Bár az Egyesült Államok GBU-57-es bunkerromboló bombái hatalmas pusztítást végezhettek, Irán ügyesen kijátszhatta a globális figyelmet.
Műholdfelvételek elemzése alapján jelentős károkat okozhatott az Egyesült Államok támadása az iráni Fordó nukleáris létesítményben, azonban a föld alatti rombolás mértéke még nem határozható meg egyértelműen - számolt be a Reuters.
A szakértők véleménye szerint az amerikai bunkerromboló bombák valószínűleg súlyos károkat okoztak a mély föld alatti létesítményben. David Albright, aki korábban az ENSZ nukleáris ellenőreként dolgozott, úgy véli, hogy a létesítmény valószínűleg megsemmisült, de ezt a megállapítást nem lehet teljesen biztosra venni. Decker Eveleth, a CNA Corporation műholdképekkel foglalkozó kutatója hangsúlyozta, hogy a centrifugákat tartalmazó csarnok annyira mélyen helyezkedik el, hogy a károk pontos mértékét műholdképek segítségével nem lehet megbecsülni.
A műholdas felvételeken hat figyelemre méltó kráter észlelhető, amelyek nyomai a bunkerromboló bombák valószínűsíthető behatolását tükrözik a hegy gyomrába. A környező talaj felkavarodott, és vastag porréteg borítja a tájat. Számos szakértő már előre jelezte, hogy
Irán valószínűleg a támadást megelőzően elszállította a Fordóban tárolt, fegyverminőséghez közeli, erősen dúsított uránkészletét.
A Maxar Technologies által készített műholdfelvételek szokatlan aktivitást rögzítettek egy iráni létesítménynél, ahol csütörtökön és pénteken járművek hosszú sorai várakoztak a bejáratnál. Egy magas rangú iráni forrás a Reuters hírügynökségnek megerősítette, hogy a 60%-os dúsítású urán jelentős részét ismeretlen helyszínre szállították az amerikai támadás előtt. Jeffrey Lewis, a Middlebury Institute of International Studies szakértője úgy véli, hogy a támadás csupán néhány évvel késleltetheti az iráni nukleáris program fejlődését, mivel "szinte biztos, hogy léteznek olyan létesítmények, amelyekről nem rendelkezünk információval".
Mark Kelly, az arizonai demokrata szenátor és a szenátus hírszerzési bizottságának tagja, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán a legújabb támadások következményeként titkosíthatja nukleáris programját, ami a nukleáris fegyverek fejlesztésének felgyorsulásához vezethet. Az izraeli támadásokra reagálva az iráni parlament fenyegetőzött, hogy kilép az atomsorompó-szerződésből, és megszünteti az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).
Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke bejelentette, hogy hét B-2-es bombázó 14 darab GBU-57/B MOP típusú, egyenként 13 500 kilogrammos precíziós bombát vetett be. Ezeket a bombákat kifejezetten úgy tervezték, hogy akár 60 méter mélyen is behatoljanak a megerősített föld alatti létesítményekbe. A Midnight Hammer hadművelet célkeresztjében Irán fő urándúsító központja, Natanz, valamint az iszfaháni nukleáris kutatóközpont állt. Érdemes megjegyezni, hogy Izrael már korábban is támadást indított ezek ellen a létesítmények ellen a tíznapos háború során.
