A magyar bankokhoz áramlik a tőke, és év végére olyan rekord összeg gyűlhet össze, amire a pénzügyi válság óta nem volt példa.

Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.

A biztosítók után a bankok harmadik negyedéves számait is közzétette az MNB, ez alapján nem konszolidáltan (vagyis például az OTP külföldi leánybankjai nélkül) a harmadik negyedévben 447, az első három negyedévben 1419 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a hitelintézeti szektor.

Ez utóbbi abszolút rekordot jelent, és majdnem akkora, mint a tavalyi egész éves, 1451 milliárdos profit. Nem mellesleg évesítve 23%-os tőkearányos megtérülésnek (ROE) felel meg a tavalyi egész éves 21% után. Az egyszeri és átmeneti tételektől megtisztított megtérülés nem ilyen magas, sőt romlott is tavalyhoz képest, erre még az alábbiakban visszatérünk.

A legnagyobb pénzintézetek közül az OTP és az MBH ezúttal is kiemelkedtek, hiszen ők érték el a legjelentősebb nyereséget a közzétett, korrekció nélküli konszolidált adatok alapján. Az alábbi ábrán jól láthatóak ezek az eredmények. Az MNB legfrissebb tájékoztatása szerint azonban négy kisebb bank szenvedett veszteséget, míg tavaly ilyenkor csupán három intézmény számolt be hasonló problémáról.

Az elmúlt évek során a bankszektor jövedelmezősége fokozatosan gyengül, amelyet a kamateredmény csökkenése okoz, és ez a jegybanki monetáris lazítás következménye. Érdekes azonban, hogy a bankok alkalmazkodóképessége dicséretes módon lassítja ezt a folyamatot, hiszen a csökkenés üteme lényegesen mérsékeltebb, mint a korábbi növekedés volt. A kamatkiadások 29%-kal csökkentek, míg a kamatbevételek csupán 21%-os visszaesést mutatnak, ami azt jelzi, hogy a bankok kamateredménye idén stagnál. Ha azonban a harmadik negyedévet külön vizsgáljuk, akkor már 12%-os csökkenést tapasztalhatunk a kamateredményben az előző évhez képest.

A díjak és jutalékok növekedése felgyorsult, az év első három negyedévében 15%-ot ért el, míg a harmadik negyedévben már 21%-ra ugrott. Ez a növekedés részben az élénk üzleti aktivitásnak és a tavalyi inflációt részben követő díjemeléseknek köszönhető. Emellett fontos tényező, hogy augusztus 1-jétől a kormány másfélszeresére emelte a tranzakciós illeték kulcsát, amelyet a lakossági ügyfelek kivételével a bankok továbbháríthattak (az illeték negatív hatásai az igazgatási költségeknél jelentkeznek). A bankok kereskedési eredménye viszont még jelentősebben javult, ebben az időszakban nem kellett számolniuk jelentős árfolyamveszteségekkel, hiszen a kereskedési eredmény és az árfolyamváltozások általában ellentétes irányban mozognak.

Első pillantásra talán meglepő, de a bankszektor működési költségei az idei első három negyedévben csupán 5%-kal emelkedtek. Ennek hátterében azonban a költségek között nyilvántartott idei extraprofitadó drasztikus csökkenése áll, amely az előző év 210 milliárd forintjáról 130 milliárd forintra esett vissza. A kormány július elején hozott döntése értelmében ehhez az is hozzájárult, hogy a bankoknak három hónap alatt 1220 milliárd forinttal kellett növelniük teljes állampapír-állományukat. Azonban, ahogy a két számadat is jelzi, az adóteher felezése valószínűleg nem minden bank számára lesz elérhető idén. Az extraprofitadó jövő évi csökkentéséhez az általános adóteher emelkedése mellett további állampapírvásárlásokra is szükség lesz a szektor részéről, és sokan valószínűleg már erre készülnek.

A fenti ábrán látható az is, hogy az értékvesztés- és céltartalékképzés továbbra sem nagy sztori a bankszektorban, ami részben annak köszönhető, hogy a nem teljesítőként besorolt és a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási követelések esetében tovább csökkent. A hitelportfólió egészében tehát nyoma sincs a recessziós gazdasági környezet negatív hatásainak, a lakosság esetében ez főként a magas foglalkoztatottsággal magyarázható.

Az említett 130 milliárd forintos extraprofitadó, valamint a 102 milliárd forintos "hagyományos" bankadó mellett számos egyedi tétel is befolyásolta a bankok nyereségét. Ezek közül az első három negyedévben kiemelkedő hatással bírtak az alábbiak.

Összehasonlításképpen: a bankok IT-költsége az első három negyedévben elérte a 139 milliárd forintot.

Amennyiben a megadott átmeneti hatásokat figyelmen kívül hagyjuk és így számoljuk ki a bankok nyereségét, az idei év eddigi időszakára 15,5%-os tőkearányos megtérülést kapunk, ami az előző év hasonló időszakának 16,3%-os értékéhez képest csökkenést jelent. Érdemes megjegyezni, hogy a nyers adatok alapján a bankok tőkearányos megtérülése idén eddig 23%-on áll.

A hét cikkünkben már érintettük az októberi statisztikák tükrében, hogy milyen ellentmondásos képet fest a hitelpiac idei helyzete: míg a lakossági hitelezés szárnyal, a vállalati szektor még mindig küzd a nehézségekkel. A gazdasági növekedés helyreállításának akadályai a bankok mérlegén is felfedezhetők: az elmúlt fél év során a bankok mérlegfőösszege csupán 0,4%-kal emelkedett, és az éves 6,4%-os növekedés is elmarad a korábbi években tapasztalt ütemtől.

A bankszektor aktuális állapotát és jövőbeli kilátásait nemrégiben alaposan megvizsgálta a Magyar Nemzeti Bank. A Pénzügyi Stabilitási Jelentés legfontosabb megállapításairól itt olvashatsz bővebben: