Idén nyáron különleges utazási élmények várnak ránk: a vakációs kiadások új magasságokba emelkedhetnek!

A 2025-ös nyári szezonra a magyar utazók minden eddiginél nagyobb lendülettel készülnek. Felmérések szerint a lakosság fele tervez nyaralást - sokan külföldön -, az Index becslése szerint a nyári külföldi költés elérheti a 650-670 milliárd forintot. Miközben egy átlagos család félmillió forintnál is többet szán egy utazásra, a bankkártyás fizetések aránya rekordszintre emelkedett, és az utasbiztosítások iránti igény is nő.
A magyarok utazási vágyának növekedése egyre szembetűnőbb: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb statisztikái alapján.
A növekedés plasztikusabbnak mutatkozik, hiszen a 2022-es évhez képest 60 százalékos emelkedésről beszélhetünk. Fontos azonban figyelembe venni, hogy 2022-ben sokan a pandémia utóhatásai miatt visszafogták az utazásaikat, ráadásul akkor az árfolyam is kedvezőbb volt a mostanihoz viszonyítva. Az eurozónában tapasztalható infláció és a forint gyengülése önállóan is jelentős költési növekedést generált forintban kifejezve, így a három évvel ezelőtti adatokhoz képest – függetlenül attól, hogy valójában hány pizzát, szálláséjszakát vagy múzeumbelépőt vásároltak a magyarok. Az utazási kedv valódi fellendülése tehát inkább a 2023-as évtől kezdődően mérhető érdemben.
Akárhogy is nézzük, a pandémia utáni újjáéledés egyértelműen továbbra is lendületben van, és 2025 nyarán még inkább felerősödhet az utazási vágy. A CIB Bank friss, reprezentatív felmérése alapján a magyar lakosság fele idén nyaralást tervez. A legtöbben belföldi pihenést választanak, de egy jelentős csoport külföldre is elindul. Az úti célok toplistáján továbbra is Horvátország, Olaszország és Ausztria áll az élen, de egyre többen fedezik fel a közép-európai szomszédos országokat is, mint például Csehország, amely különösen népszerű a rövidebb, 1-2 napos kiruccanásokhoz. A válaszadók negyede európai vagy közeli desztinációt (például Törökország vagy Egyiptom) céloz meg, míg további 3 százalékuk távolabbi kalandokra készül.
Sokan nem elégednek meg csupán egy rövid kiruccanással: A Groupama Biztosító és az OTP Bank közös kutatása alapján a nyaralást tervezők 12%-a két alkalommal, míg 8%-uk akár háromszor vagy annál is többször készül átugrani a határt az év során.
A nyaralások időpontjaiban idén sem tapasztalható lényegi eltérés: a családok továbbra is a július-augusztusi hónapokat preferálják a pihenésre. Ezt a tendenciát nemcsak a tervek, hanem a Budapest Airport idei nyári menetrendje is megerősíti, amelyben figyelemre méltó módon 136 közvetlen úti cél várja az utazókat.
A legfrissebb felmérés alapján a magyar lakosság közel 50%-a úgy véli, hogy idén nehezebb lesz előteremteni a nyaralásra szánt összeget. Ennek ellenére a válaszadók fele mégis tervez egy hosszabb pihenést, jelezve, hogy a kikapcsolódás iránti vágy továbbra is erős.
A nyaralások költségei tavaly óta egyértelműen emelkedtek: az utazási irodák tapasztalatai alapján idén átlagosan 5-10%-kal drágább nyaralásra számíthatunk, főként a szállások és szolgáltatások áremelkedése miatt, míg a repülőjegyek ára inkább stabil maradt. Az utazni vágyók körében a megkérdezettek háromnegyede számít arra, hogy magasabb összeget kell majd kifizetniük a szállásokért, belépőjegyekért vagy az étkezésekért. A Groupama-OTP felmérése szerint egy magyar család átlagosan 575 ezer forintot tervez költeni idén egy-egy külföldi utazásra, míg az MBH Bank elemzése ennél is jelentősebb, 760 ezer forintos átlagos költséggel számol a külföldi nyaralást tervezők között.
