A kormány nagy lépéseket tesz a lakáspiac felpezsdítése érdekében! Íme a nyolc leglényegesebb intézkedés, amelyek célja a lakásvásárlás elősegítése és a piaci dinamika fokozása. Ismerd meg ezeket a fontos változtatásokat!

Egyenként mérsékelt, együtt már annál jelentősebb hatása lehet a hazai lakás- és hitelpiacra azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány a lakhatást és a hitelhez jutást igyekszik segíteni jövőre. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az ezeken a területeken az elmúlt hetekben bejelentett nyolc konkrét intézkedésről.

21 pontos gazdasági akciótervet hirdetett a kormány októberben, ebből 3 a jövedelmek vásárlóerejét, 3 a budapesti lakhatást, 7 az országos lakhatást, 8 pedig a Demján Sándor Program keretében a kis- és középvállalkozások méretének a megduplázását hivatott segíteni. Ahogy múlt az idő azóta, egyre több konkrétum látott napvilágot, és az eredeti elképzelések is némileg módosultak, bizonyos pontok talán össze is mosódtak. Összességében a jelentősebb változások körében

A lakhatás és a hitelpiac területén nyolc kiemelkedő kormányzati intézkedést emelhetünk ki, amelyek jelentős hatással voltak a lakosság életére és a gazdasági környezet alakulására. Ezek az intézkedések a lakásvásárlás megkönnyítésétől kezdve a bérlakás-építési programok támogatásáig terjednek, és céljaik között szerepel a lakhatási válság enyhítése, a fiatalok otthonhoz jutásának elősegítése, valamint a hitelpiac stabilizálása. A kormányzati lépések között megtalálhatók az alacsony kamatozású hitelek, a támogatott lakásépítési programok, valamint a bérleti díjak csökkentését célzó intézkedések is, amelyek mind hozzájárulnak a lakhatási helyzet javításához. Ezen intézkedések összessége nemcsak a gazdasági növekedést segíti elő, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére is irányul.

November 28-án hirdették ki a Magyar Közlönyben azt a jogszabálymódosítást, amely lehetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes felhasználását lakáscélokra. A lényeg az alábbi:

Főszabályként akkor igényelhető a kifizetés, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik. Lakás- vagy telekvásárlás esetén az ingatlan adásvételi szerződés a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kell kerülnie. A kormány várakozásai alapján 300 milliárd forintot mozgathat át az intézkedés jövőre a nyugdíjpénztárakból a lakáspiacra.

A Magyar Bankszövetség november 18-án nyújtotta be javaslatát az önkéntes alapon választható, 5% alatti kamatozású lakáshitelek bevezetésére a következő évben. Ezt a kezdeményezést a Nemzetgazdasági Minisztérium is kedvezően fogadta, jelezve a lépés fontosságát és szükségességét a lakáspiacon.

Mivel a kedvezményezett lakásokra vonatkozó előírásoknak csupán néhány ingatlan felel meg, és ez a helyzet várhatóan a következő évben sem változik jelentősen, előreláthatóan több tízmilliárd forintnyi új banki hitelezés indulhat el az újonnan bevezetett, mindössze fél évig elérhető lakáshiteltermék révén.

Részleges formában visszahozza a kormány 2025. január 1-jétől a 2021-2022-ben már létező, több mint háromszázezer család által igénybe vett otthonfelújítási programot, miközben uniós forrásból fut (vagy inkább döcög) egy másik, energiakorszerűsítési célú otthonfelújítási program is. A vidéki otthonfelújítási programról szóló jogszabály még nem jelent meg, társadalmi egyeztetésre bocsátott változata viszont már igen, ennek lényege:

A program iránti érdeklődés várhatóan hatalmas lesz, akár százmilliárdos nagyságrendben. Ugyanakkor fontos változásokra is számítani lehet: a korábbi kétéves igénylési időszak helyett most másfél év áll rendelkezésre. Továbbá, a korábbi támogatások levonása a felvehető összegből, valamint az ötéves bentlakási kötelezettség bevezetése is érdemi szigorítást jelent.

