Ilyen még nem fordult elő: Orbán Viktor egy kis dicséretet osztott Magyar Péternek.

Orbán Viktor miniszterelnök a mai reggeli interjújában Ferenc pápa örökségére hívta fel a figyelmet.

"Háborús időszakokban a legértékesebb örökség a béke... A szentatyának egy különleges békeöröksége van. Ő valóban a béke embere volt, egy szelíd lélek, ezt senki sem vitathatja. Ám volt egy másik arca is, ami ritkábban került a felszínre. Rendíthetetlen bátorsága ugyanis mélyen belül szunnyadt."

Orbán véleménye szerint manapság a béke melletti kiállás nem mindig marad következmények nélkül; sokan megtapasztalják a támadásokat és a megbélyegzést. Ferenc pápa is céltáblája lett a háborúpárti propagandának, amelyben a magyar érdekek is szerepet játszanak. Ennek ellenére ő eltökélten védi a béke eszményét, és nem enged a nyomásnak.

Számunkra ez kiemelkedően jelentős volt. Donald Trump elnöki győzelme előtt csupán két entitás képviselte a béke eszményét: a Vatikán és Magyarország.

Ritkán fordul elő, hogy egy pápa másodszor is ellátogasson ugyanabba az országba, de Ferenc pápa mégis megtette ezt a gesztust velünk. A riporter felvetette a kérdést, hogy miért is számít hazánk kiemelkedő jelentőségű helyszínnek a Szentatya számára.

Orbán Viktor erre így reagált: "megfelelő odafigyeléssel", ám hangsúlyozta, hogy a pápa eddig háromszor látogatott el hozzánk: "két alkalommal Kis-Magyarországra, és egyszer Csíksomlyóra", amit ő "példátlan" eseménynek tart.

A miniszterelnök szerint a béke ügyén túl ennek személyes motívuma is lehetett, mivel a pápa "argentin ember volt", aki "magyar apácákkal és hívő közösséggel dolgozott együtt", ezért tudta, hogy "a magyarok jó emberek", és "kedvelt bennünket". Ennek alátámasztására jelezte, hogy tudja, hogy a pápa "tudott magyar mondatokat".

Orbán Viktor a Vatikán és Magyarország közötti jövőbeli kapcsolatokról szólva nem szeretett volna előrejelzéseket tenni. Kifejtette, hogy a jövő alakulásához elengedhetetlen, hogy megvárják, ki lesz a következő pápa.

Át is léptünk a békekör területére, vagyis a háborúval kapcsolatos diskurzusra. Orbán Viktor szokatlanul melankolikus tónusban osztotta meg velünk, hogy a béke érdekében gyorsabb előrehaladást remélt.

Ám mint gyorsan kiderült, nem arra gondolt, hogy kedvelt új amerikai elnöke, Donald Trump előbb 24 órán belüli, majd 100 nap alatt tető alá hozható békét ígért (amire lássuk be, kevés az esély), szerinte egészen más a probléma.

Ő azt hitte, hogy mindenki belátja, hogy "az Egyesült Államok nélkül Ukrajna támogatásának semmi értelme, az Egyesült Államok támogatása nélkül Ukrajnának semmi esélye, és nincs katonai perspektíva, amit követni érdemes".

"Azt gondoltam, hogy jön az amerikai elnök, és mindenki belátja, hogy őt kell támogatni. De nem ez történik."

Szerinte most az van, hogy rajtunk és a szlovákokon kívül senki nem támogatja az amerikaiak békeerőfeszítéseit - és ezért nincs még a kanyarban sem a béke.

Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán ismételten hangsúlyozta, hogy "a magyarok szerepe is kulcsfontosságú, és mi nem igazán érezzük készen magunkat" ennek a támogatására.

Az interjú egyik legérdekesebb pillanata az volt, amikor Orbán kifejtette, hogy az Európai Bizottság egy koordinált kampányt folytat Ukrajna EU-tagságának előmozdítása érdekében. Ezzel szemben a magyar kormány határozottan ellenáll ennek a nyomásnak. Ráadásul, ami még meglepőbb volt, Orbán váratlanul dicséretet mondott Magyar Péterről.

A magyar ellenzék ennek kapcsán egy szavazást szervezett, amelyet meglehetősen tisztességes módon bonyolított le. Elmondhatom, hogy ez volt az egyetlen olyan párt Brüsszelben, amely érdeklődött a hívei véleménye iránt Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarországon aktív diskurzus zajlik Ukrajna uniós csatlakozásáról, ahol különböző, határozott vélemények ütköznek. A miniszterelnök úgy véli, hogy ez a párbeszéd értékes, hiszen a különböző nézőpontok ütköztetése hozzájárul a demokratikus folyamatokhoz. Ekkor került szóba a Tisza Párt álláspontja, amely a legutóbbi szavazásuk nyomán jelezte, hogy a kérdésben nem alakult ki egyértelmű többség a válaszadók körében (hiszen Ukrajna uniós csatlakozását csupán 58,18 százalék támogatta). Ennek tükrében a Tisza Párt javasolta, hogy amint minden szükséges információ rendelkezésre áll, jogi értelemben kötelező népszavazást tartsanak a témában.

„Miért választotta a kormány a véleménynyilvánító szavazást?” – tette fel a kérdést a riporter. Orbán Viktor válaszában kifejtette, hogy ha a jövőben már kialakult egy egységes uniós álláspont, akkor nehéz lesz azzal szembemenni, így most célszerűbb a közvélemény véleményét előre felmérni.

