Csupán idő kérdése volt, és máris feltűnt a hódpatkány a Balaton vízgyűjtő területén.

A Kis-Balaton területén a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakembereinek kameracsapdái rögzítették egy új, invazív emlősfaj, a nutria megjelenését. Erről részletes információk találhatóak a BalatonScience Facebook-oldalán.

A felvételek alapján egy kifejlett példány jelenléte bizonyított. Mint írták: valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide. Bár a fajra éjszakai aktivitás jellemző, ahol meghonosodik, nappal is gyakran mozgásban van.

A nutria, más néven hódpatkány, Dél-Amerika szívéből származó, vízhez kötődő emlős, amely a hazai rágcsálók között a második legnagyobb, csupán a hódot követve. Ezek az alkalmazkodó lények a tiszta, vízinövényekkel teli élőhelyeket részesítik előnyben, ahol bőséges búvóhelyek és télen is elegendő táplálék várja őket. Csoportjaik általában kis létszámúak: egy domináns hím és több nőstény alkotja a közösséget, együtt a fiatal utódokkal. Táplálkozásuk során elsősorban lágyszárú növényeket fogyasztanak, mint például gyékényt, nádat, kákát, hínárt és békalencsét, de nem vetik meg a gazdasági növényeket sem. Az európai terjedésüket a telek enyhülése jelentősen elősegítette, lehetővé téve számukra a kedvezőbb életkörülmények kihasználását.

Magyarországon a nutria szaporodásának első nyomait a Duna és mellékágai, valamint az Ipoly partjain fedezték fel, jóval egy évtizeddel ezelőtt. Azóta ez a faj az ország belső területein is megjelent, különösen a Dráva és a Mura mentén, ahol stabil állományok alakultak ki. A Balaton vízgyűjtőterületén való felbukkanása már csak idő kérdése volt. A nutria természetes ellenségei közé tartozik olyan ragadozók, mint a vörös róka, az aranysakál, a szürke farkas, valamint a nagytestű ragadozómadarak, amelyek segíthetnek a populációjuk szabályozásában.

A poszt hangsúlyozza, hogy a nutria, mint inváziós idegen faj, az Európai Unió által is elismert fenyegetést jelent. E faj nem csupán ökológiai, hanem gazdasági szempontból is komoly károkat okozhat. Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízfelületekké változtatva azokat, ami drámaian csökkenti az adott környezet biológiai sokféleségét. Télen különösen aktív, hiszen a vízinövények gyökereit is kiássa, ami a part menti területek megerősítését is veszélyezteti, árvízvédelmi problémákhoz vezetve a töltések meggyengítésén keresztül.

A faj visszaszorítása rendkívül költséges vagy lehetetlen, ha egyszer jelentős állományokat hoz létre. A nutria jelenleg csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon. A felszámolására legálisan alkalmazható szelektív vadászati módszerek bevetése ajánlott.

A nutria felbukkanása jelentős kihívást jelenthet a Kis-Balaton ökoszisztémájának, így a szakértők kiemelt figyelmet szentelnek a faj elterjedésének nyomon követésére.