Donald Trump brutális vámokat tervez az európai borokra és pezsgőkre – de mi állhat a háttérben? Miért éppen ezek az italok kerültek a célkeresztbe?
Az Egyesült Államok elnöke rendkívüli lépésre készül: 200%-os vámmal sújtaná az európai alkoholtermékeket, amennyiben az Európai Unió nem törli el a viszkire kivetett ellenvámot. Ez a lépés Trump által bevezetett 50%-os vámra adott válaszreakció, amely különféle európai termékeket érintett. A helyzet tehát fokozódik, és a kereskedelmi feszültségek újabb szintre emelkednek.
Ahogy az Euronews a tegnapi nap folyamán beszámolt róla, Donald Trump elnök csütörtökön újabb lépéseket tett a kereskedelmi háborúban az Európai Unióval, ezzel fokozva a feszültséget a vállalkozások és a fogyasztók körében mindkét oldalon az Atlanti-óceánnak.
Bevált szokása szerint az elnök a közösségi médiában tájékoztatta a közvéleményt arról a tervéről, hogy a történelemben szinte ismeretlen méretű behozatali vámmal sújt külföldi termékeket. Az elnök egyben megismételte azt az alaptalan vádját, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok tönkretételére szerveződött, és amit kapzsi és befurakodó szereplőnek tekint.
Trump bejelentése egy nappal azután érkezett, hogy az európai vezetők nyilvánosságra hozták választervüket az amerikai vámtételekkel kapcsolatban, amelyek a héten léptek életbe, és érintették a viszki vámolását is. Ennek következményeként az Egyesült Államok új, szupervámot tervez a Franciaországból és más EU-tagországokból érkező borokra, pezsgőkre és egyéb alkoholos italokra. Az újabb kereskedelmi összecsapás előtt az Egyesült Államok már korábban emelt vámokat vetett ki az acélra, alumíniumra és kapcsolódó termékekre is.
A 27 tagú szövetség bejelentette, hogy az Egyesült Államok támadására két szakaszban fog válaszolni. A válaszlépések között szerepelnek konkrét termékek, mint például a Harley-Davidson motorok és a Kentucky Bourbon whiskey. Az európai ellenintézkedések célkeresztjében olyan mezőgazdasági és ipari termékek állnak, amelyek különösen fontosak több republikánus körzet számára.
Egyes rövidebb szakaszokat leszámítva, a szabadkereskedelem híveként az Egyesült Államok előnyben részesítette az alacsony vámokat vagy a vámmentességet, és kereskedelem akadályainak felszámolását. A 20. század során az Egyesült Államok 1,5 százalékos súlyozott vámtarifát alkalmazott importjára a Világbank adatai szerint. Így - az európai országokkal együtt - a világ legalacsonyabb vámtarifaszámmal rendelkező országai közé tartozott.
Donald Trump első elnökségének idején az amerikai átlag vámszínvonal 7%-os volt. 2022-ben még India bizonyult a leginkább protekcionista országnak (11,5%), míg Kína a szabadabb importot támogatta (3,1%).
A demokratikus országok vámtarifa-szintje globálisan alacsonynak számít, azonban a legmagasabb terheket az afrikai és arab régiókban alkalmazzák a behozott áruk esetében. A szigorúbb vámellenőrzésekkel jellemezhető országok közé tartozik Argentína, Irán, Algéria és Venezuela, ahol jelentősen megemelik a kereskedelmi terheket.
Oroszországban a vámok átlagos mértéke 2 és 4,9% között mozog.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, szerdai nyilatkozatában bejelentette, hogy az Európai Unió úgy határozott, hogy szigorít a politikailag érzékeny termékek kereskedelmén. E lépést azzal a céllal indokolják, hogy elegendő "fájdalmat" okozzanak az Egyesült Államoknak, ezáltal ösztönözve őket a tárgyalások megkezdésére. Érdemes megemlíteni, hogy Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok és az Európai Unió között nem történt komolyabb kapcsolatfelvétel.
Európai tisztviselők számítottak arra, hogy Washington határozott válaszlépéseket fog tenni, de csütörtökön elhatározták, hogy nem hajlandók meghátrálni. "Nem engedünk a fenyegetéseknek" – nyilatkozta Laurent Saint-Martin, Franciaország külkereskedelmi minisztere. Kifejtette, hogy Trump "fokozza az általa kezdeményezett kereskedelmi konfliktust", és hangsúlyozta, hogy Franciaország soha nem fogja hátrahagyni kulcsfontosságú iparágait védelem nélkül.
Olof Gill, a bizottság szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa, a szerdai bejelentést követően azonnal kapcsolatba lépett amerikai kollégáival, bízva abban, hogy konstruktív megállapodások születhetnek. Ezzel párhuzamosan Ulrich Adam, a SpiritsEurope kereskedelmi csoport főigazgatója kifejezte aggodalmát, és "sokkolónak" nevezte Trump fenyegetését.
Sokan meglepődnek azon, hogy valószínűleg Trump és egyik legközelebbi európai barátja, Bernard Arnault, a francia milliárdos, nem tartottak személyes találkozót. Arnault, aki Franciaország leggazdagabb embere, nemcsak a divatiparban jeleskedik, hanem olyan neves luxusital-márkák is fűződnek a nevéhez, mint a Hennessy, a Dom Pérignon, a Krug és a Veuve Clicquot.
A 2023-as iparági adatok alapján Franciaország teljes alkohol-exportjának mintegy 16 százaléka az Egyesült Államokba irányul, így az USA a pezsgő legnagyobb importőre.
Kína, az Európai Unió és Kanada gyorsan válaszolt Trump vámtarifáira, saját illetékek bevezetésével. Ezzel szemben más országok, mint Ausztrália, Brazília, Nagy-Britannia, Japán és Mexikó, úgy határoztak, hogy egyelőre nem alkalmazzák a megtorlás módszerét. Helyette inkább a diplomáciai tárgyalásokra összpontosítanak, hogy békés megoldásokat találjanak a kereskedelmi feszültségekre.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a Bloomberg TV-nek adott csütörtöki interjújában óva intett az Egyesült Államok elleni megtorlástól. Azok az országok, amelyek viszontvámokkal élnek, "az elnök erejével és hatalmával fognak szembesülni" - mondta fenyegetően.
