Itt van a levélből készült áramköri lap, amelyet az új elektronikai megoldások ihlettek.


Két napja küzd a hazautazással a TV2 népszerű arca, aki külföldön ragadt. A reptéren váratlanul eluralkodtak rajta az érzelmek, és egy megható sírógörcsöt kapott - nézd meg a videót!

Az ENSZ adatai alapján 2022-ben a globális e-hulladék mennyisége elérte a 62 milliárd kilogrammot, ami egy figyelemre méltó, 82%-os növekedést jelent az előző évtizedhez viszonyítva. Míg más szektorok már lépéseket tettek a biológiailag lebomló anyagok irányába, az elektronikai ipar helyzete sokkal összetettebb. Ez a terület ugyanis gyakran támaszkodik ritkaföldfémekre, amelyek sajnos mérgező hulladékot generálnak. Azonban úgy tűnik, hogy az iparág most új irányt vehet, és lehetőség nyílik a fenntarthatóbb megoldások keresésére.

Egy nemzetközi tudóscsoport a Drezdai Műszaki Egyetem (TU Dresden) kutatóinak vezetésével a levelekben található kvázi fraktálszerű lignocellulóz szerkezeteket - lényegében a levelek erezett vázát - kihasználva, biológiailag lebomló polimerfilmeket hozott létre. Más szóval levélalapú elektronikát - vagy ahogy a kutatók nevezték: "leaftronikát" - készítettek. Az eljárás részleteit a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányban tették közzé.

"Elképesztő felfedezés volt számunkra, hogy ezek a természetes kvázi fraktál lignocellulóz vázak nem csupán élő sejteket őriznek meg a természetben, hanem emellett oldatban is képesek polimereket összetartani, még viszonylag magas hőmérsékleten is. Ilyenkor már elvárnánk, hogy ezek a polimerek elkezdjenek folyni" - nyilatkozta Hans Kleemann, a TU Dresden munkatársa és a tanulmány társszerzője az egyetem hivatalos híroldalán.

Ezek a természetes kvázi fraktálszerkezetek termomechanikai szempontból stabilizálják a polimerekből készült filmeket, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy nem befolyásolják azok biológiai lebonthatóságát. A kutatók felfedezték, hogy ezek a polimerek képesek ellenállni a forrasztott áramköröknek, valamint támogatják az organikus fénykibocsátó diódák, azaz az OLED-ek működését - állítja a Popular Mechanics összefoglalója.

Természetesen a "leaftronika" legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy használat után képes lebomlani. A Science magazin híradása szerint a kutatócsoport sikeresen eltávolítja a fémalkatrészeket és az áramköröket, amennyiben a levél alapú áramköri lapokat ultrahangos savas fürdőbe helyezik. Egy hónap elteltével ezek a lapok már elkezdtek lebomlani egy komposztkupacban.

Karl Leo, a TU Dresden munkatársa és a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: „Ez a projekt a természet és a technológia innovatív összefonódására világít rá, amely fenntartható megoldásokat kínál a hulladék minimalizálására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseinkben. Ezzel egy lépést teszünk a körforgásos gazdaság irányába az elektronikai ipar területén.”

Bár ez a kutatás azt mutatja, hogy az elektronikát nem kell kizárni a biológiailag lebomló termékek közül, de a csapat elismeri, hogy a hagyományos nyomtatott áramköri lapok robusztussága messze meghaladja a jelenlegi leaftronikai prototípusaikét. Amennyiben az ipar hajlandó a változásra, a csapat a jövőben olyan elektronikai gyárakat képzel el, amelyek a faültetvények mellett helyezkednek el, és olyan, biológiailag lebomló áramköri lapokat fejlesztenek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövőhöz.

Related posts