Izrael elutasítja az Európai Unió által közzétett jelentést, mely az emberi jogok gázai területen történő megsértésével vádolja az országot.

Az Euronews által megszerzett információk alapján Izrael elveti az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálatát, amely a gázai emberi jogi jogsértésekre hívja fel a figyelmet. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint "Izrael létfontosságú harcot vív a Nyugat közös ellenségeivel szemben, és ezért szükséges a védekezés."

Izrael kifejezte aggályait az EU-val kötött társulási megállapodás (EUSR) felülvizsgálatával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy "ezt a jelentést és a belőle levont következtetéseket nem szabad komolyan venni, és semmilyen jövőbeli lépés vagy tárgyalás alapjául nem szolgálhat" - olvasható az ország külügyminisztériuma által az EU-hoz intézett levélben, amely az Euronews rendelkezésére áll.

"A tisztesség azt kívánja, hogy foglalkozzunk a jelentésben fellelhető hiányosságokkal, és minden tekintetben utasítsuk el" - olvasható abban a levélben, amelyet a Bizottságnak és a Külügyi Szolgálatnak címeztek.

Az EU és Izrael közötti társulási megállapodás pénteken nyilvánosságra hozott felülvizsgálati jelentése rávilágít arra, hogy Izrael Gázai övezetben végrehajtott lépései potenciálisan sértik az Európai Unióval kötött megállapodásban foglalt emberi jogi normákat. A külügyminiszterek a hétfői ülésük keretében fogják alaposan megvitatni ezt a kényes kérdést.

A blokk diplomáciai szolgálatának régóta várt felülvizsgálata, amely független nemzetközi szervezetek megállapításaira hivatkozik, arra a következtetésre jutott, hogy "jelek utalnak arra", hogy Izrael emberi jogi kötelezettségeit megszegte a Gázai övezetben végrehajtott intézkedéseivel kapcsolatban.

A dokumentumban foglaltak szerint a jogsértés gyökerei az izraeli offenzívában rejlenek, amely a Gázai övezetet célozta meg, valamint a humanitárius segélyszállítmányokra vonatkozó szigorú korlátozásokból fakadnak. Ezek a tényezők a sűrűn lakott enklávéban élő palesztinok körében széleskörű éhínség miatti aggodalmat váltottak ki.

Az Euronews által megszerzett levélben az izraeli külügyminisztérium kifejezte mély megdöbbenését amiatt, hogy a jelentés nem vette figyelembe a "hozzánk intézett kérdésekre adott alapos és részletes válaszainkat".

A levél nyitánya azzal indít, hogy feltárja azt a "stratégiai helyzetet, amely Izrael előtt áll", részletesen kifejtve, hogy "hét különböző téren folytat harcot".

Az erkölcsi kudarc fogalma sokszor felmerül a társadalmi diskurzusokban, és számos értelmezésen keresztül közelíthetjük meg. Alapvetően arról van szó, amikor egy egyén vagy közösség nem képes megfelelni az elvárt etikai normáknak, ami súlyos következményekkel járhat. Egy erkölcsi kudarc nem csupán a személyes felelősség kérdése; gyakran társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők is befolyásolják. Gondoljunk csak arra, hogy a társadalmi normák folyamatosan változnak, így ami egy időben elfogadható volt, az később már megkérdőjelezhető. Ezek a kudarcok nemcsak egyéni szinten, hanem közösségi szinten is megjelenhetnek, például amikor egy vállalat etikátlan döntéseket hoz, amelyek végső soron a társadalom egészére hatással vannak. Az erkölcsi kudarcok felismerése és elemzése segíthet abban, hogy tanuljunk a múltból, és felelős döntéseket hozzunk a jövőben. Fontos tehát, hogy ne csak elítéljük ezeket a kudarcokat, hanem megértsük azokat, és igyekezzünk építő jellegű párbeszédet folytatni a megoldásokról!

Jeruzsálem szerint Izraelnek a brutális ellenségek sokaságával folytatott harca fényében a jelentéstevőket azzal bízták meg, hogy végezze el a "sürgős munkát", és állítsa össze számos Izrael-ellenes hang és dokumentum elfogult és rendkívül egyoldalú összefoglalóját egy úgynevezett "becsületes jelentéssé" az EU tagállamai számára.

Az izraeli külügyminisztériumi levél a jelentés "két hibájának" nevezett elemére összpontosít, azt állítva, hogy az "nem veszi figyelembe a kontextust" és a "döntő tényeket", az október 7-i támadásokat, amelyeket "Irán és megbízottjai által a zsidó állam megsemmisítésére tett folyamatos kísérlet" követett.

Az izraeli külügyminisztérium levelében kifejezésre juttatja álláspontját.

