A kormányzati leállás az Egyesült Államokban már a harmadik hetébe lépett, és a helyzet egyre feszültebbé válik.

Számos vélemény szerint a jelenlegi helyzet minden eddiginél hosszabb kormányzati leállást hozhat, mivel egyik fél sem hajlandó engedményeket tenni a költségvetési impasse feloldásához. A vita középpontjában a republikánusok által kritizált Obamacare egészségügyi reform áll, amelynek kedvezményezettjei túlnyomórészt Donald Trumpra szavaztak a legutóbbi elnökválasztás során.

A harmadik heti fordulóján a kormányzati leállás hatásai egyre inkább érezhetővé váltak az Egyesült Államokban. A washingtoni pénzügyminisztérium legfrissebb becslései szerint, amelyeket a Reuters is hivatkozott, a kiesett termelés heti szinten akár 15 milliárd dolláros gazdasági károkat is eredményezhet. Scott Bessent pénzügyminiszter kezdetben tévesen napi 15 milliárd dolláros veszteségről beszélt, de ezt később helyesbítette.

Amerikai szövetségi alkalmazottai százezrei hagyták abba a munkát október elsején, miután a kongresszus nem tudott megállapodni a 2026-os költségvetésről. A nézeteltérések középpontjában a COVID-válság idején bevezetett egészségügyi támogatások meghosszabbítása áll: a demokraták csak olyan törvényt támogatnának, amely kiterjesztené az év végén lejáró szubvenciókat.

A kormányzó republikánusok elméletileg többségben vannak a 100 fős szenátusban, ám a finanszírozási törvényjavaslatok jóváhagyásához 60 szavazatra van szükség a "filibuster" gyakorlat következtében. Ez a szabályozás azért jött létre, hogy a kisebbségi vélemények is érvényesülhessenek a törvényhozási folyamatban.

A Washington Post legfrissebb adatai alapján körülbelül 22 millió amerikai, jellemzően kisvállalkozók és önfoglalkoztatottak, élvezik az Obamacare kibővített támogatásait. Ha a programot nem hosszabbítják meg, a havi egészségbiztosítási költségek akár megkettőződhetnek, ami egy átlagos család jövedelmének negyedét is elviheti. Érdekes módon, az Obamacare-t a republikánusok bírálják, azonban a kedvezményezettek körülbelül 80 százaléka olyan államokban él, amelyeket Donald Trump nyert meg a legutóbbi elnökválasztáson.

A kormányzati leállás már 16 napja húzódik, ami a Reuters adatai szerint az amerikai történelem harmadik leghosszabb ilyen eseménye. Az eddigi leghosszabb időszak Trump első elnöki ciklusa alatt volt, amikor 2018 végén 35 napra állt le a kormány, a határfal finanszírozásával kapcsolatos viták következtében.

Több százezer szövetségi alkalmazott kényszerszabadságra került, míg mások a fizetés nélküli munkát kénytelenek elviselni. A leállás következtében számos közszolgáltatás működése akadozik, a fogyasztóvédelem területétől kezdve egészen az árvízvédelemig és a repülésirányításig. Egy 2019-es jogszabály kimondja, hogy a munkavállalóknak a leállás végét követően visszamenőlegesen ki kell fizetni a bérüket, ám a Trump-adminisztráció ezt az értelmezést vitatja. Ráadásul a republikánus elnök nyíltan hangoztatja, hogy a költségvetési patthelyzet harmadik hetében "példátlan lehetőséget" lát arra, hogy végrehajtsa a régóta tervezett leépítéseket és megbüntesse a demokratákat amiatt, hogy nem fogadják el a republikánusok pénzügyi követeléseit. Az elnök már eddig is több milliárd dollár értékű szövetségi támogatást vont meg demokratikusan irányított városoktól és államoktól, és pénteken újabb büntetőintézkedések sorát tervezi bemutatni, amelyek a "demokrata programok" ellen irányulnak. Ezen kívül már több ezer dolgozót bocsátott el olyan ügynökségektől, mint az oktatási minisztérium, amelyet hagyományosan a demokraták támogatnak.

