Egy friss elemzés alapján Donald Trump úgy tűnik, hogy elfordul Ukrajnától és az európai szövetségeseitől, inkább Oroszországgal keres üzleti lehetőségeket.

Az amerikai elnök látványos fordulatot vett az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjában. A korábban megígért diplomáciai megoldás és szankciós fenyegetések helyett most azt közölte, Oroszország és Ukrajna oldja meg egymás között a konfliktust, miközben ő már a Moszkvával való kereskedelmi kapcsolatok felé tekint. Az európai vezetők aggódva figyelik, ahogy a NATO-n belül egyre mélyebb szakadék keletkezik.

Fordulat várható az Egyesült Államok külpolitikájában, különösen Ukrajna háborújával kapcsolatban, mivel Donald Trump látszólag visszautasította, hogy részt vegyen az európai kezdeményezésben, amely új szankciók bevezetésére irányul Oroszország ellen. Ehelyett inkább a Moszkvával való üzleti kapcsolatok erősítésére fókuszál. A The New York Times elemzése szerint Trump a "nem az én problémám" elvét követi, ami új megvilágításba helyezi az amerikai álláspontot a konfliktusban.

A lap emlékeztet, hogy Donald Trump hónapok óta azzal fenyegetőzött, hogy egyszerűen kilép az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokból, de egészen mostanáig szerepet vállalt a két ország megbeszéléseiben.

Azonban a hétfőn zajló telefonbeszélgetés után Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnökkel, úgy tűnik, hogy az amerikai vezető konkrét lépéseket tervez a fenyegetései megvalósítása érdekében.

Donald Trump legutóbbi kommunikációja Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és más európai vezetőkkel a Putyinnal folytatott tárgyalásait követően azt sugallja, hogy elérkezett az idő Oroszország és Ukrajna számára, hogy közös megoldást találjanak a háborúra. Ez mindössze néhány nappal azután történt, hogy Trump azt nyilatkozta, csak ő és Putyin rendelkeznek a szükséges eszközökkel egy megállapodás közvetítésére. Emellett a korábbi fenyegetéseitől is visszalépett, amelyek szerint csatlakozna egy európai nyomásgyakorlási kampányhoz, amely újabb szankciókat irányozna elő Oroszország ellen. Hat névtelenséget kérő tisztviselő számolt be erről a Fehér Házban zajló eseményekről.

Úgy tűnik, hogy Donald Trump felismerte, nem olyan egyszerű a nemzetközi tárgyalások világa, hogy mindössze 24 óra alatt békét hozhasson. Bár később azt nyilatkozta, hogy a híres „24 órás” megjegyzése csupán egy kis szarkazmus volt, a döntése, hogy inkább visszavonul a megbeszélésektől, mindent elmond az aktuális helyzetről. Amennyiben az elnök nem állítja meg a változást a hozzáállásában, a legfrissebb fejlemények pontosan azt nyújtják Putyinnak, amit keresett: nem csupán az amerikai nyomás megszűnését, hanem egy mély feszültséget is az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai között, különösen az Egyesült Államok és hagyományos európai szövetségeseik között, akik továbbra is kitartanak a szankciók mellett.

A Trump-kormány politikai irányvonala már a kezdetektől fogva arra összpontosított, hogy nyomást helyezzen az ukrán áldozatra, ahelyett, hogy az agresszor, Oroszország felé fordította volna figyelmét.

Bridget A. Brink, a korábbi amerikai nagykövet, így fogalmazott, miután a múlt hónapban távozott Kijevből lemondását követően.

"A béke nem csupán a konfliktusok elkerülését jelenti, hanem a valódi megbékélést, amelyért érdemes küzdeni - tette hozzá."

Trump azonban hamarosan felismerte, hogy nem lehet minden áron békét kötni, mivel Putyin határozottan elutasította a közeledését. Ez még akkor is így volt, amikor Trump védelmi minisztere, Pete Hegseth, nyilvánosan kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fog a NATO tagjává válni, és le kell mondania arról a reményről, hogy visszaszerezheti az Oroszország által megszállt területeket.

