Amennyiben a hitelminősítő értékelése pontos, akkor Magyarország számára komoly következményekkel kell számolnia.
A kormány által ígértnél jelentősen alacsonyabb GDP-növekedés, folyamatosan csökkenő folyó fizetési mérleg többlet, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányok, 2026-tól ismét növekvő államadósság, emelkedő infláció, és elmaradó uniós támogatások – mindezek a kihívások várnak ránk, ahogyan azt a Standard and Poor's legutóbbi értékelése is jelzi. A hitelminősítő a korábbi stabil kilátást negatívra módosította, ami nem igazán meglepő, de figyelemre méltó, hogy az elemzők milyen mértékben biztosak abban, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti ígérgetések nyomán lazább fiskális politika várható Magyarországon. Az S&P pénteki döntését követő elemzésünkben részletesen bemutatjuk a következő öt hónapban már a második alkalommal bekövetkező kilátásrontás lehetséges következményeit, valamint azt, hogy mi történhet, ha a hitelminősítő szakértőinek előrejelzése (választások előtti költekezés) valóra válik.
A cikkünkben korábban már utaltunk arra, hogy a levegőben lóg egy potenciális romlás a magyar adósbesorolás terén az S&P részéről. Tavaly decemberi elemzésünkben, amelyben feltártuk a 2025-re vonatkozó hitelminősítői felülvizsgálatok időzítését, részletesen kifejtettük azokat a körülményeket, amelyek az idei évben kedvezőtlen hitelminősítői döntésekhez vezethetnek. Ha áttekintjük az általunk hónapokkal ezelőtt azonosított, a magyar gazdaságot érintő negatív trendeket, és összevetjük az S&P pénteki jelentésében megfogalmazott kockázatokkal, akkor világosan látható, hogy számos hasonlóságot fedezhetünk fel.
Ez alapján azt mondhatjuk tulajdonképpen, hogy
Az S&P-nél is felfedezték a már korábban ismert kockázatokat, ám most úgy ítélték meg, hogy elérkezett az idő a cselekvésre, mivel a türelmi időszak véget ért.
ha csupán annyira korlátozódna a helyzet, hogy a Standard and Poor's elemzői felfigyeltek a magyar gazdaságban rejlő fenyegetésekre, akkor talán azt is mondhatnánk, hogy nincs itt semmi különös. Azonban a valóság ennél összetettebb. Különösen figyelemre méltó, hogy elemzésükben milyen hangsúlyt fektetnek arra a lehetőségre, hogy a kormány a következő évi választások közeledtével ígéretekkel kedveskedik, ami lazább költségvetési politikához vezethet. Ez már februárban is középpontban állt a Magyarországról készült elemzésükben. A dokumentumban ez a potenciális kockázat a leggyakrabban említett téma, és úgy tűnik, hogy a szakértők egyre inkább aggasztónak találják ezt a forgatókönyvet.
Alapforgatókönyvük szerint a kormány a választások előtt várhatóan még intenzívebb költekezésbe kezd, hogy támogassa politikai céljait.
Sokan úgy vélik, hogy a politikai döntéshozók jelenleg választási üzemmódba léptek, ami valószínűleg egy laza költségvetési politika bevezetését vonja maga után. Ez a helyzet pedig közvetlen hatással lesz az új jegybanki vezetés lehetőségeire és mozgásterére.
Izgalmas lesz megfigyelni, hogy az érintett felek miként reagálnak, és milyen lehetséges következményekkel járhat a döntés, különösen a jövőbeli kilátások szempontjából.
A fent említett érvek alapján érthető, hogy sokan azt várják, a magyar kormány igyekszik majd megelőzni a kellemetlen következményeket, mint például az S&P által történő bóvli kategóriába sorolást, vagy más hitelminősítők hasonló lépéseit. Azonban kulcsfontosságú, hogy a kormány mikor cselekszik ebben a kérdésben, hiszen az időzítés jelentős hatással bírhat a gazdasági helyzet alakulására.
A bóvli besorolás elkerülése, vagyis az a cél, hogy Magyarország a következő két évben minimális valószínűséggel kapjon leminősítést az S&P-től, alapvetően a költségvetési hiány csökkentésére és a GDP-arányos államadósság mérséklésére összpontosít. Az S&P elemzői is megjegyezték, hogy a kilátások stabilizálásához elengedhetetlen, hogy a költségvetési konszolidáció gyorsabban valósuljon meg, mint ahogyan azt előrejelzéseikben szerepeltették, és az adósság GDP-hez viszonyított arányának egyértelmű és tartós csökkenése is szükséges.
Ez a helyzet, amelyet az S&P közgazdászai is figyelembe vesznek, valószínűleg a közelgő választások miatt egy évig nem fog bekövetkezni. Felmerül azonban a kérdés, hogy mikor várható a költségvetési politika kiigazítása. A legutóbbi események alapján úgy tűnik, hogy ez a választások után valószínű. Hasonló trendeket figyelhettünk meg négy évvel ezelőtt, amikor a kormány 2022 nyarán bevezette az extraprofitadókat és az adóemeléseket, ezzel stabilizálva a költségvetési folyamatokat, és még a választási évben is csökkentette a hiányt.
Ha a Standard and Poor's előrejelzése valóra válik, és a kormány a választások előtt lazít a költségvetési megszorításokon, akkor ennek következményei a következő év második felében fognak jelentkezni a költségvetés kiigazítása révén. Ez azt jelenti, hogy adóemelések és kiadáscsökkentések egyaránt elképzelhetőek. Az üzenet világos: a bulizás utáni kijózanodás nem mentes a fájdalmaktól, tehát a költségvetési enyhítésnek ára lesz a jövő évben.
A fent említett tényezők különös figyelmet érdemelnek, mivel világosan tükrözik a költségvetési folyamatokat övező jelentős bizonytalanságot. A külső hatások, mint például a vámháború, valamint a gazdaságpolitikai irányváltásokból eredő kiszámíthatatlanság komoly kihívások elé állítják a döntéshozókat. E körülmények fényében kifejezetten merész lépésnek tűnik, hogy az idén ismét azt a gyakorlatot követik, miszerint a parlament már nyáron megszavazza a következő évi költségvetést.
