Figyelem, betelepülők! Az önkormányzatok számára mostantól elővásárlási és adókivetési jogot biztosítanak. Készüljön fel a változásokra!

Két hét múlva, július 1-jén életbe lép a településvédelmi törvény, amely új lehetőségeket teremt az önkormányzatok számára a helyi lakóhelyek védelmében. E törvény értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, hogy kik költözhetnek be a településükre, vagy annak bizonyos részeire. Ennek részeként a helyi hatóságok elővásárlási jogot kapnak, megkövetelhetik a lakcímbejelentés bizonyos feltételekhez kötését, és akár betelepülési adót is bevezethetnek az ingatlanvásárlók számára. Persze, mint minden szabályozás esetében, itt is várhatóak kiskapuk és kivételek.

Az Országgyűlés június 11-én 141 szavazattal, 41 nem ellenében elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által beterjesztett helyi önazonosság védelméről szóló törvényt. Az új jogszabály alapján pedig az önkormányzat meghatározhatja, hogy kik költözhessenek be a településükre.

A törvény korábbi tervezete gyakorlatilag szabad kezet adott volna az önkormányzatoknak, így teljes ingatlanszerzési tilalom elrendelésére is. Miután az ingatlanforgalmi szakértők jelezték, hogy ilyen szabályozással gyakorlatilag taccsra tennék az ingatlanpiacot, az ingatlanvásárlás teljes kizárása végül kikerült a törvényjavaslatból.

A benyújtott szabályozás további enyhítést hozott, mivel a betelepülők kizárólag természetes személyek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a helyi identitás védelme érdekében a cégekre és alapítványokra nem vonatkoznak semmilyen betelepülési korlátozások.

Először is, idén áprilisban a magyar Alaptörvény tizenötödik módosítása révén a helyi közösségek önazonossághoz való joga alkotmányos védelmet nyert. A módosítás óta a XXVII. cikk (1) bekezdése a következőképpen hangzik:

Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

A törvény preambuluma pedig hozzáteszi: "A helyi közösség önazonossághoz való jogának érvényesítéséhez eszközöket kap ahhoz, hogy megvédje a helyi társadalmának életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését." A helyi önazonossághoz való jog alapján a közösség megakadályozhatja a lakosságszám nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben. Helyi közügyként a települési közösségnek jogában áll meghatározni azt, hogy kik és milyen feltételekkel települhetnek be.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy helyi rendelet alapján az önkormányzatok a következő korlátozó intézkedéseket alkalmazhatják:

Mint minden szabályozás esetében, a helyi önazonosság védelme sem mentes a kivételektől. Az állami támogatással, például CSOK Plusszal vagy Falusi CSOK-kal ingatlant vásárlók számára lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik, a rendelet által érintett településre korlátozások nélkül költözzenek.

Ugyancsak nem vonatkozik a betelepülési tilalom arra a személyre, aki

Ahhoz, hogy a kép teljes legyen: az önkormányzat a rendeletei révén további személyekre is kiterjesztheti a mentességet, vagy éppen ellenkezőleg, kedvezőbb betelepülési feltételeket határozhat meg számukra.

Érd, a főváros agglomerációjának legnagyobb települése, az elmúlt húsz év során folyamatos növekedésnek indult, évi ezer új lakossal bővülve. Jelenleg a Pest vármegyei városban 74 ezer ember él. Az érdi önkormányzat, hogy megfékezze ezt a népességnövekedést, úgy döntött, hogy nem engedélyezi új társasházak és ikerházak építését, valamint nem teszi lehetővé, hogy újabb lakóegységek csatlakozzanak a helyi ivóvízhálózatra.

Az óvintézkedések ellenére mégis romlott az érdiek életminősége, a feltorlódott problémákkal továbbra is napi szinten szembesülnek. Csőzik László, a város polgármestere a Klubrádiónak elmondta, hogy Érden idén nulla forint jut saját beruházásra, az önkormányzat túlélő módban van. A városvezető nem zárta ki, hogy élnek az új törvény adta lehetőségekkel, de óvatosan közelítenek hozzá.

Nem ördögtől való elképzelés, ha ésszerű anyagi támogatást kérünk azoktól, akik új otthonra lelnek nálunk. Például, ha aszfaltos út helyett földúton kell közlekedniük, az mindenképpen indokolt lehet. Ugyanakkor fontos, hogy ennek mértékét gondosan mérlegeljük, hogy igazságos és fenntartható megoldás születhessen.

- Fejtegette. Szerinte, ha egymillió forintos adót róna ki a betelepülőkre, az valószínűleg sokakat visszatartana, de ugyanakkor a helyi eladókat is komoly nehézségek elé állítaná. Felvetette a kérdést - folytatta -, hogy mi az, ami nem korlátozza az ott élők jogát a saját tulajdonuk feletti rendelkezésre. Másrészt olyan mértékű adókat nem lehetne kérni, amelyekből jelentős infrastrukturális fejlesztések finanszírozhatók; a hozzájárulás inkább csak szimbolikus értékű lehet.

Pomáz, egy Pest vármegyei város, polgármestere a Kibeszélő című podcastunkban osztotta meg aggodalmait a törvény végrehajtásával kapcsolatban.