Donald Trump jellemzően a pénzügyi nyomásgyakorlás eszközét választja: gyakran alkalmaz vámokat és szankciókat, hogy nyomást gyakoroljon szövetségeseire és ellenfeleire egyaránt. A The New York Timesnak nyilatkozó egyik fehér házi tisztviselő, aki kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben is kulcsszerepet játszanak a pénzügyi kérdések. Az illető elmondta, hogy az Oroszország ellen irányuló újabb szankciók gátat szabnának az üzleti lehetőségeknek, míg az elnök célja, hogy maximálja az amerikaiak gazdasági előnyeit.

Amerikai tisztviselők, köztük Marco Rubio külügyminiszter, reagáltak ezekre a megjegyzésekre, hangsúlyozva, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók, amelyek túlnyomórészt a 2022-es invázió következményeként léptek életbe, továbbra is hatályban maradtak. Emellett kiemelték, hogy a hírszerzési információk Ukrajnával való megosztása is folyamatban van.

Amikor Vlagyimir Putyin ma reggel felébredt, ugyanazok a szankciók vonatkoztak rá, amelyek e konfliktus kezdete óta mindig is érvényben voltak. Ukrajna továbbra is kap fegyvereket az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől

Marco Rubio kedden a szenátus külügyi bizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy az elnök célja, hogy lezárja azt a véres és költséges háborút, amelynek kimenetele egyik fél számára sem kedvező.

Mindezek ellenére Trump Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel folytatott eszmecseréjének mögöttes üzenete az, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók korszaka hamarosan a végéhez közelít, holott korábban az elnök éppen az ellenkezőjét sugallta a közösségi médiában.

Donald Trump május 8-án a Truth Social platformján figyelmeztetett, hogy amennyiben a tűzszünetet nem tartják tiszteletben, az Egyesült Államok és szövetségesei újabb szankciókat fognak bevezetni. Ezt a nézetét megerősítette a Zelenszkijjel folytatott beszélgetése után, majd hasonló álláspontot osztott meg Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral, amikor határidőt adtak Putyinnak a tűzszüneti megállapodás aláírására.

De Trump Putyinnal folytatott hétfői beszélgetése után ezek a kötelezettségvállalások elpárologtak. Az amerikai elnök elutasította mind nyilvánosan, mind az európai vezetőkkel folytatott beszélgetésében, hogy betartsa egykori ígéreteit.

Trump nyilvános megnyilatkozásaiban azt a benyomást keltette, hogy a Putyinnal folytatott diskurzusai egyfajta áttörést hoztak. Azonban az ukránok és az európai államok számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz elnök nem tett komoly engedményeket Trumpnak a tárgyalások során. Jelenleg Oroszország is részt vesz a párbeszédben, ha nem is teljes lelkesedéssel; a múlt héten egy fiatalabb delegációt küldtek Isztambulba, hogy folytassák a tárgyalásokat az ukrán féllel.

Donald Trump már a kampány során kijelentette, hogy mindössze 24 órán belül békét hoz Oroszország és Ukrajna közé, mintha csupán egy mesteri tárgyaló egyszerű feladata lenne. Azóta azonban rájött, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint ahogyan azt valaha is elképzelte.

A cikk rámutat arra, hogy Trump, a lassú előrehaladás és Putyin makacssága miatt frusztráltan fontolgatta a tárgyalásokból való kilépést. Május 19-én, hétfőn közzétett bejegyzésében egyértelművé tette, hogy alig várja, hogy az Egyesült Államokat visszavonja a megbeszélésektől, és tovább lépjen az Oroszországgal tervezett üzleti megállapodások felé.

Azt fogalmazta meg, hogy a háború lezárásának feltételeit a két érintett fél közötti tárgyalások fogják képezni, amennyire csak lehetséges, mivel olyan részleteket ismernek, amelyeket mások nem láthatnak át. Ezt követően rátért arra, amit néhány európai vezető valódi szándékának tekint: a Washington és Moszkva közötti viszony helyreállítása.

