Jakab István hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket a gazdák sorsáról anélkül, hogy előtte kikérné a véleményüket. Szerinte elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági döntésekben a gazdák hangja és tapasztalata prioritást élvezzen.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviseletében szerdán a budapesti Európai Unió Házánál rendezett demonstráción hangsúlyozta: "Brüsszel nem hozhat döntéseket a gazdák sorsáról anélkül, hogy megkérdezné őket, és az ukrajnai konfliktust nem támogathatjuk az agrártámogatások rovására."

Jakab István szerint a lopakodó brüsszeli jogalkotás nem új gyakorlat, az Európai Bizottság most is a gazdák feje fölött, őket megkerülve akar döntéseket hozni. Hozzátette, hogy az ukrajnai földbirtokokkal rendelkező nemzetközi érdekeltségek, nagybefektetők az agrárvállalkozásaikat uniós gazdaságokként akarják működtetni, ezért akarják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

A legnagyobb gazdaságok közül néhány több mint 500 ezer hektáron folytat tevékenységet, és nehéz elképzelni, hogy valóban átállnak az uniós normákra, hiszen eddig sem követték azokat. Miközben a magyar gazdák minőségi, egészséges élelmiszert termelnek, fontos, hogy más országok termelői irányába is ugyanezt a követelményt támaszthassuk. Nem lehet versenyképességről beszélni, ha az EU-n kívüli gazdálkodók mentesülnek az uniós szabályok alól, miközben a vidékfejlesztési támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötik.

- fogalmazott.

Jakab István véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a gazdák számára már nincs más lehetőség, mint az ellenállás, amely az egyetlen hatékony módszer a gazdák ellehetetlenítése ellen. Úgy véli, hogy előbb-utóbb a nyugat-európai kollégáik is felismerik a problémáikat, hiszen ők is hasonló nehézségekkel néznek szembe, csupán a saját kormányaik nem állnak melléjük.

A magyar gazdák kemény munkával küzdöttek meg mindazzal, amit eddig elértek, és nem hajlandók feladni a nehezen megnyert eredményeiket. Ha pedig létrejön egy európai gazdaösszefogás, az lehetőséget teremt a helyzet javítására. Az üzenet egyértelmű: az agrártámogatási rendszert meg kell őrizni, és nem lehet tétlenül nézni, ahogy Európa "agrárskanzenné" válik. A gazdák aktív fellépése elengedhetetlen, hangsúlyozta a Magosz elnöke.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke aggodalmát fejezte ki a 2027 után várható uniós agrárpolitikával kapcsolatban, amelyet a legutóbbi brüsszeli dokumentumok alapján fogalmazott meg. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság lépései komoly fenyegetést jelenthetnek a magyar termelők piaci helyzetére, és súlyosan érintheti a vidéki közösségeket. Rámutatott arra is, hogy a jövőben kétes eredetű élelmiszerek kerülhetnek a családok étkezéseibe, ami komoly aggodalomra ad okot.

Már jó ideje nyilvánvaló, hogy az Európai Unió olyan "botrányos" intézkedéseket tervez, amelyek célja, hogy ellehetetlenítsék a mezőgazdaságot, forrásokat vonva meg tőle. Mindeközben a gazdák hangos tiltakozása mintha süket fülekre találna.

- mondta.

Ezzel a lépéssel mostanra sikerült összefogni az európai gazdálkodók közösségét; 70 érdekképviseleti szervezet emeli fel a szavát Brüsszelben, és nem állnak meg, amíg el nem érik a céljaikat. Mint hangsúlyozta, a jövőjük tétje a területalapú támogatások sorsa, amely több mint 100 ezer magyar családi gazdálkodót, őstermelőt és mezőgazdasági vállalkozót érint.

Kiemelte, hogy az agrártámogatás nem csupán ingyen pénz, hiszen az igénylőknek számos szabályt kell követniük. A legfrissebb bizottsági javaslat szerint a nyugdíjasok ki lesznek zárva a támogatásból, de fontos hangsúlyozni, hogy a vidékfejlesztés nem csupán a gazdálkodókat érinti; az élelmiszerellátás ugyanis az önrendelkezés alapvető része.

A jelenlegi helyzet valóban kihívásokkal teli, hiszen az aszályos időszakban kell a termelést folytatni, miközben a piaci eladás is nehezedik. Ugyanakkor a magyar gazdáknak most van egy kis könnyítés, mivel az uniós támogatásokhoz kapcsolódó 80%-os költségvetési társfinanszírozás rendelkezésre áll, és a kormány is nyitott a gazdák véleményére. Emellett még mindig vannak pályázati lehetőségek, ám a 2027 utáni időszakban aggodalomra ad okot, hogy a vidék támogatására szánt forrásokat tervezik átcsoportosítani egy olyan alapba, amelyből nem látszik majd egyértelműen, mennyit kap az agrárium.

A NAK elnöke szerint egyelőre azt sem tudni, mint jelent a területalapú támogatás lecserélése jövedelemalapú támogatásra, milyen jövedelmeket hasonlítanak ehhez össze.

Álláspontja szerint a szabadkereskedelmi megállapodások súlyosan rontják a helyzetet, mivel csökkentik az európai termelők piaci lehetőségeit. Ezen megállapodások révén a helyi gazdák arra kényszerülnek, hogy versenyezzenek a hatalmas, több százezer hektáron gazdálkodó ukrán mezőgazdasági termelőkkel és a dél-amerikai beszállítókkal, ami tovább nehezíti a helyzetüket.

Európa képes lenne az itt élőket jó minőségű élelmiszerekkel, kiváló termékekkel ellátni, tehát semmi szükség arra, hogy ezt veszélyeztetve, a támogatásokat elvonva ellehetetlenüljenek a vidéken élők. Ilyen feltételek közepette az is lehetetlen, hogy a fiatalok a mezőgazdaságban jövőképet lássanak. A gazdák ilyen feltételek közepette azt szeretnék, hogy kapják meg a nekik járó támogatásokat, ne veszélyeztessék a piacaikat, és biztosítsák számukra a tevékenységükhöz szükséges feltételeket

A beszédek befejeztével a rendezvényt kísérő, több köbméternyi trágyával megrakott mezőgazdasági járműről szimbolikus gesztusként egy doboznyi trágyát helyeztek el az Európai Bizottság magyarországi képviseletének épülete előtt.

Kapcsolódó:

A brüsszeli liberális elit azon dolgozik, hogy az ukrán bővítés költségeit az európai és magyar gazdák terhére próbálja megoldani.

Nagy István: Amennyiben az ukránok a csatlakozási folyamat során GMO-s gabonájukat is beemelik az EU-ba, az súlyos következményekkel járhat a magyar gazdák számára, hiszen ez a teljes piacuk elvesztését eredményezheti.