A levélben megfogalmazottak szerint a jelentés "erkölcsileg megbukik", mivel figyelmen kívül hagyja a Hamász Gázai övezetbeli tevékenységei és az izraeli civilek ellen irányuló akciók által okozott károkat. Különösen fontos megemlíteni, hogy az ENSZ egyes szervei, például az UNRWA, bizonyítottan részesedtek ezekben a bűncselekményekben.

A levélben kifejtették, hogy a jelentés célja nem más, mint Izrael jogának megkérdőjelezése a terrorizmus elleni védekezésre. A dokumentum nem veszi figyelembe Izrael számos pozitív lépését a humanitárius segítségnyújtás terén, és figyelmen kívül hagyja, hogy a Hamász folyamatosan elutasítja az Egyesült Államok által közvetített túszalku javaslatot (más néven "Witkoff-javaslat"), amelyre Izrael készséggel rábólintott.

Másodszor, az izraeli külügyminisztérium levele szerint a jelentés "módszertanilag is hibás".

Elmaradt párbeszéd

A levél tartalma szerint az EUSR nem követte a megfelelő eljárási normákat, mivel úgy döntött, hogy nem kíván párbeszédet folytatni Izraellel a jelentés kapcsán. Emellett nem tette lehetővé, hogy izraeli források és adatok bekerüljenek a jelentésbe, még akkor sem, amikor Izrael részletesen kifejtette álláspontját és alapos válaszokat adott több témában. Az izraeli információkat figyelmen kívül hagyták, és a jelentésben nem is foglalkoztak velük - olvasható a levélben.

A levél szerint "egy egyszerű párbeszéd az izraeli hatóságokkal világossá tehette volna ezeket a tényeket. Izrael egy demokratikus állam, amely betartja a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi jogot, miközben a túlélésért küzd egy demokrácia nélküli, terrorizmussal és radikalizmussal teli régióban. Tetteit tisztességesen és becsületesen kell megítélni, és ebben a folyamatban a szóban forgó jelentés megbukott".

"A Hamász elleni háború során Izrael végig elősegítette, hogy nagy mennyiségű humanitárius segélyt szállítsanak Gázába, még tűz alatt is" - áll a levélben, amely a jelentésre reagálva szól a humanitárius segélyek blokádjáról, a kórházak elleni katonai csapásokról, a palesztin lakosság kényszerű kitelepítéséről, a tömeges letartóztatásokról, az önkényes fogva tartásokról, a nemzetközi jog szerint illegális telepek bővítéséről a megszállt területeken, valamint a telepesek által elkövetett erőszakról.

A jelentés alapján számos jogsértés valósult meg, amelyek súlyosságuk miatt komoly aggodalomra adnak okot.

Kimaradt válaszok

A belső felülvizsgálatot a múlt hónapban indították el 17 ország - Hollandia vezetésével - kérésére, hogy megállapítsák, Izrael továbbra is betartja-e a társulási megállapodás 2. cikkét, amely szerint a kétoldalú kapcsolatok "az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásán alapulnak, amely a bel- és nemzetközi politikájukat vezérli, és e megállapodás lényeges elemét képezi".

Az izraeli külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a jelentés "teljesen abszurd, és olyan precedens nélküli eljárást mutat be, amely egy háború közepén álló demokratikus államot céloz meg". Emellett kiemeli, hogy a dokumentum "teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a valós helyzetet, valamint az Izrael által előterjesztett lényeges észrevételeket és válaszokat".

Az izraeli külügyminisztérium határozott reakciója összhangban áll Haim Regev, Izrael EU- és NATO-nagykövetének június 19-én, csütörtökön tett nyilatkozataival.

Regev nagykövet az Euronewsnak adott interjújában egyértelműen kifejtette a kormányának álláspontját az Európai Unióval folytatott aktuális párbeszédekkel kapcsolatban, különös figyelmet szentelve az iráni válságra és Izrael gázai műveleteire. Megfogalmazása szerint: "Sokféle vélemény ütközik, de a végén érezhető a támogatás, amelyet tapasztalunk."

Az izraeli kormány folyamatosan és intenzíven kommunikál a brüsszeli uniós intézményekkel, ám a 27 tagállam különbözősége miatt "természetesen kihívásokkal teli megoldani, hogy egységes álláspontot képviseljünk" - nyilatkozta egy izraeli diplomata.

"Jelenleg háború dúl, és Izrael gyakorlatilag Irán ellen vívja ezt a konfliktust, amelynek célja Európa hosszú távú érdekeinek védelme is. Ezért most nem az a megfelelő időszak, hogy vizsgálódásokat folytassunk, vagy akadályokat állítsunk az Izrael és az EU közötti kapcsolatok elé" - fejtette ki Regev.