Nem közvetlenül lakáspiaci intézkedés, de a lakáshoz jutást és a lakáshitelfelvételt is támogathatja a munkáshitel bevezetése, amelynek a részletei november 21-én jogszabályban is megjelentek, felkészülési időt biztosítva a terméket kínáló bankoknak. A lényege:

A munkáshitel esetében a kormány 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezést vár a bankoktól, ami legalább 125 ezer hitelfelvevőt jelentene.

Miközben a korábban említett intézkedések a lakáspiac keresleti oldalára összpontosítottak, Nagy Márton miniszter december 9-én bejelentette, hogy a kormány egy új, a lakáskínálatot erősítő programot indít. E program keretében egy új tőkeprogram révén öt év alatt 200 milliárd forintos támogatást nyújtanak ingatlanalapoknak, három fő célkitűzés mentén:

Néhány további részlet:

Gerlaki Bence, a helyettes államtitkár véleménye szerint az új program jelentős hatást gyakorolhat a lakáspiacra, akár 800 milliárd forintot is mozgósítva az elkövetkező öt év során. A kormány célkitűzése az, hogy évente minimum 25 ezer új lakás épüljön Magyarország területén.

December 6-án megkezdődött a kormány új, a fiatalokat célzó havi 150 ezer forintos lakhatási támogatásról szóló döntésének társadalmi egyeztetése. A javaslat szerint

Az új béren kívüli juttatási lehetőség a jelenlegi évben 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett alkalmazható, és a SZÉP-Kártyához hasonlóan előnyös adózási feltételekkel vehető igénybe.

A november 26-án közzétett jogszabálytervezet keretein belül új lehetőség nyílik meg a SZÉP-kártyák használatában: a munkavállalók havi 10 ezer forintot költhetnek kizárólag sporttal és aktív életmóddal összefüggő szolgáltatásokra. Ezen felül, 2025 elejétől a SZÉP-kártya 50%-os keretösszegének erejéig lakásfelújításra is felhasználhatóvá válik. Az alábbi kereskedők által kínált anyagok és eszközök fognak beletartozni ebbe a kategóriába:

A pénzforgalmi szolgáltatóknak három munkanapon belül kell lehetőséget biztosítaniuk azon kereskedők számára, akik jelenleg még nem fogadják el a SZÉP-kártyát, hogy megköthessék az elfogadásra vonatkozó szerződést. Emellett elvárás, hogy a bankok tegyenek lépéseket a SZÉP-kártyák digitalizálása érdekében.

Július során körülbelül 2,8 millióan használták a SZÉP-kártyát, és az egy főre jutó átlagos egyenleg körülbelül 32 ezer forintot tett ki, ami jelentős eltéréseket mutat. Ezért az összeg önállóan elsősorban kisebb felújításokhoz elegendő, vagy kiegészítő forrásként szolgálhat.

A november 28-i Magyar Közlönyben közzétett jogszabálymódosítás célja az Airbnb-szolgáltatások szigorítása, amely Budapest lakhatási helyzetének javítását tűzi ki célul. A módosítás révén a rövid távú lakásbérlés feltételeit szigorítanák, ezzel támogatva a lakhatási célú bérlakáspiac kínálatának növelését. Ennek hatására várhatóan több elérhető bérlakás kerülhet a piacon, ami kedvezőbb körülményeket teremt a helyi lakosok számára.

Nem új intézkedés, inkább a korábbiak hatályának a meghosszabbítását jelenti, hogy fennmarad az 5%-os lakásáfa is az új építésű lakásokra: alkalmazását újabb 2 évvel, 2026. december 31-ig hosszabbították meg.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A forrást a Getty Images biztosítja.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletesen tájékoztatják a szükséges feltételekről és előírásokról.