Új irányelvek lépnek életbe a honvédségnél, amelyek a balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkoznak.

Súlyos balesetek vagy azok kockázata esetén elengedhetetlen egy olyan vizsgálóbizottság megalakítása, amely különböző szakértőket és érintetteket von be a folyamatba. A baleset körülményeinek alapos feltárása érdekében a bizottság által tett megállapításokat hivatalos jegyzőkönyvben szükséges dokumentálni.

A honvédelmi szektorban előforduló balesetek és a baleseti kockázatot hordozó rendellenességek bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására új szabályozás lép életbe. Ezt a fontos intézkedést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá. A rendelet szerdán este került nyilvánosságra a Magyar Közlönyben – számolt be róla az Index.

A módosítás célja, hogy naprakész, más kapcsolódó szabályozókkal összehangolt, egyértelmű fogalmakat és folyamatleírást tartalmazó szabályozást biztosítsanak. A rendelet szerint a változtatásra a munkavédelemben és a Magyar Honvédségnél végbement szervezeti változások miatt volt szükség, ám a lap megjegyzi, hogy valószínűleg hatással lehetett rá a március végén történt újdörögdi baleset is, melynek következtében egy kormánytisztviselő egy tenyerében felrobbant gránát miatt mindkét kezét elveszítette.

Az új szabályok többek között a honvédelmi szervezetek mellett a honvédelmi miniszter fenntartása alatt lévő szakképző intézményekre is kiterjednek. Eszerint minden, honvédséggel kapcsolatban álló foglalkoztatottakat érintő balesetet és baleseti veszélyt jelentő rendellenességet be kell jelenteni, nyilvántartani és kivizsgálni, méghozzá a Baleseti Készenléti Szolgálat (BKSZ) értesítésével. A szóbeli bejelentéseket utólag írásban is rögzíteni kell.

Ha a balesetveszély a munkaeszközök vagy hadfelszerelések rendeltetésszerű használata közben, valószínűleg a készülékek meghibásodása miatt merült fel, akkor azonnali intézkedésként szükséges az eszközök megfelelőségének ellenőrzése, miközben a használatukat ideiglenesen fel kell függeszteni.

A kivizsgálást legkésőbb a rendellenesség észlelésének napján meg kell kezdeni, és azt 15 napon belül be kell fejezni. Az eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján döntenek az eszközök további sorsáról, a dokumentumokat pedig 5 évig meg kell őrizni a honvédelmi szervezetnél.

A balesetek kivizsgálása során a munkáltató viseli a felelősséget, ezért elengedhetetlen, hogy a folyamatba munkavédelmi szakértők is bevonásra kerüljenek. A dokumentáció elkészítésekor fontos, hogy pontosan rögzítsük a baleset helyszínét, az érintettek beszámolóit, valamint a használt eszközök állapotát. Emellett a kivizsgálásban részt vevő szakemberek nevét, beosztását és aláírását is kötelező feltüntetni.

Súlyos balesetek vagy azok lehetséges kockázatai esetén elengedhetetlen egy vizsgálóbizottság felállítása. Ennek a bizottságnak a tagjai között szerepelnie kell egy vezető beosztású munkatársnak, aki felelős a munkafolyamatok irányításáért, egy munkabiztonsági szakértőnek, valamint az egészségügyi szolgálat képviselőjének is. Ez a multidiszciplináris megközelítés biztosítja, hogy a balesetek kivizsgálása és megelőzése alaposan és minden szempontból megvalósuljon.

A vizsgálat során megállapított eredményeket egy "honvédelmi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni, amelyet a sérült személy, vagy halála esetén az értesítendő hozzátartozója kap meg. Ezen kívül a különféle honvédelmi szervezetek is hozzáférést nyernek a dokumentumhoz. A sérült, illetve családtagjai tájékoztatást kapnak arról is, hogy amennyiben a honvédelmi baleset következtében kár érte őket, vagy sérelemdíjat kívánnak igényelni, ezt a munkáltatónál érvényesíthetik.

Amennyiben a vizsgálat eredménye nem honvédelmi balesetre utal, az érintett félnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa panaszát.

A katonai munkavédelmi hatóság minden év végén, december 1-jéig, nyilvánosságra hozza az aktuális ellenőrzési irányelveit. Ezen kívül, március 31-ig, a megelőző év baleseti statisztikáit is közzéteszi. Továbbá, a hivatalos weboldalán hozzáférhetővé válik a vonatkozó rendeletek alapján készült dokumentumminták és az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények is.