Válasszon ki egy könyvet a polcáról, mert az olvasás napi rutinná alakítása számos előnnyel jár!

Ha az olvasási szokásai csupán a Facebook-posztok, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásának utasításainak átfutására korlátozódnak, akkor rengeteg értékes dologról maradhat le. Nem csupán az olvasmányélményekről beszélünk itt. A könyvek rendkívül pozitív hatással vannak a kreativitásra, a figyelem fenntartására és a stressz kezelésére is. Ezen kívül a napi könyvolvasás számos egyéb előnnyel is járhat, amelyek hozzájárulhatnak a mentális és érzelmi jólétéhez.

Bizonyára sokan ismerjük azt a pillanatot, amikor az ember otthon a könyvespolc mellett elsétálva megakad a szemén a halomban várakozó könyveken, és eszébe jut, hogy ideje lenne többet olvasni, vagy legalább befejezni azt a régóta lapozgatott kötetet. Aztán a mindennapi élet rohanásában ez a gondolat szinte azonnal eltűnik, helyét átveszik a pillanatnyi kikapcsolódást nyújtó, pár másodperces TikTok-videók. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy már napi 10-15 percnyi olvasás is csodálatos hatással lehet fejlődésünkre, és képes elmélyíteni ismereteinket, gazdagítani gondolatainkat. Az elhanyagolt könyvek nemcsak szórakozást nyújthatnak, hanem egy új világ kapuját is megnyithatják előttünk.

Magyarországon az Eurostat tavaly októberi statisztikái alapján a lakosság szinte fele, körülbelül 50%, az elmúlt évben egyetlen könyvet sem olvasott. Ez a tendencia összhangban van az uniós átlaggal, és hasonló arányok figyelhetők meg más országokban is, például Spanyolországban és Lengyelországban.

Az olvasás nem csupán kellemes időtöltés, hanem rendkívül fontos szerepet játszik agyunk fejlődésében és kognitív képességeink finomításában is. Összegyűjtöttünk néhány érvet, amelyek megerősítik, hogy miért érdemes naponta belemerülni egy izgalmas könyvbe vagy egy tartalmasabb írásba.

A szürkeállomány az agy azon kulcsfontosságú része, amely a döntések meghozataláért és a társas kapcsolatok menedzseléséért felelős. Az olvasás folyamata serkenti ezt a területet, hiszen eközben folyamatosan új információkat dolgozunk fel, és komplex kognitív feladatokat végzünk. Különösen figyelemre méltó, hogy a kutatások szerint azok, akik rendszeresen olvasnak, jelentősen nagyobb agytérfogattal bírnak, mint azok, akik elhanyagolják ezt a tevékenységet.

Ezenfelül a könyvek által stimulált agy működése hozzájárulhat az Alzheimer-kór és a demencia kockázatának csökkentéséhez, sőt, akár meg is gátolhatja azok megjelenését. Az olvasás, írás és más szellemi kihívásokat jelentő tevékenységek rendszeres végzése, életkortól függetlenül, bizonyítottan segít fenntartani a memóriafrissességet és a gondolkodási képességeinket.

A Sussex Egyetem 2009-es tanulmányának eredményei szerint az olvasás rendkívüli módon, akár 68 százalékkal is csökkentheti a stressz szintet – számol be róla a Medium. Mindössze hat percnyi könyvolvasás elegendő ahhoz, hogy észlelhetően csökkenjen a pulzusszám, a vérnyomás alacsonyabbra álljon be, és az izmok ellazuljanak. Az igazi, tartós hatás érdekében azonban javasolt napi fél órát szánni az olvasásra. Az olvasott szöveg, legyen az egy jól megírt regény vagy egy érdekes cikk, képes kiszakítani minket a mindennapok rutinjából, ezzel hozzájárulva a lelki felfrissüléshez és a stressz csökkentéséhez.

A szülők számára örömteli hír, hogy bár a rohanó hétköznapokban gyakran nem jut elég idő önmagukra, a gyerekekkel való közös olvasás remek lehetőség a stressz csökkentésére. Ez a tevékenység nemcsak a feszültséget enyhíti, hanem a szülő-gyermek kapcsolatot is mélyíti. Kutatások kimutatták, hogy azok a szülők, akik naponta olvastak gyermekeiknek 6-18 hónapos korukban, alacsonyabb stressz-szinten éltek, és érzékenyebbek lettek a gyermekeik szükségleteire. Az olvasás jótékony hatással volt a hangulatukra is, türelmesebbek és toleránsabbak lettek, így a közös időtöltés nemcsak a kicsik fejlődésére van pozitív hatással, hanem a szülők jólétére is.