Úttípusonként komoly eltérések lehetnek: egy-egy repülős útra átlagosan 700 ezer forintra jön ki a Groupama-OTP becslés, egy autós/buszos utat (közelebbi desztinációban) 300 ezer forintos költséggel meg lehet úszni.
A másik végletet azok a "luxusköltők" képviselik, akiknél a költés fejenként könnyedén átlépi a félmilliós határt. A felmérés eredményei szerint ezek az egyének mindössze 6 százalékot tesznek ki a megkérdezettek körében. Akár a visszafogottabb, akár a fényűzőbb megközelítést nézzük, egy négytagú család számára a nyaralás költségei simán elérhetik a milliós összeget.
Az utazások finanszírozása napjainkban komoly kihívások elé állítja a családokat, hiszen az infláció hatásai az idegenforgalmat sem kímélik. A CIB Bank megbízásából készült kutatás alapján a nyaralásra készülők több mint kétharmada előre spórol, és sokan már fél évvel korábban elkezdik a takarékoskodást. Az MBH Bank felmérése is megerősíti ezt: a külföldi nyaralások során a háztartások 76%-a saját megtakarításaiból fedezi az utazás költségeit. Bár a válaszadók többsége azt állítja, hogy nem banki hitelből finanszírozzák a nyaralásukat, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a nyári hónapokban történik a legtöbb személyi hitel folyósítása. Tavaly például átlagosan havi 25 385 új szerződést kötöttek, míg júliusban ez a szám 30 982-re ugrott, ezzel a nyár közepén elérve a legmagasabb szintet a 2024-es évben.
- egy nyaralásra kisebb összeg elég, mint egy házfelújításra.
A nyári külföldi utazások során nem csupán a desztinációk változnak, hanem a költési szokásaink is átalakulnak. A kártyás tranzakciók száma folyamatosan növekszik, különösen a nyári főszezonban, a harmadik negyedévben, amikor a legtöbben indulnak el felfedezni a világot. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint 2023 nyarán, a harmadik negyedévben, a külföldi kereskedőknél a magyar kártyákkal végrehajtott vásárlások száma 14,7 millióra rúgott, míg ezek összértéke 198,8 milliárd forintra emelkedett. Éves viszonylatban a tranzakciók száma 34, az érték pedig 23 százalékos növekedést mutatott, amihez azonban egy alacsony bázis is hozzájárult. A 2024-es évben a tendencia tovább folytatódott, igaz, már lassabb ütemben: a kártyás vásárlások száma 17,3 millióra nőtt, míg az elköltött összeg 232,7 milliárd forintra emelkedett, ami újabb 17,6 százalékos növekedést jelentett darabszámban és 17 százalékos értékben. Ha a következő évben is hasonló, mérsékelt, 10-12 százalékos emelkedésre számítunk, akkor 2025 nyarára a külföldi kereskedőknél magyar kártyákkal lebonyolított költések összértéke akár a 260 milliárd forintot is elérheti a harmadik negyedévben.
A külföldi költések terén figyelemre méltó átalakulások figyelhetők meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2022 harmadik negyedévében a magyar állampolgárok összesen 610 milliárd forintot költöttek el külföldön. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a bankkártyás tranzakciók részesedése ebben a költési összegben 32,6 százalékot, azaz 198,8 milliárd forintot képviseltek. Érdekesség, hogy az előző évben a bankkártyás költések 232,7 milliárd forintot tettek ki, ami a KSH által rögzített, 580,2 milliárd forintos teljes költés 40,1 százalékát jelenti a harmadik negyedévben.
