Donald Trump jelentős anyagi hasznot húzott elnöki hivatala alatt, és most fény derült arra, mi rejlik a siker mögött.

Nagy változásokon ment keresztül a világ azóta, hogy 2023-ban az Indexen arról számoltunk be, miként pazarolja el Donald Trump a vagyonát, és hogy a csőd szélére sodródhat. Az ingatlanmogul pályafutása igazi kalandregénybe illő fordulatokat hozott: centik híján egy merénylet áldozata lett, majd a politikai marginalizáltságból kiemelkedve a republikánusok elnökjelöltjévé avanzsált, hogy végül ismét az Egyesült Államok elnöki székébe kerüljön.

A hatalomba való visszatérés Donald Trumpot nemcsak a börtöntől, de a csődtől is megmentette. Az ellene folyó eljárások elakadásával jelentős jogi költségei megszűntek, részvényeinek értéke pedig kilőtt.

Habár első elnöksége idején az elnök ügyelt arra, hogy ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek saját és családja további gazdagodását szolgálják, Trump a második ciklusban látványosan szakított ezzel az óvatossággal: beiktatása előtt két nappal saját kriptovalutát dobott piacra $TRUMP néven, ezzel kihasználva az elnökként rá háruló figyelmet saját kriptója népszerűsítésére. Az ehhez hasonló megmozdulások az utóbbi 9 hónapban vissza-vissza tértek, és Trump mindig csak egy hajszállal maradt a legalitás oldalán.

A különböző külföldi médiumok eltérő számításokat végeznek e téren, de van egy közös nevező, amelyben mindannyian egyetértenek: az elnök jelenlegi vagyona legalább kétszerese annak, ami a 2024-es elnökválasztás előtt állt rendelkezésére. A Forbes elemzése alapján 2024 és 2025 között az üzletemberből lett elnök pénzügyi helyzete drámaian megjavult: 2,3 milliárd dollárról 7,2 milliárd dollárra nőtt, ami nagyrészt újonnan indított üzleti vállalkozásainak köszönhető.

A világ legnagyobb pénzügyi adatbázisa, a Bloomberg Billionaires Index idén nyáron úgy becsülte, hogy vagyona második elnöksége idején már megduplázódott, elérve a 6,4 milliárd dollárt.

A The New York Times (NYT) júliusban 10 milllárd dollárra becsülte Trump teljes nettó vagyonát. Ez az összeg azért lehet valamivel közelebb az igazsághoz, mert a múltban ez a lap folytatta a legmélyebb oknyomozásokat az elnök meggazdagodásának körülményeiről, így kiterjedt tudással rendelkezik Trump céghálójáról, érdekeltségeiről, befektetéseiről és vagyontárgyairól.

Trump pontos vagyoni helyzetének meghatározása szinte lehetetlen feladat, mivel egyrészt számos vállalkozása nem nyilvánosan jegyzett, másrészt vagyonának jelentős része ingatlanokban van, amelyeket gyakran megoszt családtagjaival és üzlettársaival. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trumpot többször is azzal gyanúsították, hogy az ingatlanjai értékét mesterségesen megemelte, hogy így könnyebben juthasson hitelekhez.

Donald Trump már elnöksége kezdetén átadta vállalatai irányítását egy vagyonkezelő alapnak, így azóta nem ő felügyeli azokat. Ez a lépés éles ellentétben áll Jimmy Carter gyakorlatával, aki mezőgazdasági üzletét egy független menedzserre bízta a hatalomra kerülésekor (1971-1975). Trump esetében azonban fiatalabb generációja, fiai, Donald Jr. és Eric veszik át a vezetést, és folyamatosan kapcsolatban állnak apjukkal, így a családi kötelékek továbbra is meghatározó szerepet játszanak a vállalati döntéshozatalban.

A Trump család korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy nem indít új projekteket az Egyesült Államokon kívül. Ezzel a lépéssel azt kívánták elérni, hogy az elnök üzleti érdekeltségeire és ezzel együtt az elnöki pozícióra ne gyakorolhasson hatást egy külföldi hatalom. Azonban Donald Trump második ciklusára ez a szabályozás már nem állt fenn.

Habár a Trumpék továbbra sem üzletelnek kormányokkal, de az elnök közel-keleti körútja után családtagjai több ingatlanberuházásról is megállapodtak dubaji, katari, szaúd-arábiai és ománi cégekkel. A Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában 1 milliárd dolláros ingatlanprojektben vesz részt a Trump-konglomerátum a Dar Global luxusingatlan-fejlesztővel.

Az elnök eddigi pályafutása során számos alkalommal találkozott olyan helyzetekkel, amikor politikai hatalmát arra alkalmazta, hogy támogassa saját üzleti érdekeit.