Minden egyes olvasmány új információkkal gazdagíthat, amikre ki tudja, hogy mikor lehet szükségünk. A könyveket gyakran éveken át írják és akár évtizedek tapasztalatából születnek, amit nem lehet néhány perces videós tartalommal pótolni. A digitális információs források hasznosak lehetnek és segíthetnek elindulni a kutatásban, de hogy túljussunk a felszínen és valódi tudást szerezzünk bármilyen témában, ahhoz elengedhetetlen az olvasás.

Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem egy igazi tudásforrás is, amely új ötletekkel és friss nézőpontokkal gazdagíthat bennünket. Minden egyes lapozással lehetőségünk nyílik arra, hogy szélesebb látókörrel és gazdagabb szókincssel gazdagodjunk. Akár recepteket, magazinokat, újságokat, cikkeket vagy könyveket böngészünk, mindegyik új gondolatokat ébreszthet bennünk, amelyek remek beszélgetésindítók lehetnek. Az olvasás tehát nemcsak a tudás gyarapításának eszköze, hanem a társas kapcsolatok építésének is hasznos segédeszköze.

Az olvasás nemcsak szórakoztat, hanem szintén gazdagítja a képzeletünket, lehetővé téve számunkra, hogy új világokat és karaktereket fedezzünk fel. Amikor belemerülünk egy könyv lapjaiba, a nyakszirti lebenyünk aktiválódik, amely a vizuális információk feldolgozásáért felelős. Ez a folyamat különösen intenzív a szépirodalom esetében, hiszen ilyenkor saját belső képeinket formáljuk meg az író által megálmodott univerzumban. Tudományos értelemben ez a transzformáció arra utal, hogy az absztrakt gondolatokat és élményeket az agyunkban konkrét, érzékelhető valósággá alakítjuk.

A Mediumon írtak egy 2007-es kutatásról, amit az Appalachian State University és az Angelo State University készített. Ebben arra jutottak, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik szórakozás céljából olvastak, kreatívabbá váltak, pozitívabb véleménnyel voltak a professzoraikról, vágytak a tanulásra, és könnyebben elérték a tanulmányi céljaikat is. Egy 2009-es kutatás pedig azt találta, hogy a szórakozásból olvasó egyetemi hallgatók jelentősen magasabb kreativitásról számoltak be, mint azok, akik nem olvastak.

Az olvasás javítja a memóriát is, mivel folyamatosan aktiválja az agyat. Egyrészt azért, mert szünet nélkül zajlik a szavak visszaidézése, miközben a rövid- és hosszú távú memória is aktívan működik, ahogy nyomon követjük az információkat vagy a történetet, függően attól, hogy milyen könyvet olvasunk.

Egy könyv olvasásakor meg kell jegyezni a szereplők nevét, háttértörténetüket, céljaikat, valamint a különböző mellékszálakat és fordulatokat. Ez nagy mennyiségű információ, de az agy csodálatos módon képes könnyedén raktározni ezeket. Ehhez az epizodikus memóriát használjuk, amely az olyan múltbeli eseményekre való visszaemlékezésekért felel, amelyekről nem tudjuk előre, hogy a későbbiekben még szükségünk lehet a felidézésükre.

Továbbá az olvasás erősíti a munkamemóriát is, amely segít információkat fenntartani az agyban, miközben más feladatokon dolgozunk. Mindkét memóriafajta gyengülhet az öregedéssel, de kutatások szerint azok, akik mindennap olvastak, egyaránt tapasztaltak javulást az epizodikus és a munkamemóriában. Hiszen minél többet olvasunk, annál több idegi aktivitás zajlik le az agyban, ami fokozza a teljesítményét és javítja az információk visszaidézését, sőt még a hangulatunk stabilizálásához is hozzájárul.

