Itt az ideje, hogy megértsük az arab világ válaszát Trump gázai Riviérájára és a palesztinok kitelepítésére. A közel-keleti helyzet folyamatosan változik, és a politikai feszültségek újabb kihívások elé állítják a régiót. Az arab országok reakciói kulcssz

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma az arab országok Egyiptomban, amelyre még az új szíriai vezetés is meghívást kapott. A tét a Gázai övezet jövője. Donald Trump ugyanis már azt pedzegette, kitelepítené onnan a palesztinokat és átvenné a régiót, amelyet a "Közel-Kelet Riviérájává" alakítana. Vajon milyen választ készíthetnek elő az arab országok az amerikai elnöknek?

Nagy port kavartak a Közel-Keleten Donald Trump szavai, amikor hivatalba lépése után nem sokkal megosztotta elképzeléseit a Gázai övezet jövőjéről. Február elején az amerikai elnök kijelentette: az Egyesült Államok "átveszi a Gázai övezetet". Ígéretet tett arra is, hogy a térséget teljes mértékben újjáépítik. Közösségi oldalán már egy mesterséges intelligencia által készült videót is bemutatott, amelyen a "Közel-Kelet Riviérája" víziója elevenedik meg. A felvételen felhőkarcolók, Teslák, sétálóutcák és luxusjachtok sorakoznak a tengerparton. A képen látható, amint Elon Musk hummuszt majszol, Trump a napfényben pihen, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig a tengerparton tölti az idejét, miközben a Hamász harcosai női öltözetben hastáncot lejtenek.

Az amerikai elnök, Donald Trump terve, amely szerint Washington irányítása alá kerülne a Gázai övezet, nem mindenütt aratott osztatlan sikert. Az arab országok határozottan elutasítják ezt a forgatókönyvet, és már dolgoznak azon, hogy alternatív megoldásokat találjanak a térség jövőjére. A közel-keleti vezetők aggodalmukkal fejezik ki, hogy az újonnan kialakuló Gázai övezetből kiszoríthatják a körülbelül 2,2 milliós palesztin lakosságot, amire Trump is utalt nyilatkozataiban.

A palesztinok Gázába való visszatérésének egyedüli motivációja az, hogy jelenleg nincs más lehetőségük.

- fogalmazott. Az amerikai elnök tehát a palesztinokat más országokban helyezné el, elsősorban Egyiptomban és Jordániában.

Trump javaslatának hatására az arab országok sorra kezdték el megszervezni csúcstalálkozóikat. Február 21-én Szaúd-Arábiában gyűltek össze, Mohamed bin Szalmán koronaherceg meghívására. A találkozón részt vett többek között a jordán király, a katari emír, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és a kuvaiti emír. A megbeszélések középpontjában Egyiptom javaslata állt, amely azt célozta, hogy közös erőfeszítéssel újítsák meg a Gázai övezetet, minden arab állam irányítása alatt.

A következő csúcstalálkozót eredetileg február 27-én, egy héttel később tervezték Kairóban, azonban az egyiptomi kormány "logisztikai előkészületekre" hivatkozva március 4-re módosította a dátumot. Várhatóan António Guterres, az ENSZ főtitkára is részt vesz az egyeztetéseken, aki hangsúlyozta, hogy Gázát, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet egy önálló palesztin kormánynak kellene irányítania. Február végén így nyilatkozott: "[Gázának] független, demokratikus és szuverén palesztin államként kell megmaradnia, anélkül, hogy területe csökkenne, vagy lakosságát kényszerűen áthelyeznék."

Ankara is csatlakozott az arab államok álláspontjához, hangsúlyozva, hogy Törökország elutasítja Donald Trump amerikai elnök tervét, amely Gáza átadását és a palesztin nép erőszakos kitelepítését célozza - jelentette be Hakan Fidan török külügyminiszter. A tárcavezető rávilágított, hogy ez a lépés csupán az Egyesült Államok és Izrael érdekeit szolgálná. Ezen belül kiemelte, hogy Netanjahu kormánya nem a kétállami megoldásban látja Izrael biztonságát, ami aggasztó jele a közel-keleti helyzet alakulásának.

