Intenzív nyomozás zajlott, amelynek során még a bírókat és a tudósítókat is alaposan kikérdezték.

Závada Pál a magyar irodalom egyik legfontosabb alakjává nőtte ki magát. A Kossuth- és József Attila-díjjal kitüntetett író munkásságát sokan a Jadviga párnája és a Milota című regényei alapján ismerik meg, de érdemes felfedezni, hogy számos művéből már készült film és színdarab is. Ezzel a kvízzel ünnepeljük a ma 70. születésnapját, és szeretnénk felhívni a figyelmet gazdag életművére.

Závada Pál korunk egyik legjelentősebb magyar írója. Regényeiben a történelmi traumák, összefüggések és elhallgatások foglalkoztatják. Ezért is érdekes a Kultúra.hu-n megjelent interjú, amelyben a Kossuth-díjas szerzőt arról kérdezték, hogy az ő családjában volt-e olyan, amiről nem szívesen beszéltek.

Závada Pál világosan kifejtette, hogy legújabb regénye, a Pernye és fű, névtelen elbeszélője és szereplői bár valóban hordozzák saját szociológiai vonásait, de a történet teljes egészében az ő képzeletének szüleménye. Az egyetlen valós elem, hogy a cselekmény 1988-ban egy dokumentumfilm forgatása köré épül, amelynek interjúi hitelesek. Más munkáiban is előfordul, hogy saját élményeit érinti, de hangsúlyozza, hogy soha nem a saját életéből merítkezik ki.

Ha rólam van szó, néha kicsit kellemetlenül érzem magam amiatt, hogy csak egyetemista koromban kezdtem el valóban megérteni bizonyos dolgokat, amelyekről jó lett volna már korábban, alaposan tájékozódni. Otthon, de még a falumban, Tótkomlóson is nehezen beszéltek a személyes történetekről, amelyek a háború idejére vagy az ötvenes évekre nyúlnak vissza. Éppen ezért késlekedve jutottam el odáig, hogy valóban átlássak a hivatalosan elmondott történelmi narratívák mögé.

A Kossuth-díjas író kifejtette, hogy 1956-ról szinte senkivel sem tudott eszmét cserélni, mivel nem volt olyan ismerőse, aki akár csak járt volna Pesten az események idején. Azt hallotta, hogy az emigrációban megjelent írások sokkal hitelesebben tükrözik az akkori valóságot, de a nyolcvanas évek elején még nem állt rendelkezésére ilyen információ. "A háború alatt lezajlott eseményekről, a zsidóság tragikus sorsáról is alig tudtam valamit, ami természetesen aggasztott, de nem gondolom, hogy a családom titkolt volna bármit is, bár nem voltak éppen szószátyárok."

Závada megfogalmazása szerint valójában arról volt szó, hogy a nagyszülei túlnyomórészt a tanyán éltek, míg a szülei még iskolapadot koptattak, és csak felületesen voltak tisztában a dolgokkal.

Amikor kérdésekkel bombáztam az embereket arról, hogy kik laktak az egyes házakban és hova tűntek, gyakran kaptam válaszokat, de a részletekben kevesen tudtak mélyebben elmerülni. Azokhoz, akik valóban ismerhették a történeteket, csak később, kutatóként jutottam el. Ez a felfedezés kettős érzéseket keltett bennem: egyrészt felkeltette a kíváncsiságomat, másrészt egyre inkább szégyenérzettel töltött el, hogy miközben szociológusként sok helyen interjúztam, a saját otthonom történetéről mit sem tudok.

- így nyilatkozott a Kossuth-díjas író.

Závada Pál legújabb regényének középpontjában egy izgalmas dokumentumfilm forgatása áll, mely a múlt sötét árnyait kutatja: az ötvenes évek gazdálkodóit, akiket gyújtogatással vádoltak. A Magvető Kiadó által megjelentetett „Pernye és fű” című mű egy sokszínű baráti társaságot követ, amely filmesek mellett szociográfusokat, grafikusokat, történészeket és újságírókat is magában foglal. E csapat elhatározta, hogy feltárja a múltat, és megpróbálja megszólaltatni az áldozatok hozzátartozóit, a valamikori tanúkat, ügyészeket, bírókat és a hajdani tudósítókat, hogy új fényt derítsenek a feledés homályába merült eseményekre.

Most pedig lehetősége van kipróbálni, mennyit tud a 70 esztendős Závada Pál életéről és munkásságáról.