A gárdonyi helyi lakosok elkötelezetten segítik az állatok megmentését, miközben az olajszennyezés felszámolása továbbra is folyamatban van.
A Mol álláspontja szerint a gárdonyi olajszennyezés mértéke jelentősen alacsonyabb, mint ahogyan azt a helyi lakosok tapasztalataik alapján állítják. A környékbeliek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a gázolaj akár a Velencei-tó vizébe is eljuthat, és egy HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint ez a lehetőség nem elhanyagolható.
A szennyezett víz miatt aggodalomban élő gárdonyi lakosok egy része úgy döntött, hogy állataikat más helyszínekre szállítja. Sokan a gázolaj nyomait kutatják, hogy megtudják, mennyire érintette a környezetet. A helyi közösség egy környezetvédelmi szervezettel karöltve igyekszik információkat gyűjteni a helyzetről. A Mol vizsgálatai még folyamatban vannak, de állításuk szerint a helyzet nem olyan súlyos, mint ahogyan azt a lakosok vélik. Bár találtak szennyezést az érintett területen kívül, a vállalat közleménye szerint ezt nem lehet a cég számlájára írni.
A HVG is írt róla: az Átlátszó kiderítette, hogy a korábbi hírekkel szemben a gárdonyi Mol-vezetékből nem 10, hanem közel 500 köbméter gázolaj és benzin szivárgott el tavaly októberben. A portál szerint a cég 1600 tonna szennyezett földet kicserélt, de a szivárgás helyszínétől 350 méterrel odébb is szénhidrogénnyomokat találtak. A helyiek az Alba Natura Civil Alapítványt kérték fel az érdekképviseletre, Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, a szervezet munkatársa a HVG-nek megerősítette, hogy a 18-22 méter mély monitoring kutak 60 százaléka még a talajcsere után is mutatott szennyezést.
A szakember szerint ezek a kutak nem elég gyorsak és hatékonyak, sokkal jobb mérési módszerek is léteznek már, a Mol mégis ezeket alkalmazza. Pedig ebben az esetben az időhúzás nem fér bele, hiszen a gázolaj és a benzin megállíthatatlanul terjed a talajban, méghozzá észrevétlenül, hiszen a vízszennyezéssel ellentétben a földszennyezésnek nincsenek egyből látható jelei. Ráadásul
A helyi lakosok aggodalommal figyelik a helyzetet, mivel attól félnek, hogy a gázolaj elérheti a Velencei-tó vizét, amennyiben esőzések sújtják a környéket. A szakértők véleménye szerint ennek reális esélye van, hiszen az érintett terület jelentősen magasabban helyezkedik el a tó szintjénél.
A Mol először tavaly szeptemberben észlelte a Százhalombatta és Pécs közötti, 190 kilométeres termékvezetékén bekövetkezett üzemanyag-szivárgást. Az október 16-i vizsgálat során Gárdony külterületén sikerült azonosítani a problémát. A vezetéken, amely közel két méter mélyen helyezkedik el, egy mindössze 10 centiméteres repedést találtak. Ezen a nyíláson keresztül körülbelül 487 köbméter, azaz csaknem félmillió liter gázolaj szivárgott a talajba a káresemény helyszínén - tájékoztatta a cég a HVG-t.
A legfrissebb vizsgálatok eredményei alapján a szennyeződés terjedelme körülbelül 50 méteres körzetben állapítható meg, és a kutatások szerint nem fenyegeti a közeli halastó, sem pedig a Velencei-tó ökoszisztémáját. A Mol szakemberei folyamatosan dolgoznak, és több műszakban naponta 500-600 liter szennyezett anyagot távolítanak el a területről. Eddig 32 furatot készítettek el, amelyek közül 19-et aktívan használnak szénhidrogén kinyerésére, míg a fennmaradó furatok a terület peremén a vízminőség ellenőrzésére szolgálnak.
Horányi Tibor arra figyelmeztet, hogy értékes idő telt el, míg a megfelelő hatóságokat sikerült bevonni az ügybe. Jelenleg a Mol végzi a vizsgálatokat, azonban a Fejér megyei kormányhivatal illetékes főosztálya március 28-át tűzte ki az eljárás befejezésére. Horányi hangsúlyozza, hogy problémás, ha éppen az a vállalat vizsgálja a szennyezést, amelyik felelős annak előidézéséért, hiszen ez bizalmatlanságot kelt a közvéleményben.
