Irak számára szállított vegyi fegyverek – Magyarország titkosszolgálati jelentése fedi fel az ügylettel kapcsolatos részleteket.

A magyar vegyi fegyverek gyártását és tárolását szigorú titok övezte, de ma már ilyen készletek nincsenek az országban

A levéltár Facebook-oldalán közzétett 1985. júliusi dokumentum számos meglepő információt tár fel. "Palmer, az Egyesült Államok külügyminisztériumának csoportfőnöke május 30-án találkozott nagykövetünkkel, és többek között kifejtette, hogy az amerikai kormány rendkívül aggasztónak tartja, hogy Magyarország vegyi fegyvereket kíván értékesíteni Iraknak és Líbiának. Elvárják, hogy haladéktalanul lépjünk a tranzakció megakadályozása érdekében" - olvasható a korabeli, gépelt, szigorúan titkos besorolású jelentésben.

A dokumentumot egy vezérőrnagy hitelesítette.

"Washingtoni külképviseletünk jelentette a magyar minisztériumnak, hogy1985. július 16-án Palmer csoportfőnök a nagykövetünkkel más témákról folytatott beszélgetés végén visszatért a fenti témára. Elmondta, hogy nagykövetünk június 7-én adott elutasító - konkrét tények közlését kérő - válasza után ismét konzultált az illetékesekkel, s ennek alapján megállapította, hogy az USA kormányát továbbra is komolyan foglalkoztatja az Iraknak és Líbiának vegyi fegyverekre tett magyar exportajánlat, és remélik, hogy jelen tiltakozásuknak az lesz az eredménye, hogy a tervezett exportunk nem valósul meg" -olvasható a jelentésben.

Itt találhatóak a legújabb hírek!

A hírek szerint az irakiak már láthatták a fegyvereket, melyek bemutatására korábban sor került.

A hivatalos dokumentum összefoglalása szerint, miután a magyar nagykövet ismételten elutasította a kérést, valamint nem szolgáltatott konkrét adatokat, Palmer csupán annyit osztott meg, hogy rendelkezésükre álló információk alapján az idei év májusában egy Irakhoz közeli helyszínen bemutatták a kérdéses vegyi fegyvereket és felszereléseket. A bemutatón hivatalos iraki képviselők is részt vettek.

Arra nem tér ki, hogy az üzlet valóban megköttetett-e, de a magyar hozzáállás azt feltételezi, hogy nem léptek vissza a lehetőségtől. Az esetleg átadott vegyi anyag neve és mennyisége szintén nem szerepel az írásos beszámolóban. Ám tény, hogy Irak az Iránnal vívott háborúban (1980-1988) és az észak-iraki kurd lakosság ellen vetett be vegyi fegyvert, amelynek következtében a Halabdzsa mészárlásban több mint 5000 ember halt meg 1988-ban. Bár Irak akkori diktátora, Szaddám Huszein nem ismerte el a felelősségét.

A Blikk egy exkluzív interjú keretében Kis-Benedek József nyugalmazott ezredest, a hírszerzés egykori szakértőjét faggatta arról, hogy milyen vegyi fegyverek állhattak rendelkezésre a rendszerváltás előtti Magyarországon. Az interjú során szóba kerültek a fegyverek gyártási helyszínei, valamint a későbbi sorsuk, ami számos izgalmas részletet ígér a titkos történetekben.

A fegyverek gyártása és tárolása már akkoriban is a legszigorúbb titkok övezte területek közé tartozott. Utólagosan rendkívül csekély információ áll rendelkezésre róluk. Annyi azonban biztos, hogy a Balaton közelében található, jól ismert és legális vegyi üzem egyik teljesen elkülönített részlegében készültek - nyilatkozta Kis-Benedek József. Általánosságban elmondható, hogy ebben az időszakban a harci anyagokat gyakran egy hivatalosan engedélyezett és legális működésű üzem álcája alatt állították elő belföldön.

Megjegyezte, hogy ezek a titkos vegyi anyagok tonnaszámra készültek a nitrokémiai üzem falai között. Az akkori magyar vezetés szoros együttműködésben állt Irak és Líbia hatóságaival is.

A térségbe rengeteg haditechnikai terméket juttattak el, és nem kis pénzért. A szállítmányok között vegyi anyagok is szerepeltek, amelyek különböző méretű csomagolásban érkeztek: voltak köztük néhány literes palackok, de akadtak hordó nagyságú tárolók is. Az egykori katonatiszt véleménye szerint valószínű, hogy a szállítmányban szarin és VX-gáz található. - Abban az időszakban erről a tevékenységről csupán a titkosszolgálatok és a politikai elit tagjai voltak informálva, hiszen minden egyes részlet szigorúan titkos információnak számított.

Nem tudta egyértelműen megválaszolni, hogy a magyar szállítmány eljutott-e Irakba, valamint azt sem, hogy ha igen, a katonák esetleg felhasználták-e azt a háború során, amikor többször is intenzíven bevetették vegyi fegyvereiket az ellenfeleik ellen.

Ahogy kiemelte, számára ez a téma teljesen ismeretlen volt.

A szaringáz egy rendkívül veszélyes idegméreg, amelyet Irakban sokféle módon alkalmaztak. A katonák tüzérségi eszközökkel kisebb tölteteket lőttek ki a harcmezőre, míg más esetekben nagyobb hordókban, bombaként a levegőből juttatták el a frontvonalra. Ennek a mérgének a hatása szinte azonnali volt; képes volt lebénítani a katonákat, és szörnyű tüneteket okozott, ami tömegek tragikus pusztulásához vezetett - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Arra a kérdésünkre, hogy egykor hol őrizték ezeket a romboló vegyszereket itthon, nem tudott határozott választ adni.

- A gyártó telepek általában elkülönített, fegyveres őrök által védett, lezárt zónáiban tartották ezeket az anyagokat. Csak azok férhettek a közelükbe, akik részt vettek a termelési folyamat irányításában. Nincs tudomásom arról, hogy laktanyákban tároltak volna vegyi fegyvereket, de ha esetleg így is történt, azt szigorúan titkolták - felelte az ezredes.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy Magyarországon már nem léteznek tiltott vegyi fegyverek.

- Hazánk is aláírta a megsemmisítésre és szakértői ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi szerződéseket. Vagyis egészen biztos, hogy ha volt ilyen készlet, azt ellenőrzött keretek között megsemmisítették már évtizedekkel ezelőtt - szögezte le Kis-Benedek József .