Az Európai Unió ismételten saját kezébe ragadja a sorsát egy kulcsfontosságú technológiai szektorban.

Az európai szélerőmű-ipar ellátási láncában figyelemre méltó bővülés tapasztalható, hiszen számos jelentős gyártó új termelési kapacitások kialakításába fektet be. Jelenleg több mint 30 új gyár építése vagy bővítése zajlik szerte Európában. Számos országban elektromos vezetékek, generátorok, gondolák, lapátok és tornyok előállítására irányuló üzemek fejlesztése folyik, emellett új beruházások célja a tengeri szélerőművek alapzatait gyártó kapacitások növelése is. Ez a tendencia különösen kedvező a tiszta technológiák gyártásának terén, amelynek versenyképessége folyamatosan csökken az európai iparban.

Az Európai Unió számára a szélerőműgyártó szektor számos okból kiemelkedő fontosságú. A szélturbina telepítések felgyorsítása nem csupán a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok megvalósításának alapfeltétele, hanem hozzájárul a fenntartható energiaellátás megerősítéséhez, a munkahelyteremtéshez, és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez is. Ezen túlmenően a szélerőművek telepítése révén csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőség, ami egy lépést jelent a környezetvédelmi célok felé.

Az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése és az uniós energiaárak mérséklése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens versenyképességét javítsa, különösen az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott versenyben. E nélkül a hátrányok minimalizálása nem valósítható meg.

Az EU megtehetné, hogy a napelemekhez hasonlóan a szélerőműveket is a - gyanú szerint tiltott állami támogatásoknak köszönhetően - rendkívül alacsony árakat és kedvező fizetési feltételeket nyújtó kínai gyártóktól szerezze be. Azonban - amint arra több fajsúlyos jelentés is rámutatott - versenyképes európai gazdaság nem képzelhető el az energiaátállás kulcsfontosságú tiszta technológiáinak jelentős itteni gyártókapacitásai nélkül sem, az ellátásbiztonsági megfontolások alapján pedig szintén kerülendő a túlzott és nem diverzifikált importfüggőség - különösen, ha az egy nem demokratikus országhoz kötődik.

Míg a napelemek és az akkumulátorok gyártása és fejlesztése területén Kína jó időre bebiztosította globális vezető szerepét, addig a szélturbinák területén az uniós ipar még mindig erős pozíciókkal rendelkezik. Erre tekintettel az EU az energia-, klíma- és iparpolitikai célokat összekötve intézkedések sorával (lásd keretes írásunkat) igyekszik megállítani és megfordítani az uniós szélerőműgyártás hanyatlását, mégpedig a jelek szerint egyelőre eredményesen.

A WindEurope iparági szervezet legfrissebb jelentése alapján az európai szélerőmű-ipar ellátási lánca továbbra is dinamikus növekedést mutat, miután már tavaly is kedvező tendenciákra figyelhettünk fel. Számos jelentős gyártó, például a Sif és a Siemens Gamesa, új termelési kapacitások kiépítésére összpontosít, így jelenleg több mint 30 új gyár építése vagy bővítése zajlik szerte Európában.

Jelenleg új elektromos vezeték gyártó sorok kiépítése zajlik Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Norvégiában, Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Az európai beszállítók beruházásai kiemelkedő jelentőséggel bírnak, mivel ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa felgyorsíthassa a villamosenergia-hálózatának bővítését és modernizálását. E lépések elengedhetetlenek az uniós szélerőmű-telepítési célok megvalósításához is.

Szintén növeli Európa energetikai ellenállóképességét és gazdasági versenyképességét a szélturbinagyártó kapacitások bővítése is. Jelenleg Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is folynak a generátorokat, gondolákat, lapátokat és tornyokat előállító üzemek fejlesztései, de az offshore (tengeri) szélerőművek alapzatait gyártó kapacitások növelését célzó új beruházások is több országban vannak kivitelezés alatt.