A telefonunkon folyamatosan érkező üzenetek és bejegyzések könnyedén kizökkenthetnek minket, és akár huszonhárom perc is eltelhet, mire újra képesek vagyunk összpontosítani, miután egy értesítés elterelte a figyelmünket. Minden egyes alkalommal, amikor egy feladatot megszakítunk a zavaró értesítések miatt, az agyunk jutalmazási rendszere aktiválódik, ami megnehezíti a koncentrációt nemcsak az adott pillanatban, hanem a későbbi teendők során is.

Egy 2015-ös kanadai kutatás eredményei alapján megdöbbentő tendencia rajzolódik ki: 2000 és 2015 között a koncentrálásra fordított időszakok hossza drámaian csökkent, az átlagos tizenkét másodpercről mindössze nyolc másodpercre. A fiatalabb generáció, különösen a 18-24 évesek körében, 77 százaléknyian vallották, hogy amikor éppen nincs semmi, ami lekötné őket, az első reakciójuk az, hogy a telefonjukért nyúlnak. Ezzel szemben a 65 év felettiek között csupán 10 százalékos arányban tapasztalható hasonló viselkedés.

Ezért rendkívül lényeges, hogy az olvasásra szánt időben kizárjuk a zavaró hatásokat, így fokozva a koncentrációnkat. Minél hosszabb ideig merülünk el egy könyv világában, annál inkább megerősítjük figyelmünket, ami segít abban, hogy a mindennapi feladatainkat könnyebben és hatékonyabban végezhessük el. Ezért érdemes reggelente 15-20 percet az olvasásra szentelni, akár az utazásunk során is, hiszen így sokkal összeszedettebbek és fókuszáltabbak lehetünk a nap hátralévő részében.

Bárkinek érdemes lehet könyvet a kezébe venni, aki néha nehezen találja a megfelelő szavakat a beszélgetések során, vagy sokáig töpreng egy levél megírásán a munkahelyén. Az olvasás ugyanis nem csupán szórakoztató, hanem a szókincsünket is jelentősen gazdagíthatja. Amikor egy új szóval találkozunk, amelyet még nem ismerünk, a szövegkörnyezet segít gyorsabban megérteni a jelentését, mint ha csupán a szótárban keresnénk. Ilyenkor azonnal tudunk példát is társítani hozzá. Ráadásul olyan kifejezések is könnyebben rögzülnek a memóriánkban az olvasás révén, amelyeknek a jelentését korábban már ismertük, de a mindennapi életben nehezen idéztük fel őket. Ezek a kifejezések pedig sokat segíthetnek a kommunikációnkban.

Egy 2015-ös kutatás során a 4. és 10. osztályos diákok szókincsének fejlődését vizsgálták, és megállapították, hogy azok a tanulók, akik aktívan olvastak, jelentős előnyre tettek szert a szókincsük növekedésében a hat osztályos időszak alatt, összehasonlítva a kevesebbet olvasó társaikkal. Ezen kívül kiderült, hogy a tizenévesek, akik szórakozás céljából olvastak, nem csupán az iskolai kötelezettség miatt, átlagosan 26 százalékkal gazdagabb szókincset mondhattak magukénak, mint azok, akik nem szenteltek időt a szórakoztató olvasásnak.

Mindezek miatt az olvasás különösen hasznos lehet az idegen nyelvek tanulásakor is, ehhez a könyvesboltokban lehet kapni kifejezetten szókincsfejlesztésre szánt könyveket, amik általában ismert történetek leegyszerűsített verzióját mesélik el.

A gondosan megformált szövegek olvasása észrevétlenül formálja íráskészségünket. Amikor rendszeresen figyeljük más írók stílusát, ritmusát és szókincsét, az végső soron a saját munkáink színvonalát is emelni fogja. Az ilyen tapasztalatok hosszú távon beépülnek a tudatunkba, és szövegeinkben is megjelennek majd.

Nyilván fontos az is, hogy milyen könyvbe kezdünk bele, hiszen, ha netalán egy unalmasabb regénnyel indítva próbáljuk napi szokásunkká tenni az olvasást, hamar megtörhet a lelkesedés. A bőség zavarában könnyű elveszni, de ha nincsenek saját preferenciái, meghallgathatja könyves influenszerek javaslatait is, akik kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy könyveket ajánlanak. Érdemes lehet figyelni például Jack Edwards videóit, ő tényleg habzsolja a könyveket, de a HVG-n is rengeteg könyvajánlót találni.