Lehetséges, hogy a vezeték már jóval október előtt kezdett szivárogni - állították a helyi lakosok a HVG-nek. A Mol már tavaly szeptemberben észlelte a nyomásveszteséget, míg a környékbeliek már tavasszal kellemetlen szagokra figyelmeztettek, de eddig nem áll rendelkezésre adat korábbi szivárgásokról. A Mol tájékoztatása szerint a sérült szakaszt azonnal leállították, és két napon belül sikerült megfékezni a szivárgást, miközben a vezetéket is kicserélték. Az érintett területet ötven méter sugarú körben lezárták, és összesen 22 kutatófúrást végeztek, amelyek közül 11 mutatott szennyezésre utaló jeleket. Emellett megjegyezték, hogy...
öt fúrt kútnál mutattak ki szénhidrogén-szennyezést, azonban a Mol szerint ez nincs összefüggésben a szivárgással, hiszen más a minta összetétele, kenőolaj például nincs a Mol vezetékeiben.
A helyi lakosság számára aggasztó tényező, hogy a Mol tájékoztatása szerint a vezetékek folyamatos ellenőrzés alatt állnak, azonban ezek a csövek akár 50 éves múltra is visszatekinthetnek. A civil szervezetek sürgetik a felújítást, különösen figyelembe véve, hogy a csöveket a 70-es évek közepén telepítették, akkoriban még szántóföldek alatt húzódtak, míg ma már számos lakóház épült a környéken. A területen sokan életvitelszerűen élnek, állatokat tartanak, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Nemcsak az ingatlanok vízellátása jelent problémát, hanem az állatok itatása és a zöldség-, gyümölcstermesztés vízigénye is megoldatlan. A környezetvédelmi szakember a terület közművesítésének mielőbbi megvalósítását javasolja.
A Mol tájékoztatása szerint a környéken engedély nélkül fúrt kutak vize jelentős nitrát- és nitrittartalommal bír, ami miatt nem alkalmas ivásra. Ezek a vegyületek jellemzően a műtrágyákból szivárognak a talajba. Ráadásul, néhány kútban E. coli baktériumot is kimutattak, amely ételmérgezést és különféle emésztési zavarokat idézhet elő. A helyiek tisztában vannak azzal, hogy a víz nem minősített, ezért eddig inkább palackozott vizet fogyasztottak, azonban a háztartási gépek és zuhanyzók ezt a problémás vizet használják.
A Mol kiemeli, hogy a vizsgálat állásáról folyamatosan informálják a megfelelő hatóságokat, a polgármestert, valamint rajta keresztül a helyi közösséget is. A gyakorlatban azonban a polgármester egy zárt Facebook-csoporton keresztül osztja meg az információkat a lakosokkal, nem pedig a hivatalos honlapon - nyilatkozta egy civil a HVG-nek. Hozzátette, hogy sokan leginkább a médiából értesülnek a legfrissebb fejleményekről.
A Mol vállalat több raklap palackozott vizet és lajtos kocsit biztosított a lakóknak, azonban most már műanyagtartályból igyekeznek kielégíteni az ivóvíz szükségleteket. Az Átlátszó cikke szerint az a probléma, hogy a palackozott víz szállítása nem folytatódik, mivel az emberek nem hozták vissza a letéti díjas flakonokat. Ráadásul az ivóvíztartályban a víz megfagyott. Horányi Tibor véleménye szerint nem reális elvárás, hogy a lakók télen kannákkal járjanak a központi víztartályhoz. Egy helyi lakostól értesültünk, hogy hétfőn kicserélték a műanyagtartályt, mivel az első körben elfagyott, majd végleg megfagyott a benne lévő víz, sőt, a csap is letört róla. Most egy hungarocellel bevont új tartályra váltottak, hogy megakadályozzák a hasonló problémákat.
Közben a Demokratikus Koalíció (DK) jelezte, Polt Péter legfőbb ügyészhez fordul az ügyben. A párt közleménye szerint két kérdést küldtek a kormánynak tavaly. A rövid és hosszú távú hatásokról érdeklődtek, de érdemi választ nem kaptak. Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese és Kocsis-Cake Olivio, a párt környezetvédelmi szakpolitikusa sajtótájékoztatót tartott Gárdonyban, itt elmondták: környezetvédelmi minisztériumra és egy független környezetvédelmi hatóságra van szükség.