Az iparági szövetség jelentése alapján az elmúlt két év folyamán a szélerőmű ellátási láncában összesen meghaladta a 11 milliárd eurót az új beruházások értéke. Ezek a fejlesztések nem csupán több ezer új munkahelyet hoznak létre, hanem hozzájárulnak Európa versenyképességének növeléséhez is.

Az újonnan indított beruházások többsége a feldolgozóipar területén valósul meg, különös figyelmet szentelve a kábelgyártási kapacitások növelésére. Emellett új telepítő hajók, kikötők és a szélerőmű-alkatrészek gyártására szolgáló kapacitások is létrejönnek.

Az uniós cégek 2023 folyamán összesen több mint 27 GW kapacitású turbinát értékesítettek a világpiacon. Ugyanakkor a különböző alkatrészek gyártásában eltérő éves teljesítményekkel bírnak, melyek között kisebb és nagyobb kapacitások is megtalálhatók.

A nettó nulla ipari törvény célja, hogy elérje a fenntartható fejlődést az ipari szektorban, minimalizálva a szén-dioxid-kibocsátást és elősegítve a környezetbarát technológiák elterjedését.

2030-ra az Európai Unió szélerőmű-gyártási kapacitásának a 36 GW-ot kellene elérnie, azonban ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy az iparág további támogatásokat kapjon.

A WindEurope elemzése alapján három kulcsfontosságú területen célszerű új intézkedések bevezetése:

A kihívások közé sorolható, hogy az új szélerőművek telepítéséhez elengedhetetlen engedélyezési eljárás gyakran bonyolult és időigényes.

Az Európai Unió szélerőmű ipara továbbra is jelentős szereplő a globális piacon, azonban a versenyképességét egyre inkább megnehezítik a kínai versenytársak fokozódó nyomása. Miközben az ellátási lánc folyamatosan bővül, a hosszú ideig a világpiacon domináló európai gyártók piaci részesedése 2023-ra 23%-ra csökkent a korábbi 30%-ról. Ezzel szemben a kínai cégek részesedése jelentős növekedésen ment keresztül, 46%-ról 55%-ra emelkedett az új uniós versenyképességi jelentés szerint, sőt, más elemzések alapján akár 60-65% között is mozoghat.

A kínai gyártók jóval alacsonyabb árakat tudnak ajánlani európai riválisaiknál

A Kína által kínált, kiváló minőségű turbinák átlagosan 32%-kal alacsonyabb áron elérhetők, mint a versenytársak termékei. Ezzel szemben a globális turbinapiac, a koronavírus-járvány előtti árakhoz viszonyítva, átlagosan 26%-kal drágult. Ez különösen megterhelő helyzetbe hozza az európai gyártókat, akik az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus következtében még nehezebb körülményekkel néznek szembe.

Ezen túlmenően az európai piacon a helyzet az, hogy az uniós vállalatok továbbra is meghatározó szereplők, hiszen 89%-os piaci részesedéssel bírnak.

A 2023-as évben az európai szélenergia beruházások jelentős fellendülésnek indultak, amit a makrogazdasági környezet kedvező változásai is elősegítettek. Az uniós jelentés alapján ebben az évben rekordot döntött az ágazatba érkező befektetések volumene, elérve a 48 milliárd eurót, míg 2022-ben csupán 20 milliárd euró körüli összeg áramlott be. Érdemes megjegyezni, hogy a szakmai szervezetek által közölt adatoknál jóval magasabb értékekről van szó, ami annak köszönhető, hogy az uniós jelentés nemcsak a szélerőművek gyártásának ellátási láncát veszi figyelembe, hanem a szélfarmok telepítésére irányuló befektetéseket is összesíti.

Az európai vállalatok helyzete komoly kihívásokkal néz szembe, mivel a szélerőműgyártás területe bonyolult nemzetközi ellátási láncokra épít, amelyek érzékenyek a különféle zavarokra, kereskedelmi feszültségekre és a kulcsfontosságú nyersanyagok hiányára. Kína az utóbbi időszakban fokozott figyelmet fordított arra, hogy az ellátási láncokat minél inkább saját irányítása alá vonja, ezzel tovább bonyolítva az európai cégek helyzetét.

