Index: A nagymarosi erőmű nem valósul meg A nagymarosi erőmű projektje végleg elmarad. Az eddigi tervek és elképzelések megvalósítása helyett új irányvonalak keresésére van szükség. A környezetvédelmi aggályok és a fenntarthatóság szempontjai mind hozzáj
A magyar kormány egy fontos elvi megállapodás küszöbén áll a szlovák féllel, amely jelentős lépést jelentene a több évtizedes dunai erőműviták lezárásában, és új, stabil alapokra helyezné a két ország közötti energiakapcsolatokat.
A megállapodás legfontosabb eleme, hogy Magyarország véglegesen lemond a nagymarosi erőmű megépítéséről, cserébe elfogadja a Duna elterelését és a bősi erőmű működését. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a magyar fél abban bízik, hogy a Magyarországra irányított vízmennyiség 10 százalékkal növekedhet.
A fókuszunk azon van, hogy a jelenlegi helyzethez viszonyítva plusz vízforrást nyerjünk.
- hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve, hogy ez ökológiai szempontból is kulcsfontosságú.
A megállapodás keretében Magyarország előnyös áron juthat áramhoz a szlovák partnerétől. A tervezett mennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy fedezze Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye éves lakossági áramfogyasztását. Lantos Csaba hangsúlyozta:
Nincs szükségünk arra, hogy hozzájáruljunk a bősi erőmű rekonstrukciójához, hiszen nem mi leszünk a tulajdonosok.
A Bős-Nagymarosi vízlépcső ügye már 1989 óta tart, amikor is a magyar kormány környezetvédelmi megfontolások miatt felfüggesztette a projekt kivitelezését. Ezt követően, 1992-ben Szlovákia egyoldalúan elterelte a Duna vízének 83%-át, amit a magyar fél jogszerűtlen lépésnek ítélt. A konfliktus rendezésére 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság is döntést hozott, amely mindkét felet elmarasztalta, ám azóta sem született tartalmi megoldás a helyzetre.
A miniszter véleménye szerint a megállapodás megkötését elősegítette a magyar és szlovák kapcsolatok erősödése, továbbá a két ország energiapiacainak szorosabb összekapcsolódása.
Ahhoz, hogy most már a megállapodás küszöbére érkeztünk, elengedhetetlen volt, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok jelentős és kedvező irányú változásokon menjenek keresztül.
„Kérlek, varázsold egyedivé a mondandódat!” – kérte Lantos Csaba.
A civil szervezetek közül a Duna Charta korábban határozottan elutasította azt a megoldási javaslatot, miszerint Szlovákia a Bősön termelt áram egy részének átadásával kompenzálná a Duna vizének jogtalan elterelését. Bárdos Deák Péter, a szervezet elnöke szerint
Magyarországon az aszály egyre inkább mindennapjaink részévé vált, és ebben a helyzetben nem az áramellátás, hanem a víz biztosítása a legfontosabb számunkra.
A megállapodás véglegesítése előtt a kormány egyeztet a térség polgármestereivel és a helyi közösségekkel. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a megállapodás végső formájáról a két ország parlamentjei döntenek majd.
