik. Peggy nemcsak hogy a legtöbb időt töltötte az űrben, de már számos járművel, köztük űrsiklóval, Szojuz űrhajóval és a SpaceX Crew Dragon fedélzetén is repült. Rekordot tart 10 űrsétájával, összesen 60 órát töltött a Föld légkörén kívül, csupán Sunita Williams előzi meg őt, aki 9 űrsétával 62 órát töltött az űrben. Peggy űrsétái során az ISS építésében vett részt, és ő volt az első nő, aki a Nemzetközi Űrállomás parancsnokaként szolgált, összesen kétszer irányítva az állomást. Az utóbbi években az Axiom Space szakértőjeként és űrhajósaként tevékenykedett, és nemrégiben az Axiom-2 küldetés parancsnokaként is megmutathatta tudását.
Shubhanshu Shukla, az indiai légierő bátor pilótája, miután informatikai diplomát szerzett, a légierő különböző vadászrepülőgép-típusain, mint a Mig-21, Mig-29, Szu-30 és Sepecat Jaguar, végzett szolgálatot. 2019 óta az űrhajós karrierjére készül, miközben műszaki mesterdiplomát is megszerzett. Shukla lehet az első indiai, aki a Nemzetközi Űrállomásra látogat, és második indiai űrhajós lehet az űrben. Jelenleg egy négyfős csapat tagjaként dolgozik India első emberi űrhajós programján, a Gaganyaanon, amelynek célja, hogy 2027 elején sikeresen útnak indítsa az ország első saját építésű űrhajóját.
A kutatóűrhajósok csapata igazi különlegességgel bővült, hiszen közöttük található Slawosz Uznanski-Wisniewski, aki nemcsak a lengyel űrprogram fontos alakja, hanem Gagarin legendás repülésének 23. évfordulóján jött világra. Emellett ő az első lengyel űrhajós, Miroslaw Hermaszewski is, aki büszkén viselte a lengyel zászlót űrrepülése során, és most egy pirogot is magával hoz a küldetésre. A magyar oldalon pedig Kapu Tibor képviseli hazánkat, akivel több ízben is foglalkoztunk korábbi cikkeinkben, bemutatva munkásságát és hozzájárulását az űrkutatáshoz.
Minden bizonnyal készen állnak?
Az űrhajósok kiképzése rendkívül hosszú és komoly elköteleződést igényel, hiszen minden egyes pillanat, amit az űrben töltenek, hónapok fáradságos felkészülésének gyümölcsét jelenti. Ahogy Shubhanshu Shukla is kifejtette, minden egyes másodperc mögött részletes tervezés áll. Az űrben a szigorú protokollok betartása elengedhetetlen, hiszen a váratlan helyzetek minimalizálása kulcsfontosságú. A legénység az indítás napját is alaposan begyakorolja, beleértve az űrruhába való öltözést, a nyomásellenőrzést és az űrhajóba való beszállást. Így pontosan felkészülnek arra, hogy milyen tempóval és érzésekkel kell szembenézniük az űrutazás első napján.
A kiképzésről egyébként a négyfős magyar csapat az Indexnek beszélt korábbi interjúkban. Szakály Sándor elmesélte, fizikailag megterhelőnek találta az orvosi csapat teljesítménydiagnosztikai tesztjét, amikor egy légzőkapacitásukat folyamatosan mérő maszkot helyeztek az arcukra, a felsőtestüket teleaggatták elektródákkal, és a futópadon kellett róniuk a kilométereket, ameddig bírták. Az Energiatudományi Kutatóközpontban is tesztelték őket, különböző tudományterületek kísérleteit végezték, amikből aprólékos jegyzőkönyvet kellett készíteniük, ami két héten át alvásmegvonással járt, így folyamatosan a határaikat feszegették.
Cserényi Gyula elmondása szerint az ESA-nál töltött idő alatt rendkívül intenzív tesztelési folyamatokon kellett részt venniük. Napjukat szinte teljesen kitöltötték a feladatok, mindössze 15 perces szünetekkel, amelyeket szellemileg megerőltetőnek talált. Emellett pszichológiai teszteket is végeztek, összesen 600 kérdéssel, ahol minden egyes feladatra csupán 20 perc állt rendelkezésükre. A legemlékezetesebb pillanatként a Gripen vadászgéppel való repülést emelte ki. Kapu Tibor hasonló tapasztalatokról számolt be, kiemelve, hogy részt vettek egy kéthetes bootcampen Csillebércen, ahol minden nap más-más laborban kellett megmérettetniük magukat, különböző, egymástól eltérő tudományos területeken. A kiképzés további részleteiért kattints ide.
Mivel foglalatoskodnak az űrhajósok a végtelen térben?
A munka nem kis mértékben terheli a legénységet, hiszen összesen körülbelül 60 kutatás és egyéb program során kell helyt állniuk. Az amerikai, indiai, lengyel és magyar űrhajósok együttműködése révén a világ 31 országában hasznosítják a munkájukat. A napjuk gondosan megtervezett, reggel hattól este fél tízig ötperces időblokkokra osztva. Minden űrhajós a saját nemzete által támogatott technikai fejlesztésekkel és tudományos kutatásokkal érkezik az űrbe. Ennek következményeként az Axiom-4 küldetés várhatóan rekordszámú kutatási feladattal büszkélkedhet. Kapu Tiborra például 25 különböző feladat vár, amelyek az anyagtechnológiai vizsgálatoktól kezdve az élettani kutatásokon át a legújabb doziméterek teszteléséig széles spektrumot ölelnek fel.
Többek között a 3D nyomtatást, a mikrofluidikát, a műholdfotók alapján végzett helymeghatározást, a megolvasztott indium viselkedését és a folyadékcseppek mozgásának súlytalanságban megfigyelhető dinamikáját is vizsgálja majd. A biológia és az élettan területén a gyümölcslegyek DNS-javító mechanizmusait kutatja még, illetve szelénben szegény táptalajon csírázó növények fejlődését figyeli. Orvosi kutatások területén a tájékozódási képességek és a beszédhang űrbeli változásával kapcsolatos kutatást végez, valamint egészségügyi adatokat gyűjtő és összegző mesterséges intelligenciát próbál ki. Az űrutazás miatt kialakuló látásromlást megakadályozó gyógyszert tesztel, sőt az űr körülményei közötti tanulást és a virtuális valóság gondolkodásra és mozgásra gyakorolt hatásait szintén vizsgálja.
A műszaki kutatások során egyes ruházati anyagok hővezető képességét vizsgálja, miközben a megtett úton alapuló tájékozódás és az űrben való navigáció bonyolultabb aspektusait tanulmányozza kísérletek keretében. Teszteli a Rad Nano űrhajós dozimétert, amely nem csupán a háttérsugárzást méri, hanem emellett képes felmérni a fényviszonyokat, a mágneses mező erősségét, a légnyomást, a páratartalmat és a szén-dioxid szintet is. A magyar űrhajós ezen kívül a Földön izguló emberek kedvéért háromdimenziós túrát készít a Nemzetközi Űrállomásról, fotókat visz magával, gyerekekkel kommunikál rádiókapcsolaton keresztül, és válaszol a kérdéseikre. Azt, hogy egy űrhajós napja pontosan hogyan telik a Nemzetközi Űrállomáson, részletesen bemutattuk cikkünkben.
