"Az a társadalmi normánk, hogy a székletről csendben maradunk."
Magyarországon körülbelül húszezer ember él sztómával, és közülük egy csoport elhatározta, hogy kiáll a nyilvánosság elé, valamint megalapít egy egyesületet, amely az ő érdekeik védelmét szolgálja. Beszélgettünk az egyesület elnökével, az alapító tagokkal, sztómával élőkkel, szakorvosokkal és ápolókkal. A beszélgetések során szóba került, miként alakulhat ki valakinél sztóma, miért számít ez tabunak a társadalomban, és mi lehet az oka annak, hogy a közszereplők sokkal súlyosabb problémákkal is előállnak, míg ezzel a témával ritkán foglalkoznak nyíltan.
Valószínűleg az olvasók nagy része találkozott már olyannal, akinek a testén sztóma van. Persze ez sok esetben kívülről nem is látszik, hiszen a sztómának nevezett mesterséges testnyílás legtöbbször a ruha által eltakart részen található. Emiatt az érintettek jelentős része nem is akarja (vagy meri) felvállalni ezt a külvilág felé.
A sztóma magyarul szájadékot jelent. Sok fajtája létezik, gyakorlatilag minden üreges szervet ki lehet a testfelszínre szájaztatni: a belet, a légcsövet vagy a húgyúti szerveket is. A legismertebbek a vékony- és vastagbélsztómák, ahol a bélnek egy szakaszát szájaztatjuk ki a hasfalra, ahonnan a béltartalom egy, a bőrfelszínre jól tapadó zsákba távozik
- A 24.hu-nak nyilatkozott Dr. Bánky Balázs kolorektális sebész szakorvos, akivel a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján folytattunk eszmecserét.
A sztóma fajtái:
A sztómaképzés leggyakoribb kiváltó oka a vastagbéldaganat. Bár az alapbetegség teljes körű megelőzése sajnos nem lehetséges, fontos hangsúlyozni, hogy nem minden vastagbél-daganatos páciens esetében szükséges sztómát kialakítani. Ezen kívül a gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, szintén gyakran vezetnek sztómaképzéshez. Az érintettek jelentős része előbb-utóbb műtéti beavatkozásra szorul, amely néha átmeneti vagy végleges sztóma kialakítását vonja maga után. A sztóma létrehozása mindig kényszermegoldás, és csak akkor kerül sor rá, ha más alternatíva nem áll rendelkezésre. Az esetek többségében, körülbelül tízből nyolc esetben, a sztóma ideiglenes, legjobb esetben csupán néhány hétig, de átlagosan két-három hónapig kell együtt élniük a pácienseknek ezzel a megoldással.
"A sebészorvos kifejti: 'Célunk az, hogy minden lehetséges módon megelőzzük a problémákat, ahol csak lehet, átmeneti megoldásokat alkalmazzunk, és ahol a sztómával való tartós együttélés elkerülhetetlen, ott a legmagasabb életminőséget garantáljuk.'"
"Az első és legfontosabb, hogy észrevegyenek" - ezzel indokolja a 49 éves, ápoló-adminisztrátorként dolgozó, 11 éves kora óta ileosztómával (tehát vékonybél-kivezetés mesterséges testnyílással) élő, hajdúnánási Gáspár Erika a 2024 januárjában alakult Sztómásként Egyesület elnöke a civil szervezet létrehozását. Hozzáteszi: a legtöbb sztómás nem akarja ezt az állapotot nyíltan felvállalni.
