Az alkotmánybíróság ismételten érvénytelenítette a szociális törvény azon rendelkezését, amely ellentétes az alaptörvénnyel.

Második alkalommal nyilvánította semmisnek az Alkotmánybíróság a szociális törvény egy azonos részét. Az előző megsemmisítő döntést követően az Országgyűlés ismét beemelte a törvénybe azt a szakaszt, amely ellentétes az Alaptörvénnyel.

Másfél évvel ezelőtt a Debreceni Törvényszék egyik bírája indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) töröljön egy bizonyos szövegrészt a szociális törvényből. Ennek a lépésnek az oka egy jogi ügy volt, amely egy nagyszülő és a járási hivatal között zajlott. Az asszony hivatalos gyámként látta el autizmus spektrumzavar miatt súlyosan fogyatékos unokáját, mivel a gyermek szüleitől megvonták a felügyeleti jogot.

Az asszony azonban nem kaphatta meg a gyermekek otthongondozási díját (gyod), mert a törvény szerint ez a szülőtől különböző hozzátartozónak csak akkor járt volna, ha a díjat korábban valamelyik szülőnek már megállapították - írja a hvg.hu.

A gyermek 11 hónapos korában került a nagymamához, amikor még nem volt lehetséges az ilyen jellegű fogyatékosságok kimutatása. Az Alkotmánybíróság, a bíró véleményével összhangban, Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte az említett mondatrészt.

Jelenleg a Miskolci Törvényszék is egy hasonló ügyben keresette meg az Alkotmánybíróságot. Ez a lépés különösen érdekes, hiszen a 2023-as Ab-határozatot követően mindössze néhány héttel történt.

Igaz, hogy ha a szülői felügyeleti jog szünetel, vagy azt a bíróság megszüntette, ami a debreceni esetben fennállt, akkor a nagyszülő vagy más hozzátartozó akkor is megkaphatja a gyod-ot, ha azt korábban a szülőnek nem állapították meg.

Ugyanakkor, ha a szülő elhunyt, vagy a gyermek nevelésében saját egészségi problémái miatt nem tud részt venni, a korlátozást fenntartották, anélkül hogy ennek okait kellően indokolták volna. A legújabb miskolci per éppen ezt a kérdést boncolgatta.