A Belügyminisztérium álláspontja szerint nem tartozik a hatáskörükbe annak megválaszolása, hogy milyen következményekkel járhat Magyarország számára az Egyesült Államok WHO-ból való kilépése.

Szakértők azonban rámutattak, hogy léteznek olyan problémák, amelyeket közösen, globális szinten kell kezelni.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezető virológusa, kifejezte aggodalmát az Egyesült Államok Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépése kapcsán, amelyet hatalmas öngólnak tart. Rámutatott, hogy a fertőző betegségek nem ismernek határokat, és a globális közegészségügy szempontjából ez a lépés komoly következményekkel járhat. A Népszavának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem tudja megjósolni, milyen konkrét hatásai lesznek Magyarországra, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a globális egészségügyi programok finanszírozásának csökkentése a világjárványokkal járó kockázatok növekedését vonhatja maga után.

A Belügyminisztérium szintén érdeklődött Donald Trump döntése iránt, és arról is kíváncsi volt, hogy Magyarország tervez-e kilépni a szervezetből. Azonban a Pintér Sándor irányítása alatt álló egészségügyi tárca világossá tette, hogy nem tartozik a hatáskörükbe a kérdés megválaszolása.

Velük ellentétben Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának egykori elnöke, tanácsadója szívesen válaszolt a Népszava kérdéseire. Szerinte az amerikai döntés egyben azt is jelenti, hogy a Trump-adminisztráció szakít a globális szolidaritás gondolatával, pedig a járványok, kórokozók elleni küzdelemben is szinte esélytelenek lennénk, ha pusztán az egyes nemzeti kormányokra bíznánk a védekezést.

Hozzátette, a WHO 2024-2025. évi, kétéves költségvetése 6,83 milliárd dollár. Ennek kevesebb, mint 20 százaléka a tagdíjbevétel, a többi önkéntes hozzájárulás, jórészt célhoz kötött programokra. Az USA a teljes költségvetés 18 százalékát adja, ezzel nincs az első helyen, mert a németek valamivel többet vállalnak. A szervezet a tagdíjak arányát a következő hat évben 50 százalékra akarja növelni, éppen azért, hogy a WHO működése kevésbé függjön az adományoktól.

Megjegyezte, hogy az Egészségügyi Világszervezetből való kilépés nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan gondolják. Az elnök döntését a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, ami egy hosszadalmas folyamatot indít el. Ha a kilépés mellett döntenek, legalább egy évig tart a procedúra, és ez idő alatt az Egyesült Államoknak továbbra is fizetnie kell a tagsági díjat. Így a tényleges kilépés legkorábban 2026 januárjára realizálódhat.

Ahogyan korábban említettük, a WHO szóvivője, Tarik Jasarevic, kifejezte sajnálatát az amerikai elnök döntésével kapcsolatban, ám bizakodó, hogy a jövőben reconsiderálja azt. "Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok átgondolja ezt a lépést, és reméljük, hogy egy konstruktív párbeszéd kezdődik el, amely nemcsak az amerikaiak, hanem a világ minden táján élő emberek javát szolgálja" – nyilatkozta Jasarevic a genfi sajtótájékoztatón.

Az igazság szövevényéhez az is hozzátartozik, hogy Donald Trump első elnöki ciklusa alatt, 2020-ban, már megkezdte az Egyesült Államok kiléptetését a WHO-ból. Ezt követően 2021-ben Joe Biden, újonnan hivatalba lépve, egyik első intézkedéseként visszafordította ezt a döntést.