Bár a nyaralás a feltöltődés és az élmények gyűjtésének ideje, nem szabad elfeledkezni a biztonság megteremtéséről sem. Egy váratlan baleset, betegség vagy akár egy eltűnt poggyász jelentős anyagi terheket róhat az utazóra – kivéve, ha rendelkezik megfelelő utasbiztosítással. A jó hír az, hogy a trendek kedvezően alakulnak: a Groupama-OTP legfrissebb felmérése szerint a külföldre utazók kétharmada idén nyáron már tervez biztosítást kötni. Ez a szám jelentős fejlődést mutat, hiszen néhány évvel ezelőtt még sokkal alacsonyabb volt az arány. Ugyanakkor az Europ Assistance legújabb kutatása arra figyelmeztet, hogy még mindig sokan hajlandóak kockázatot vállalni: az ő statisztikáik szerint...
Ezért továbbra is sokan vannak, akik csupán alkalmi alapon, vagy akár egyáltalán nem kötik meg a külföldi utazásokra szóló biztosításukat. Ez különösen aggasztó, hiszen a tapasztalatok szerint jelentős a valószínűsége annak, hogy valamilyen probléma adódik: a felmérések szerint a turisták körülbelül egyharmada már találkozott olyan helyzettel, amikor jól jött volna egy biztosítás. Meglepő az is, hogy a Groupama-OTP kutatásában résztvevők több mint fele reálisan gondolja, hogy vele is megtörténhet egy káresemény a nyaralás alatt.
A Europe Assistance legfrissebb statisztikái rávilágítanak, hogy az autóval utazók körében aggasztóan magas a védelem nélküli személyek aránya. Míg a hazai háztartások háromnegyede rendelkezik saját járművel, és idén minden harmadik autós külföldi nyaralást tervez, addig a megkérdezettek több mint fele (53%) nem használ semmilyen asszisztencia-szolgáltatást. Paradox módon, a válaszadók 91 százaléka elismeri, hogy hasznosnak tartja az ilyen típusú védelmet, különösen a 0-24 órás elérhetőséget, a helyszíni javítások lehetőségét és a hazaszállítást. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a hazai autóállomány elöregedőben van: a forgalomban lévő személygépkocsik közel fele már 16 évesnél idősebb. Ezért nem meglepő, hogy az autós utazók 39 százaléka már tapasztalt váratlan, legalább 250 ezer forintos szervízköltséget egy-egy út során, ami egyértelműen a hosszabb autós kirándulások műszaki kockázataira figyelmeztet.
Természetesen nem csupán az autósokra vonatkozik, hogy a pár ezer forintos biztosítási díjjal komoly anyagi veszteségeket előzhetünk meg. A K&H Biztosító statisztikái alapján 2019-ben az egyéni utasbiztosítás átlagos díja körülbelül 7000 forintot tett ki, míg 2024-re ez az összeg csupán 8000 forintra nőtt. Ez az ár az utazás összköltségéhez viszonyítva elhanyagolható, mégis hatalmas védelmet nyújt váratlan helyzetekben. A biztosítók kárkifizetési adatai egyértelműen mutatják, hogy egy külföldi baleset vagy betegség költségei könnyedén a többmilliós, sőt, akár több tízmilliós nagyságrendbe is átléphetnek.
2015 óta az öt legdrágább biztosítási esemény összesen 130 millió forintot emésztett fel, és érdekesség, hogy ezek közül négy az Egyesült Államokban zajlott - nem véletlenül, hiszen az amerikai egészségügyi ellátás költségei extrém magasak. Az említett esetek összköltsége körülbelül 80 millió forintra rúgott; ha az érintettek nem rendelkeztek volna utasbiztosítással, akkor valószínűleg súlyos anyagi problémák elé néztek volna. A Groupama biztosító egy figyelemre méltó esetet is említ: egy ügyfelük amerikai balesete, amely sürgősségi lábműtétet és speciális mentőrepülős hazaszállítást igényelt, 70-80 millió forintos kifizetéssel zárult.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve világossá válik, miért tartják a szakértők az utasbiztosítást nem csupán egy kényelmi szolgáltatásnak, hanem a külföldi utazások elengedhetetlen részének.