Az állam, mint pikkelyes szörnyeteg - Sólyom László emlékére Sólyom László, a jogász és politikai gondolkodó, olyan ember volt, aki a demokratikus értékek és a jogállamiság védelmére szentelte életét. Az állam, amelyet szolgált, sokszor tűnt egy pikkelye

Húsz évvel ezelőtt a Sándor-palotában hangzott el a néhai államfő beiktatási beszéde, amely örökre bevésődött a nemzet emlékezetébe.

Húsz évvel ezelőtt, 2003. augusztus 6-án vette át hivatalát Sólyom László, a Magyar Köztársaság harmadik elnöke. Beiktatási beszédében először is kifejezte háláját, majd tiszteletét fejezte ki elődei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc iránt. Hangsúlyozta, hogy noha ő a magyar állam képviselője, az állam nem csupán őt vagy az állami vezetőket jelenti.

hanem a magyar állam szerves része és megalkotója a magyar nép.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy az egyetemi tanóráin, amikor az állam fogalmát mutatja be, gyakran hivatkozik Thomas Hobbes 17. századi művére, a Leviatánra, amelynek címlapján egy ikonikus metszet található.

Ezen a látványos metszeten békés földművesek dolgoznak, távoli városok sziluettjei rajzolódnak ki, míg a tengeren hajók vitorláznak. A horizonton pedig ott emelkedik egy hatalmas lény, a bibliai Leviatán, egy pikkelyes, koronával ékesített szörnyeteg. Ez a szörny képviseli az államot. Ha jobban megfigyeljük, a pikkelyek az állam vezetői: a miniszterek, a páncélos katonák, a bírák és a hivatalnokok - ők alkotják ennek az államnak a struktúráját. A Leviatán biztosítja a békét és a biztonságot a nép számára, de a szabadságot csak mértékkel osztja ki, mindig csak annyit, amennyit éppen jónak lát.

Sólyom László hangsúlyozta, hogy a magyar Alkotmány elején nem található Leviatán szimbóluma. Az alapelv világosan kimondja, hogy a hatalom a nép kezében van, és azok, akik ezt a hatalmat képviselik, kötelesek úgy végezni feladataikat, hogy mindig az emberek szabadságát és jogait tartsák középpontban.

Jelezte, akik beiktatásán megjelentek, mindannyian ünnepélyes esküt tettek, hogy hűek lesznek a hazához, ám a hűség fogalmát nem lehet jogi kategóriák közé lehet szorítani, a hazát sem lehet az állam fogalmára szűkíteni.

Az államfő húsz éve nagyon szomorúnak nevezte, hogy a közbeszédben a haza fogalma általában csak mint a hazaáruló része szokott szerepelni. Azt szerette volna, ha elnökségem alatt vissza lehetett volna állítani a következő fogalmak becsületét és fényét:

Otthon, becsület, lojalitás.

Sólyom László hivatalát 2010. augusztus 5-ig gyakorolta, amikor is a politikai színtér már új irányt vett. Bár számos értelmiségi nyílt levélben kérte újraválasztását, Orbán Viktor ekkor már Schmitt Pál nevét javasolta a posztra. A volt államfő többször is kritikával illette az új Alaptörvényt, és beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy az alkotmányos kultúrában a hatalom gyakorlása nem csupán a nyers erő jogának megvalósítása, hanem értelmi és érzelmi felelősséget is kíván. A harmadik köztársaság harmadik elnöke 2023. október 8-án távozott az élők sorából. Temetésén részt vettek utódai: Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin, valamint Sulyok Tamás, aki az Alkotmánybíróság elnökeként is tiszteletét tette.