Az éves emlékeztető arra figyelmeztet, hogy a Nyugat válságba jutott, míg Orbán egyedül, kéz a kézben a kihívásokkal, próbálja megállítani a brüsszeli liberális elit támadásait.

A cikkek megosztásához szükséged van egy Közösség vagy Belső Kör csomagra. Amennyiben még nem rendelkezel ilyennel, nézd meg a Csomagok között, és válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet. Ha pedig már van előfizetésed, ne habozz, lépj be a fiókodba!

Bármilyen módon is állítom össze az otthoni alkatrészeket, a végeredmény mindig egy tank formájában materializálódik.

A babakocsitól biciklin át hűtőszekrényig sok verzióban ismert szovjet vicc Orbán tusványosi előadásaira, az azokban előadott világmegfejtéseire, magyarságsors-magyarázataira is ráhúzható. A kormányfő egyik évben innen, másik évben onnan közelíti a témát, egyik évben ez az aktuális kül- és belpolitikai apropó, másik évben az, de a végére mindig ugyanaz jön ki: Orbán egyre hosszabb és egyre nehezebben követhető nagyívű eszmefuttatásokban képzi ki ideológiailag a hallgatóságát arról, hogy miért kell távolodni a nyugati eszméktől, és azzal a lendülettel belecsúszni egy nemzeti szuverenista mázzal leöntött jobboldali autokráciába.

Persze, szívesen átfogalmazom! Milyen kontextusban szeretnéd használni a "szerinte" kifejezést? Kérlek, adj meg egy példát vagy egy mondatot, amiből kiindulhatok!

A tusványosi beszédek esszenciája nagyjából így fest: Orbán mintha egy karácsonyfát díszítene, ahol a középpontban az alapvető üzenetek állnak, míg a különféle díszítőelemek a saját, frappáns kulcskifejezései, melyek az illiberalizmustól a magyar identitáson át a vegyes fajú kérdésekig terjednek. Ezek a szavak olyanok, mint ínycsiklandó falatok, amelyeken aztán sokan elgondolkodnak és vitát generálnak.

Mindez természetesen belpolitikai szempontból is értelmezhető: fontos, hogy rá szavazzanak, különben a brüsszeli liberális elit felfalja Magyarországot, ami akár a nemzethalálhoz is vezethet. Ő a védelmező, aki a népét próbálja megóvni a rá leselkedő veszélyektől.