Az Airlines for America nevű iparági szövetség figyelmeztetett, hogy a kormányzati leállás súlyosan veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, mivel 13 ezer légiforgalmi irányító és 50 ezer közlekedésbiztonsági alkalmazott fizetés nélkül dolgozik. A pénzügyi nyomás miatt egyre többen vesznek ki betegszabadságot, ami máris több ezer járat késését okozta.

Közben az elnök igyekszik leválasztani magát a leállás politikai következményeiről. Például a repülőtereknek utasítást adtak, hogy sugározzanak egy videót, amelyen Kristi Noem belbiztonsági miniszter a demokratákra hárítja a felelősséget a kormányzati leállásért és az ezzel járó nehézségekért. Maria Cantwell demokrata szenátor már vizsgálatot indított, mivel úgy véli, hogy a repülőtéren futó videó sérti a Hatch Act törvényt, amely megtiltja a kormányzati szolgáltatások pártpolitikai célra való felhasználását.

Ugyanakkor a Fehér Ház több milliárd dollárnyi el nem költött pénzt rendeltetését változtatta meg kongresszusi jóváhagyás nélkül, hogy elhárítsa az elhúzódó kormányzati leállás gazdasági következményeit, illetve fizetni tudja a katonai szolgálatot teljesítőket. Csütörtökön a Fehér Ház közölte, hogy az átcsoportosított alapokból FBI-ügynököket, valamint nagyjából 50 ezer vám- és határvédelmi dolgozót is fizetnek a leállás alatt.

A szenátus csütörtökön elvetett egy olyan törvényjavaslatot, amely a hadsereg költségvetésének biztosítását célozta meg a kormányzati leállás idején. A szavazás 50-44 arányban dőlt el, ami messze elmaradt a szükséges 60 szavazattól. Mike Johnson házelnök azt állította, hogy a demokraták "túszul ejtették" a hadsereget, míg a demokraták a republikánusokat tartották felelősnek, mondván, hogy azok nem hajlandók kompromisszumos megoldásokat keresni.

Egy szövetségi bíró ideiglenes intézkedés keretében megakadályozta Donald Trump elnököt abban, hogy a kormányzati leállás alatt tömeges elbocsátásokat hajtson végre a szövetségi alkalmazottak körében - írja a The New York Times. A döntés a szakszervezetek által benyújtott kereset alapján született, amelyek arra hivatkoztak, hogy az elnök visszaél a költségvetési válság helyzetével. Susan Illston bíró határozata nem csupán a már bejelentett leépítéseket, hanem a jövőbeni elbocsátásokat is megakadályozza azokban az ügynökségekben, ahol a felperes szakszervezetek képviselik a munkavállalókat. Trump, a bírósági döntés ellenére, további elbocsátásokat és költségvetési átszervezéseket ígért a jövőben.

2019-ben az eddigi leghosszabb, 35 napos kormányzati leállás idején a légiforgalmi irányítók és a közlekedésbiztonsági tisztek hiányzásai miatt egyes repülőtereken jelentősen megnőtt az ellenőrzési idő. Emiatt a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal kénytelen volt lassítani a New York-i légi forgalmat, ami végül nyomást gyakorolt a törvényhozókra a patthelyzet feloldására.

Egyes szakértők véleménye szerint a jelenlegi helyzet a történelem egyik leghosszabb kormányzati leállására utalhat, mivel a felek között nem mutatkozik hajlandóság az engedményekre. "A korábbi leállások végére általában akkor került sor, amikor az ingadozó választók világosan megmutatták, kit tartanak felelősnek a problémákért. Ez gyakran arra ösztönözte az egyik pártot, hogy a politikai következmények fényében engedményt tegyen. Jelenleg azonban az ingadozó választók tábora jelentősen csökkent, miközben a pártok kemény magja sokkal aktívabbá vált. Ők minden lehetséges megállapodást elfogadhatatlan kapitulációnak tekintenek, és hajlandóak fellépni az ellen" - fogalmazott a Washington Post elemzője.