Hamarosan megújul az Alkotmánybíróság vezetősége, hiszen új elnököt, új tagot és új főtitkárt választanak a testületbe.

Három hónapon belül két alkotmánybírónak is lejár a 12 éves mandátuma: távozik a korelnök, Salamon László és a jelenlegi elnök, Juhász Imre is. Feltehetően nagy dobásra készülnek a kormánypártok, hiszen a parlament három hete alaposan megkönnyítette az alkotmánybíróvá válást, amikor törölte azt a kritériumot, hogy a jelöltnek a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amelynek feltétele a jogász végzettség.

Az elmúlt év során radikális változásokon ment keresztül az Alkotmánybíróság vezetése. Az események egy drámai fordulattal indultak, amikor február 10-én Novák Katalin lemondott államfői pozíciójáról a kegyelmi botrány következtében. A háttérben zajló államfői "casting" végén két alkotmánybíró, Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán maradtak talpon. A helyzetet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője oldotta meg február 22-én, amikor bejelentette, hogy Sulyok Tamást a kormánypártok jelölik az új államfőnek. Néhány nappal később, február 26-án, Kocsis Máté közösségi oldalán azt is nyilvánosságra hozta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökké választása után Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróságban megüresedett helyre. Ezzel a lépéssel Trócsányi László vált az elnöki szék legnagyobb esélyesévé, hiszen a kormánypártok nem jelöltek másik személyt az alkotmánybíróság élére.

E közben Sulyok Tamás február 27-én, távozása előtt, egy javaslatot terjesztett a teljes ülés elé, amelyben Salamon László elnökhelyettesi posztjára való megválasztását indítványozta. E lépésével világossá vált, hogy az új elnök megválasztásáig a testületet nem a korelnök, hanem a megválasztott elnökhelyettes fogja irányítani.

Az események alakulása szerint Trócsányi László egy hónappal később, március 28-án nyilvánosságra hozott egy közleményt, amelyben így fogalmazott: "Hosszas mérlegelés után arra a döntésre jutottam, hogy a megtisztelő felkérésnek - az egyetemi kötelezettségeimre figyelemmel - jelen pillanatban nem tudok eleget tenni."

A kormánypártok ezután bő két hónapig, az önkormányzati és európai parlamenti választásokig nem rukkoltak elő újabb jelölttel. Pedig április 8-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága épp azért ült össze, hogy szavazzon az új alkotmánybíró jelöléséről. A Demokratikus Koalíció már előzetesen közleményben jelezte, hogy "nem vesz részt a Fidesz színjátékában", míg a többi párt közül egyedül a Mi Hazánk állított jelöltet Bánovics Tamás ügyvéd személyében. A Mi Hazánk jelöltjét azonban az igazságügyi bizottság leszavazta.

Ezt követően a Fidesz és a KDNP Juhász Imre személyében jelölte az Alkotmánybíróság élére, akinek a kinevezését az Országgyűlés június 11-én meg is szavazta.

Meglepetésként hatott, hogy a kormánypártok olyan elnököt jelöltek a Donáti utcai bíróság élére, akinek megbízatása alig tíz hónapig tart. Juhász, aki 2013 tavaszán került az alkotmánybíróságra 12 évre, elnöki pozícióját is csak hivatali idejének végéig, tehát 2025. április 3-ig töltheti be. A nyári ítélkezési szünet előtt Salamont egy új elnökhelyettes váltja, ami a jogi kereteknek köszönhető, hiszen az új elnök hivatalba lépésével az elnökhelyettes megbízatása automatikusan megszűnik. Így tehát egy héttel az új elnök hivatalba lépése után, június 18-án, Juhász javaslatára, titkos szavazással Varga Rékát választották elnökhelyettesnek. Érdekesség, hogy az új elnökhelyettes alkotmánybírói mandátuma csak 2035. szeptember 1-jén ér véget.

A személyi ügyek még nem zárultak le a Donáti utcában, hiszen három hónapon belül két alkotmánybírónak is véget ér a 12 éves mandátuma: Salamon Lászlóé február 25-én, míg Juhász Imréé április 3-án. Ez a helyzet azt jelenti, hogy a parlamentnek nemsokára három új alkotmánybírót és egy új elnököt kell választania az alkotmánybíróság élére. A három új bíró szükségessége Sulyok Tamás távozásának következménye, aki után a testület létszáma 15 főről 14-re csökkent.

Valószínűleg a közelgő választások szelleme inspirálta Vejkey Imrét, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnökét, amikor tavaly év végén benyújtotta javaslatát az alkotmánybírósági törvény módosítására. A javaslat lényege, hogy eltávolítja a törvényből azt a követelményt, miszerint "a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség". Vejkey e változtatást azzal indokolta, hogy...

Jelenleg számos pozíció nem igényel jogi diplomát, miközben a pozíciót betöltő személy kétségtelenül olyan szakmai tevékenységet folytat, amely szoros kapcsolatban áll a jogi szakma alapelveivel és elveivel, sőt, akár az alkotmánybírói pályára való alkalmasságát is megerősítheti.

Ezek alapján megállapítható - folytatódott az érvelés - hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságokról szóló jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint a jogi gyakorlat kizárólag jogász végzettséggel rendelkező személyek által valósulhat meg. A tagállamok többségében az alkotmánybíróvá válás követelménye csupán a jogi területen eltöltött szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozik, anélkül, hogy további feltételeket támasztanának, mint például Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban is hasonló a helyzet. Bizonyos esetekben pedig előfordul, hogy nincsenek szakmai követelmények; Franciaország például az Alkotmánytanács tagjaira vonatkozóan nem határoz meg ilyen jellegű feltételeket az Alkotmányban.

Tehát valószínű, hogy az Alkotmánybíróság új tagjai (vagy akár az elnök) olyan munkaköröket fognak otthagyni, amelyek nem jogi végzettséget igényelnek, hogy elvállalhassák ezt az új megbízatást.

Az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetése is átalakul: februártól egy új főtitkár veszi át az apparátus irányítását.

A testület eddigi főtitkárai mindegyike figyelemre méltó szakmai pályát futott be. Az első főtitkár, Holló András (1990-1996), valamint utódja, Paczolay Péter (1996-2000) később mindketten a testület tagjaivá, sőt, elnökeivé is váltak. Pálffy Ilona (2000-2011) pedig a Nemzeti Választási Iroda első elnökeként zárta le karrierjét, amikor 2020-ban nyugdíjba vonult.

Bitskey Botond, a jelenlegi főtitkár, 2011 óta áll az Alkotmánybíróság Hivatalának élén. Azonban nem sokáig fogja betölteni ezt a posztot, mivel - ahogy laptársunk találóan megfogalmazta - a feketeöves jogászként ismert szakember február 1-jétől a XII. kerületi önkormányzat jegyzői feladatait látja majd el. A hírt Kovács Gergely, a kerület polgármestere és a Kétfarkú Magyar Kutya Párt elnöke osztotta meg december elején, egy Facebook-bejegyzés keretein belül.