A szélerőművek működéséhez elengedhetetlen ritkaföldfémek beszerzése kapcsán súlyos aggodalomra ad okot a Kínától való jelentős függőség.

Az európai gyártók számos nehézséggel néznek szembe, amelyek közül kiemelkedik a szélerőművek kapacitásának bővülését gátló, elhúzódó belső engedélyezési folyamatok problémája. Ezen kívül a szakképzett munkaerő hiánya is jelentős kihívást jelent, míg az új turbinák iránti folyamatosan növekvő kereslet és a gyártási kapacitások korszerűsítésének szükségessége tovább bonyolítja a helyzetet. Egy januári tanulmány is rávilágított ezekre a problémákra, amelyek a szektor fejlődését hátráltatják.

Az engedélyezési folyamatok és a hálózati fejlesztések terén tapasztalható kihívások következtében jelenleg több száz GW-nyi új szélfarm projekt várakozik az EU-ban a hálózati csatlakozási engedélyekre. Ez a helyzet lassítja a telepített kapacitás növekedését, amely a tervezettnél jóval mérsékeltebb ütemben halad előre.

Az Európai Unióban 2024-re a szélerőművek beépített kapacitása 12,9 GW-tal nőtt, így összesen 231 GW-ra emelkedett. A REPowerEU kezdeményezés célkitűzése, hogy a szélenergia potenciálját 2030-ra 425 GW-ra emelje. Az iparági szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi tendenciák alapján valószínű, hogy csupán 351 GW-ra leszünk képesek eljutni.

2024-ben az európai kormányzati megújulóenergia-aukciókon rekordszámú, körülbelül 37 GW új szélerőmű-kapacitást osztottak ki a fejlesztők között. Ez a mennyiség 35%-kal felülmúlja a 2023-as szintet, jelezve a megújuló energia iránti növekvő elköteleződést és a fenntartható fejlődés irányába tett jelentős lépéseket.

Brüsszel is komoly erőfeszítéseket tesz az iparág megerősítésének érdekében.

Az Európai Bizottság 2023 őszén, az iparág többszöri figyelmeztetését követően, bemutatta a szélenergiára vonatkozó új európai cselekvési tervét. E tervezet célja a szélerőműgyártó szektor versenyképességének fokozása, amelyhez kapcsolódóan létrejött az Európai Szélenergia Charta. E kezdeményezést Magyarország kivételével az összes uniós tagállam aláírta, ezzel kifejezve elkötelezettségüket az EU szélenergia-szektorának támogatása iránt. A tervek között szerepel a gyártókapacitások növelése, valamint az aukciós és engedélyezési folyamatok javítása és egyszerűsítése is.

Február 26-án az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet (Clean Industrial Deal), amely egy új stratégiát képvisel az EU gazdaságának versenyképességének fokozására, követve a január végén közzétett Versenyképességi Iránytű irányelveit. Ez a terv kiemelt figyelmet fordít az energiaintenzív ágazatok és a tiszta technológiák támogatására, miközben célja az energiaköltségek csökkentése, a tiszta termékek iránti kereslet serkentése, valamint az európai ipari ellátási láncok megerősítése, beleértve a szélenergia szektorát is. Ennek tükrében várható, hogy az uniós köz- és magánszektor beszerzéseiben még nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági és a "Made in Europe" szempontok, összhangban az Európai Bizottság további lépéseivel.

A testület által kidolgozott javaslat szerint az árak mellett a megújulóenergia-aukciók résztvevőinek egy sor további kritériumnak is eleget kell tenniük. Ezek közé tartozik a kiberbiztonság, a technológia előállításának karbonlábnyoma, valamint a túlzott importfüggőség csökkentésére irányuló követelmények. A kiberbiztonsági szempontok bevezetésének szükségességét egy nemrégiben készült német tanulmány is alátámasztja, amely figyelmeztet arra, hogy Kína akár távolról is képes leállítani az Európában telepített szélerőműveket, amennyiben azok kínai gyártótól származnak.