Hankó Balázs: A Világbank értékelése alapján Magyarország mára a legkiválóbb üzleti szabályozási környezettel büszkélkedhet a világon.

Magyarország innovációs stratégiája az agráriumot, a digitalizációt és az egészséges életet helyezi a középpontba, emellett elsődleges cél az egyetemekkel együttműködő versenyképes vállalati szektor kiépítése - jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Gödöllőn.

Hankó Balázs a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) innovációs hetének megnyitó eseményén hangsúlyozta, hogy az innovációs ökoszisztéma alapvető eleme a tehetségek megléte. Kiemelte, hogy a legutóbbi időszakban megújult egyetemek most már versenyképesebbek, mint valaha.

A Világbank elemzése alapján Magyarország kiemelkedően versenyképes üzleti szabályozási környezettel rendelkezik, amely a világ legjobbjai közé emeli. Különösen figyelemre méltó, hogy a közszolgáltatások terén az ötödik helyet foglalja el. Ezt a kedvező helyzetet érdemes kihasználni és további fejlődési lehetőségekre építeni.

- emelte ki a miniszter. Kiemelte, hogy az első helyezés a legkedvezőbb társasági adónak, a kutatás-fejlesztési ösztönzőknek és a kiemelkedő pénzügyi támogatási rendszereknek a következménye.

A tárcavezető nyilatkozata alapján a jövőbeni célok között szerepel, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé, és Európában is több magyar intézmény található a legjobbak között, a top 100-as listán. Kiemelte, hogy míg 2019-ben hét magyar egyetem volt a globális legjobbak 5 százalékában, mára ez a szám tizenkettőre emelkedett.

Jelenleg globális szinten a 33-34. helyen helyezkedünk el az innováció terén, azonban ambiciózus céljaink vannak: 2030-ra szeretnénk Európa, míg 2040-re a világ tíz leginnovatívabb országa közé kerülni. Már most is büszkék lehetünk arra, hogy a kutatási tehetségek terén a tizedik helyet foglaljuk el világszerte, a high-tech exportban a kilencedik helyen állunk, és a high-tech gyártás terén pedig a hetedik helyezettek vagyunk.

- sorolta a miniszter.

Hankó Balázs rámutatott, hogy az elmúlt évtized során a doktoranduszok létszáma 50%-kal emelkedett, és a külföldi hallgatók aránya elérte a 30%-ot. "Az egyetemeken a korábbiaknál sokkal versenyképesebb doktori programokat indítottunk, emellett bevezettük a kooperatív doktori képzést is, amely lehetőséget biztosít a doktoranduszok számára, hogy közvetlenül a vállalati szektorban tevékenykedjenek."

A legfrissebb adatok szerint a hazai egyetemek szabadalmi bejelentéseinek száma jelentős ugrást mutatott: hétszeresére emelkedett, 25-ről 183-ra. Ezen kívül a kutatás-fejlesztési befektetések is jelentős növekedést tapasztaltak, hiszen a korábbi 160 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelkedtek.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a mai kutatások akár 400 millió forintos támogatást is nyerhetnek, miközben az új rendszer keretein belül kevesebb, de célzottabb kutatási projekteket részesítenek előnyben. Emellett a kutatási kiválósági program éves keretét 40 milliárd forintra növelték.

A Hu-rizont program keretein belül több magyar felsőoktatási intézmény, mint például az Óbudai Egyetem és a Debreceni Egyetem, aktívan részt vesz külföldi partnerekkel folytatott kutatási együttműködésekben, ahol konzorciumvezetői szerepet töltenek be. Ezek között a nemzetközi partnerek között megtalálható az amerikai Stamford, Yale, Caltech, valamint a Washingtoni Egyetem és a Szingapúri Egyetem is.

- emelte ki.

A miniszter kifejtette, hogy jelenleg 36 ezer kutató és fejlesztő tevékenykedik a vállalati szektorban. Célunk, hogy erősítsük a vállalati szemléletet a kutatók körében, valamint fokozzuk a magyar innováció nemzetközi ismertségét és elismertségét.

"Kiemelt célunk, hogy tudományos parkokat alakítsunk ki, és az innovációs folyamatokba a lehető leghatékonyabban integráljuk a kockázati tőkealapokat" - fogalmazott végül Hankó Balázs.

Kapcsolódó témák:

Hankó Balázs: A legújabb világranglistán a magyar egyetemek újabb előrelépéseket tettek.