A Hagyományok Háza pályázatának győztesei új életet lehelnek a hagyományokba, a tradíciót modern köntösbe öltöztetve.

A pályázat két különálló kategóriában zajlott: az egyik a teljes viseletekre, míg a másik az alkalmi kiegészítőkre fókuszált. "Célunk az volt, hogy a nézők közelebb kerüljenek a tárgyakhoz, és érzékeljék azt a hatalmas kézi munkát, amelyet a pályázók belefektettek egy-egy alkotásba" - nyilatkozta Szabó Erzsébet, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoportjának szakmai munkatársa és a pályázat szakmai vezetője. A pályázat fővédnöke, Cselényi Eszter, a Celeni divatmárka tulajdonosa úgy véli, hogy a népművészet szervesen illeszkedik a kortárs női divathoz, hiszen mindkettő az identitás, az önkifejezés és az erő kifejezéséről szól.

Idén immerzív divatbemutató keretein belül közvetlen közelről lehetett megcsodálni az haute couture remekeket a Hagyományok Háza Átriumában, ahol a közönség és az alkotások közötti határok eltűntek, az érdeklődők fehér maszkban járhatták be a teret a kortárs performanszt bemutató táncosok és a kiállított alkotások között. A látogatók részesei lettek a történeteknek - hiszen itt minden ruha, minden gyöngysor egy személyes vallomás a múlt és a jelen kapcsolatáról. A bemutató tematikája, a pályázati kiírást megelevenítve a kivetkőzés és újraöltözés, szimbolikusan is a női lét ciklusait, az önazonosság újrafelfedezését jelenítette meg.

A Kis fekete teljes öltözék kategória első díját Sigmond Gáborné Judit érdemelte ki modern matyó viseletével, melyben a hagyományos hímzéseket aranyszálas szövéstechnikával varázsolta elénk. "Számomra a fekete nem csupán a gyász színe, hanem az elegancia és az erő megtestesítője. Egy ilyen ruhát viselni egyfajta tartást és önazonosságot igényel" - osztotta meg gondolatait a tervező. Bő szárú nadrágjában és lepelszoknyájában igazi matyó nők ragyogását idézte meg, finom aranyfénnyel kísérve. A második helyezett, Lisztóczki Sára, a Matyó couture című alkotásával klasszikus matyó motívumokat ötvözött prémium anyagokkal, míg a harmadik helyet Ferkovics Annamária Kis fekete ruha hosszú rúzsával című kreációja szerezte meg, amely a kalocsai hímzés bátorságát egy játékos női gesztusként elevenítette meg.

A szakmai különdíjak sokszínűsége valóban figyelemre méltó. Pietro Da Pomozzi, ismertebb nevén Pomozi Péter, a The Superstitious című művéért elnyerte a Folk Trend díjat, amely a népművészet modern értelmezését ünnepli. Demjén Dorottya, a népművészet fiatal tehetsége és Junior Prima díjas nemezművész, matyó motívumokkal díszített selyemnemez ruhájával érdemelte ki a mentorprogramdíjat. Nemczov Zsófia, aki sárközi ihletésű kis feketéjével tűnt ki, szintén a szakmai mentorprogram keretein belül folytathatja fejlődését, és alkotása a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A kiegészítők között a legnagyobb figyelmet Hirth Laura Anna sárközi ihletésű blézere érdemelte ki, amely a hagyományos kézműves technikákat modern szabásvonalakkal ötvözve varázsolta el a közönséget. A második helyezett, Detre Mikolt, egy sárközi motívumokkal díszített stólával rukkolt elő, amely finom nőiességével és eleganciájával tűnt ki a mezőnyből. A bronzérmet Kiss Limpár Éva Éjféli rózsák nevű sujtás ékszerszettje érdemelte ki, amely friss szemléletmóddal értelmezte újra az időtlen eleganciát. Külön elismerést kapott Kanász Dorina Kivetkőző porcelán című műve, amely különleges anyaghasználatával nyűgözte le a szakmai zsűrit.

A pályázat legfontosabb üzenete, hogy a hagyomány nem csupán egy múzeumi relikvia, hanem egy élő és dinamikus inspirációs forrás. A több mint száz beérkezett pályamű mindegyike egy közös gondolatkör köré épült: a hagyomány nem korlátoz minket, hanem éppen ellenkezőleg, szabadságot ad. Ha a kis fekete ruhadarab új értelmet nyer, úgy, mint a matyó hímzés arany díszítése, a kalocsai motívumok vagy a sárközi szövés kifinomultsága, akkor a divat nem csupán esztétikai kérdésé válik, hanem a személyes identitás és önismeret kifejeződésévé, amely kapaszkodót nyújt a gyökereit kereső, modern ember számára.