Hakan Fidan a török álláspontot ismertetve elmondta, a Hamász "egy politikai párt a palesztin államstruktúrán belül", amelynek legyőzése egy még erősebb mozgalom megszületéséhez vezethet. Netanjahu már a terrorszervezet 2023. október 7-i támadása után leszögezte, addig nem állítja le a Gázai övezet elleni támadásokat, amíg a Hamászt le nem győzik.

A Gázai övezet újjáépítésének részleteit Kairó eddig nem tette közzé, de március 1-jén Musztafa Madbúli egyiptomi miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány "átfogó tervet dolgozott ki Gáza helyreállítására és újjáépítésére", melynek keretében a palesztinok a régióban maradnának. A kormányfő szombaton találkozott palesztin hivatali partnerével, Mohammad Musztafával, akit a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász jelölt ki tavaly márciusban. Madbúli hangsúlyozta, hogy Egyiptom továbbra is elkötelezett a palesztinok mellett, és támogatja egy független palesztin állam létrejöttét az 1967 előtti határok alapján, Kelet-Jeruzsálem fővárosával.

Egyiptom jelentős erőfeszítéseket tesz a palesztinok bevonásával, hogy a mai rendkívüli arab csúcstalálkozó kézzelfogható, pozitív eredményekkel záruljon. Az arab államok és az Arab Liga többi tagja egyetértenek abban, hogy Trump tervei "etnikai tisztogatásként" értelmezhetők, és a mögöttes "kényszermigráció" végleg eltüntetné a politikai napirendről a független palesztin állam létrehozásának lehetőségét. A Gázai övezet újjáépítése azonban hatalmas kihívást jelent, amelyhez dollármilliárdok és több mint egy évtized szükséges a megvalósításhoz.

Az építési munkálatok elkezdése előtt elengedhetetlen, hogy a területet alaposan megtisztítsák a romoktól. Az ENSZ 2024 októberében közzétett jelentése szerint a harcok következtében legalább 42 millió tonna törmelék keletkezett, amelynek eltakarítása akár 14 évig is eltarthat. A szervezet figyelmeztetett arra is, hogy a menekülttáborok felépítése során jelentős mennyiségű azbesztet használtak, így különösen fontos a törmelék megfelelő tárolása. Az azbesztnek súlyos egészségkárosító hatásai lehetnek, beleértve a rák kockázatát is, ezért több iparilag fejlett országban, például Izraelben is betiltották a használatát 2011-ben. A becslések szerint körülbelül 800 ezer tonna törmelék lehet szennyezett e veszélyes anyaggal.

A romok eltüntetése nem csupán technikai feladat, hanem egy komoly kihívás is, hiszen az alattuk rejtőző holttestek száma akár 15 ezerre is rúghat. A gázai egészségügyi minisztérium januárban arról tájékoztatott, hogy Rafah városában palesztin orvosok és mentőcsapatok 97 holttestre bukkantak, majd március elején újabb 23 testet emeltek ki. Palesztin tisztviselők, az ENSZ és különböző civil szervezetek figyelmeztetnek, hogy a palesztin halottak száma már meghaladta a 48 ezret, és a romok eltakarításával ez a szám tovább fog emelkedni.

A Gázai övezet területe körülbelül 365 négyzetkilométer, és a világ egyik legnagyobb népsűrűségű térségeként ismert; a konfliktus előtt mintegy 2,2 millió ember élt itt. A Hamász gyakran rejtette el katonai bázisait a civilek által lakott területek alatt, ami érthetővé teszi a hatalmas pusztítást. Az övezet többé-kevésbé romba dőlt, a városok helyén csak romok állnak. Az ENSZ Műholdközpontja (UNOSAT) tavaly decemberi jelentésében arról számolt be, hogy az épületek kétharmada, összesen 170 812 épület, megsemmisült vagy súlyosan megsérült, ami 245 123 lakás elvesztését jelenti. A legnagyobb károkat Gáza, Rafah és Hán Júnisz városokban tapasztalták.