Oroszország normalizálná külpolitikai kapcsolatait és kereskedni szeretne az Egyesült Államokkal, azután, hogy ennek a katasztrofális "vérfürdőnek" vége lesz, és egyetértek velük abban, hogy óriási lehetősége van Oroszországnak arra, hogy hatalmas mennyiségű munkahelyet és gazdagságot teremtsen. Potenciálja korlátlan

- tette hozzá Donald Trump.

Az azonban még mindig homályos, hogy a normalizálás pontosan milyen formát ölt majd. Trump első hivatali időszakában ugyanis kilépett számos jelentős fegyverzetellenőrzési megállapodásból Oroszországgal, köztük a legutolsó, az Új START megállapodásból is, amely a két fél által telepített interkontinentális nukleáris fegyverek számát hivatott korlátozni. Érdekes módon ez a megállapodás jövő februárban lejár, és eddig még nem indultak el a tárgyalások annak megújításáról.

Trump azonban buzgón szeretné segíteni az amerikai vállalatokat, hogy profitáljanak Oroszország energetikai szektorából és ritka földfémjeikből, többek között más potenciális befektetési területekből. Eddig Trump és nemzetbiztonsági csapata ragaszkodott ahhoz, hogy ezek a megállapodások nem történhetnek meg az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás előtt.

Putyin láthatóan érti Trump kereskedelmi lelkesedését, és a két vezető beszélgetéseinek jelentős része a lehetséges gazdasági együttműködés irányába terelődött, ahogyan azt a hétfői és a korábbi telefonbeszélgetéseik részleteit ismerő források jelzik. Ennek következtében Európa újabb szankciók bevezetésére készül, míg az Egyesült Államok egy másik irányba tart, próbálva túllépni Ukrajna kérdésén és erősebb kapcsolatokat építeni Oroszországgal.

Ez az a típusú megosztottság a NATO-n belül, amelyet Putyin már két évtizede igyekszik kialakítani és manipulálni.

Kedden Nagy-Britannia új szankciós hullámot jelentett be Oroszország katonai, energetikai és pénzügyi szektorai ellen, válaszul az ukrán városok elleni orosz dróntámadásokra.

Putyin legújabb csapásai ismét megmutatják igazi színeit mint háborús uszító

- nyilatkozta David Lammy, az Egyesült Királyság külügyminisztere.

Egy brit politikai vezető felszólította Vlagyimir Putyint, hogy "haladéktalanul fogadja el a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet, lehetővé téve ezzel a tárgyalások megkezdését egy igazságos és tartós béke érdekében". Ezt követően a brit kormány által kiadott sajtóközlemény, amely az újonnan bevezetett szankciókat ismertette, nem említette az Egyesült Államokat, hanem inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Európai Unió "bejelenti a 17. szankciós csomagot Oroszország ellen, összehangolt erőfeszítések részeként, a célja pedig az igazságos és tartós béke megteremtése Ukrajnában".

Egy magas rangú európai tisztviselő, aki részt vett a titkos tárgyalásokon, kifejtette, hogy Trump soha nem mutatott valódi elkötelezettséget az Oroszország elleni szankciók támogatásában, kivéve, ha az feltétel nélküli tűzszünethez vezetett. A politikai fenyegetései inkább csak színjáték részei voltak, miközben az Egyesült Államok nem játszott aktív szerepet új, komolyabb szankciók kidolgozásában.

Az amerikaiak és az európaiak közötti nézeteltérés Ukrajna támogatása kapcsán valószínűleg két szinte egymást követő csúcstalálkozón jut tetőpontjára: a G7-en Kanadában június közepén és egy héttel később a NATO-csúcstalálkozón Hágában. A második csúcstalálkozó különösen Ukrajna hosszú távú támogatásával és az orosz erők visszaszorításának lépéseivel foglalkozik majd, hogy ne jelentsenek kihívást az atlanti szövetség egy gyengébb tagja számára - és próbára tegyék, hogy Trump a NATO-szerződés értelmében a segítségére sietne-e.

Az orosz-ukrán konfliktus alakulását az Index folyamatosan nyomon követi. A csütörtöki élő hírfolyamunkhoz itt tudsz csatlakozni.