Izrael, Irán és a lázadók harca Szíria sorsáért egyre élesebbé válik, miközben mindhárom fél saját érdekeit és ambícióit igyekszik érvényesíteni a konfliktus közepette. Az ország területe stratégiai fontosságú, és a hatalmi játszmák csak tovább bonyolítjá
Szíria továbbra is a globális hatalmi játszmák középpontjában helyezkedik el, ahol Izrael fáradhatatlanul küzd az iráni befolyás csökkentéséért. Eközben a lázadócsoportok közötti hatalmi harcok és a nemzetközi szereplők eltérő érdekei tovább fokozzák az ország már így is instabil helyzetét. A jövő kilátásai továbbra is borongósak, mivel a béke helyett újabb konfliktusok árnyéka lebeg a régió felett.
Szíria továbbra is a geopolitikai érdekek összecsapásának színhelye, ahol Izrael, Irán és a helyi lázadócsoportok feszülnek egymásnak a hatalomért folytatott küzdelemben. Az utóbbi napok eseményei éles fényt vetettek az országot érintő bonyolult helyzetre, miközben a globális vezetők igyekeznek megtalálni a megoldásokat egy új, bizonytalan jövő kihívásaira.
Herzi Halevi, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke nemrég bejelentette, hogy az izraeli hadsereg újabb csapatokat telepített Szíriába, ahol már eddig is több fronton harcoltak. A lépés része annak az intenzív kampánynak, amelynek célja Irán szíriai befolyásának visszaszorítása.
Mindeközben izraeli légicsapások célba vették Damaszkusz katonai kutatóközpontját, amelyet régóta gyanúsítanak azzal, hogy Irán itt fejleszti nagy hatótávolságú rakétarendszereit. Az izraeli források szerint a célpontok között szerepelt a vámhivatal központja és a katonai hírszerzés is. Ezek a támadások jelzik, hogy Izrael nem tűri az iráni fenyegetéseket, ugyanakkor tovább fokozzák a feszültséget a térségben.
Bassár al-Aszad elnök rezsimje, amely az évek során Irán védelmét élvezte, fokozatosan elveszíti befolyását, miközben a lázadó erők továbbra is teret nyernek.
Közben Abu Mohammed al-Dzsoláni, a Hayat Tahrir al Sham (HTS) vezetője egy jelentős beszédet intézett a damaszkuszi Omajjád mecsetben, ahol Aszad rendszerének összeomlását "az iszlám nemzet diadalaként" emlegette. Ugyanakkor a lázadó erők között feszültségek mutatkoznak, hiszen bár a HTS számottevő befolyással bír, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és számos kisebb csoport is alakítja a hatalmi egyensúlyt az országban.
A szakértők véleménye alapján Aszad eltávolítása után rendkívül nehéz elképzelni egy stabil kormány létrejöttét Szíriában. Michael Clarke, a biztonságpolitikai elemzés szakértője, rámutat arra, hogy a HTS vezetője, al-Dzsoláni, nyilatkozataiban próbálja mérsékelt és elfogadható imázsát megjeleníteni.
Clarke a Sky News-nak adott interjújában kifejtette, hogy a HTS nem bír elegendő tapasztalattal a pluralista kormányzás gyakorlatában, ráadásul a csoporton belüli dzsihadista elemek jelenléte tovább súlyosbítja a helyzet bonyolultságát.
Ugyanancsak a Sky News hívta fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok sem vonult ki teljesen a régióból. A Pentagon bejelentette, hogy fenntartja kelet-szíriai katonai jelenlétét, és támogatja a kurd lázadócsoportokat az Iszlám Állam újbóli megerősödésének megakadályozása érdekében. Joe Biden elnök nemzetbiztonsági csapatával konzultál a szíriai helyzetről, miközben a világ vezetői továbbra is a stabilitás megőrzésére törekszenek.
Szíria ma is a nemzetközi hatalmi játszmák kereszteződésében helyezkedik el. Az Izrael és Irán közötti feszültség, az Egyesült Államok katonai jelenléte, valamint a lázadók belső ellentétei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövője rendkívül bizonytalan legyen. Egy új történelmi fejezet van kibontakozóban Szíriában – de hogy ez békét vagy további zűrzavart eredményez, az még rejtély.