"Most vagy soha: ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, később már nem lesz lehetőségünk rá." - jelentette ki határozottan.

„Ha a háború kérdését félretesszük, milyen egyéb tényezők játszanak szerepet abban, hogy sokan ellenzik Ukrajna uniós tagságát?” – folytatta a riporter a diskurzust.

Orbán úgy véli, hogy érdemes egy kicsit távolabbról megvizsgálni ezt a kérdést, és alaposan átgondolni, mi motiválja az új tagállamok uniós csatlakozását. Állítása szerint a cél az, hogy az unió maga profitáljon ebből. "Bennünket sem csupán a vonzó megjelenésünk miatt fogadtak be" - tette hozzá egy sejtelmes mosollyal.

Itt felsorolta a korábban már hangoztatott érveket a munkahelyek veszélyeztetésétől (vendégmunkások jönnének, akik leverik a béreket) a mezőgazdaság veszélyeztetésén át (rossz minőségű, túl olcsó áru jön Ukrajnából, magyar gazdáknak semmi nem maradna) a pénzügyi veszélyekig.

Hosszan kifejtette, hogy amennyiben Ukrajna az Európai Unió tagjává válna, az uniós fejlesztési alapok oda irányulnának. Továbbá, mi is hozzájáruló országokká lennénk, ami azt jelentené, hogy a magyar adófizetők pénze is Ukrajnába kerülne.

Tehát elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor érdemes megvizsgálni, hogy Magyarország számára érkeznek-e uniós támogatások, vagy sem.

Kinek a felelőssége, hogy a források nem érkeznek meg? - vetődött fel a kérdés, és érdekes módon Orbán Viktor azonnal Kollár Kingát kezdte emlegetni, megjegyezve, hogy végre sikerült megjegyezni egy tisza politikus nevét. Ez különösen ironikus, hiszen Magyar Péter nevét soha nem említették, mindig csak a Tisza Pártot emlegették. Kollárral kapcsolatban Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket az utóbbi időben többször is hallhattunk, és Gyurcsány Ferenccel azonos szintre helyezte őt. Az viszont már nem is érdemelt meg további kommentárt, hogy Kollár büszkén hangoztatta, hogy sikerült megakadályoznia 50 kórház felújítását, ami természetesen gátolja a közszolgáltatások színvonalának emelkedését. A kórházfelújítás körüli abszurditásokra cikkünkben már korábban is rávilágítottunk.

Ami viszont az uniós pénzeket illeti: "Magyarországnak ezek a pénzek járnak, ezt meg kell szerezni" - szögezte le a miniszterelnök.

Egy részét már sikerült elérni, összesen 13 milliárd eurót, amelyből sikerült növelni a pedagógusok bérét - emelte ki, hangsúlyozva, hogy további források fognak Magyarországra érkezni. "Ebben az évben is 1000 milliárd forint érkezik" - ígérte.

Orbán véleménye szerint még mindig léteznek olyan uniós források, amelyekért érdemes küzdeni, bár szerinte "ez a magyaroknak jár". A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja az, hogy ezeket a pénzeket úgy hozza haza, hogy az unió ne támasztson semmilyen feltételt cserébe. Az alkupozíciójának érzékeltetése érdekében hozzátette: "vannak olyan döntési jogosítványaink, amelyekre az uniónak is szüksége van".

A Tisza Párt motivációit is elemezgették egy kicsit, bár Orbán szerényen megjegyezte, hogy "ezt talán nem az én dolgom megfejteni".

Természetesen nem avattak be minket a Weber-Tisza paktum titkaiba, mely szerint a Néppárt támogatja a Tiszát, hogy az megbuktassa a kormányt. De mi következik ebből? Milyen irányba terelődik a politika, ha a háttérben ilyen játszmák zajlanak?

"Nem lesz többé migránsmentes Magyarország, gyermekvédelem, békepártiság" - riogatott kicsit a miniszterelnök aki szerint immár az is beletartozik a Tisza programjába, hogy támogatják Ukrajna gyors uniós csatlakozását.

Ám ha mindez megvalósul, "Magyarország mint független állam, megszűnik létezni".

Ebből a zord apokaliptikus tájból hirtelen átmenetelt nyertünk a gazdasági, különösen a turizmus világába, ami igencsak meglepő fordulat volt.

A riporter beszámolója alapján a húsvéti hosszú hétvégén 29 százalékkal nőtt a vendéglátóipari helyeken pihenő magyarok száma az előző évhez képest. Orbán Viktor örömmel fogadta ezt a hírt, és nem csupán azért, mert ennyi magyar ember képes itthon eltölteni a hosszú hétvégét, de azért is, mert ez kedvező jele annak, hogy 400 ezer magyar család, akik a turizmusból élnek, jól járhat. A miniszterelnök véleménye szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy...

"A dolgok jól mennek."

Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, aki a turizmus területén tevékenykedik, nemrégiben lelkesedését fejezte ki a Mandiner című lapban Budapest turisztikai sokszínűsége iránt. Érdekes, hogy Ráhel és férje, Tiborcz István nem a hazai szokások szerint cselekedtek, hiszen a húsvéti hosszú hétvégét nem egy magyar vendéglátóhelyen töltötték el, hanem a távoli Japánban pihentek.

A miniszterelnöki interjú végül nem érintette a kérdést, mivel a beszélgetés időkerete lejárt. Az MNB-botrányról pedig sajnos ismételten nem hangzott el semmiféle információ.