Fedezd fel a magyarok jövedelmi helyzetét – bemutatjuk, melyik mutatóra érdemes figyelni!

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023 októberében mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek folyamatos növekedést mutattak, ráadásul a bérek vásárlóereje is javult. Az Index ezúttal is hangsúlyozza, hogy a jelentésben mely mutatókra érdemes figyelni ahhoz, hogy a valós helyzetet jobban tükröző képet kapjunk.

Az idei októberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 637 200 forintra emelkedett, ami 12,9%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezt a figyelemre méltó adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentése tette közzé.

A legfrissebb adatok szerint a rendszeres bruttó átlagkereset 613 100 forintra tehető, ami 13,5%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A vállalatoknál ez az összeg 615 100 forint, míg a költségvetési szektorban 597 000 forintra rúg, a nonprofit szektor pedig a legmagasabb átlagot mutatja, 638 100 forinttal. Ezek a számok 12,9%, 15,4% és 14,7% emelkedést tükröznek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800 forintra rúgott, míg a kedvezmények figyelembevételével ez az összeg 438 900 forintra emelkedett. Ez a növekedés 12,9, illetve 12,7 százalékos emelkedést jelent 2023 októberéhez képest.

A bruttó mediánkereset elérte az 529 000 forintot, ami 15,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A teljes bérhelyzet megértéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy a KSH által megállapított átlagbér jelentősen befolyásolva van a társadalom legfelsőbb rétegének jövedelme által. Az átlagbér kiszámításának folyamata során a munkavállalók bérét összeadják, majd ezt az összeget elosztják a munkavállalók számával. E folyamat során a kiemelkedően magas jövedelműek bére drámaian megemelheti az átlagot, miközben a munkavállalók többsége nem részesül hasonló mértékű keresetben. Ennek következményeként a kapott átlagbér valójában torzítja a valós bérviszonyokat, és nem ad teljes képet a munkaerőpiac valódi jövedelmi helyzetéről.

A jelenlegi információkból világosan kiderül, hogy...

Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Szakmai körökben elterjedt nézet, hogy a statisztikai hivatal által közölt átlagkeresetnél a magyar lakosság körülbelül 75%-ának jövedelme alacsonyabb.

Az év első tíz hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 633 900 forintot tett ki 2024 januárjától októberig. A nettó átlagkereset, kedvezmények nélkül, 421 500 forintra rúgott, míg kedvezmények figyelembevételével 436 400 forintot ért el. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a bruttó átlagkereset, valamint a kedvezmények nélkül számított nettó kereset 13,6%-os növekedést mutatott, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset esetében a növekedés 13,5%-ra adódott.

Bár a magyar gazdaság jelenlegi állapota nem éppen fényes, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mégis egy bizakodó jövőképet festett a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán. A Pénzügyminisztériummal való egyesülése révén gazdasági csúcsminiszterré emelkedett Nagy kifejezte hitét abban, hogy a kormány által kitűzött célok, mint a 1000 eurós minimálbér (jelenlegi árfolyamon körülbelül 415 ezer forint) és az egymillió forintos átlagfizetés, megvalósulnak.