A Világbank, az ENSZ és az EU legfrissebb közös jelentése alapján a Gázai övezet újjáépítéséhez 53,2 milliárd dollárra lenne szükség. Ez az összeg azonban csupán a minimum, hiszen a háború folytatódása esetén a helyreállítási költségek drasztikusan megnövekedhetnek. Az előrejelzések szerint a megadott összeg egy 10 éves időtartamra vonatkozik, és az első három évben már körülbelül 20 milliárd dollárra van szükség a sürgős beavatkozásokhoz. A lakóépületek állapota különösen aggasztó: több mint 292 ezer ház sérült meg vagy semmisült meg a konfliktus következtében. Emellett a kereskedelmi és ipari infrastruktúra, valamint az egészségügyi és oktatási intézmények is súlyosan károsodtak. A kórházak 95%-a nem üzemel, és a helyreállítás mellett a több millió tonnányi törmelék, valamint a fel nem robbant lövedékek azonosítása és semlegesítése is elengedhetetlen feladat.

Mohamed Hegazy, egyiptomi diplomata, érdekes jövőképet vázolt fel, amely a helyreállítás folyamatát három fázisra osztja. Az elképzelése szerint ez a három szakasz hatékonyan vezetne el a kívánt célok eléréséhez.

Ezen túlmenően Hegazy kiemelte, hogy a harmadik lépés keretében fontos lenne egy olyan "politikai pálya" kidolgozása, amely támogatja a kétállami megoldás megvalósulását.

Egy teljes régió újjáépítése nem példa nélküli jelenség, hiszen a Hegyi-Karabah területe, amely Azerbajdzsán része, az 1980-as évek vége óta zajló háborúk következtében gyakorlatilag a földdel vált egyenlővé. Bár a Baku és Jereván közötti tartós béke még nem valósult meg, 2023-ban Hegyi-Karabah hivatalosan is azeri irányítás alá került, és már megkezdődtek az újjáépítési munkálatok. E folyamat során külföldi kormányok és vállalatok is részt vesznek. Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke tavaly bejelentette, hogy az éves költségvetés több mint 10 százalékát a rekonstrukciós projektekre fordítják.

A török vállalatok számára Baku új befektetési lehetőségeket kínál, hiszen a város prioritást biztosított számukra, köszönhetően Ankara katonai támogatásának az azeri erőkkel szemben. Ezen kívül az Egyesült Arab Emírségekből és még Magyarországról is érkeztek építési cégek, akik szintén érdeklődnek a bővülő piacon. Az egyik legjelentősebb projekt a hegyi-karabahi Agdam városának újjáépítése, amely várhatóan 2050-ig elhúzódhat. A város mellett egy kisváros is épült a munkálatok résztvevői számára, ahol egy kerítéssel körülvett területen bankautomata, orvosi rendelő, gyógyszertár és élelmiszerbolt kínálja a szükséges szolgáltatásokat.

A munkálatok elindítása elengedhetetlenül megköveteli a harcok befejezését, és emellett elkerülhetetlen egy politikai konszenzus kialakítása is arról, hogy ki irányítja majd a régiót, hiszen az államok viselik a költségeket. Pozitív jel, hogy az arab országok és Törökország részéről van egyfajta nyitottság arra, hogy a térséget újra lakhatóvá tegyék. Bár Washington eddig nem osztott meg konkrét terveket, az Egyesült Államoknak megvannak a szükséges anyagi forrásai az újjáépítéshez. Trump valószínűleg arra ösztönzi az arab országokat, hogy ők maguk lépjenek előre. Innentől kezdve csupán az a kérdés marad, hogy az arab államok milyen új javaslatokkal állnak elő a közelgő csúcstalálkozót követően.

A szerző a Migrációkutató Intézet fő elemzőjeként tevékenykedik.