Az RMDSZ akár a román kormány irányításába is beléphet a közeljövőben.


A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője, Kelemen Hunor, a Kossuth Rádióban kifejtette, hogy a párt optimistán tekint a jövőre, és bízik abban, hogy a szociáldemokratákkal és liberálisokkal együtt sikerül kormányzati többséget kialakítaniuk a román parlamentben. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nagykoalíció lehetősége sem kizárt a politikai táj képének alakításában.

A vasárnapi választások eredményeként hét politikai párt került be a parlamentbe, köztük a magyarellenességéről hírhedt AUR, amely a második helyezést érte el.

Kelemen Hunor véleménye szerint lehetséges, hogy egy széles körű koalíció alakuljon ki, amelyben minden politikai szereplő részt vesz, kivéve az AUR-t és a Fiatal Emberek Pártját. "Ezek a pártok ugyanarra a gyökérre vezethetők vissza, és nyilvánvalóan magyarellenes politikát folytatnak, amit már számos alkalommal bizonyítottak" – fogalmazott.

Azt mondta, úgy látja,

Nagy valószínűséggel a kormányzati pozíciókhoz juthatnak, azonban a tényleges tárgyalások csak a december 8-i elnökválasztás után indulhatnak meg igazán.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen egy olyan kiegyensúlyozott parlamenti többség kialakítása, amely biztosítja a stabilitást és elősegíti a gazdasági fejlődést. Szerinte az RMDSZ részvétele nélkül ez a cél nehezen elérhető.

Hozzátette ugyanakkor azt is: előállhat olyan helyzet, hogy nem teljesülnek a feltételek, nem tudnak kormányra kerülni, ez viszont azt jelentené, hogy a magyar pártnak nem lenne befolyása a kormányzásra.

Az RMDSZ a vasárnapi romániai parlamenti választáson a szavazatok 6,4%-át tudta megszerezni.

A legutóbbi választásokhoz képest 240 ezer új támogatóval gyarapodott a magyar párt szavazótábora.

Az elnök bejelentése felkeltette az érdeklődést és aktív részvételre ösztönözte a lakosságot, hiszen a parlamenti választások mellett elnökválasztást is rendeznek Romániában.

A magyar közösség összefogott, és tudatosan felmérte a fenyegetéseket, amelyeket az üzenetünk hordozott. Felelősséget vállaltak saját sorsukért és szülőföldjükért. Olyan emberek is aktivizálták magukat a választások során, akik hosszú idő óta nem éltek a szavazati jogukkal. A társadalom tagjai érzékelték a valóságos veszélyt, ami arra ösztönözte őket, hogy részt vegyenek a közéletben.

- fűzte hozzá.

A parlamentben a szélsőséges, magyarellenes pártok aránya egyharmadra emelkedik, ami jelentős növekedést jelent, hiszen eddig viszonylag gyengék voltak. Most azonban a támogatottságuk háromszorosára nőtt, ami komoly aggodalomra ad okot.

Kelemen Hunor kifejtette, hogy a választók, akik e pártok mögött állnak, nem feltétlenül magyarellenes szándékúak. Sokkal inkább dühös emberek, akik a politikai elit és az elmúlt évek eseményei iránt érzett frusztrációjukat fejezik ki. Ezek az indulatok a legutóbbi évtizedekre, akár 25-30 évre is visszanyúlnak, és a meglévő rendszer ellen irányuló szavazatok formájában manifesztálódnak.

Az AUR megjelenése a közvélemény látókörében a magyar katonai temető meggyalázásával indult, ami mélyen megrázta a társadalmat. "2020-ban úgy sikerült bejutniuk a parlamentbe, hogy magyarellenes megmozdulásokon kívül nem igazán tudtak más teljesítményt felmutatni. Az ő támogatóik között azonban nem merném kijelenteni, hogy mindannyian magyarellenes nézeteket képviselnének" – fogalmazott egy megfigyelő.

Kelemen Hunor szerint sokan egyszerűen a "rendszerellenes" pártokra szavaztak, amelyek még nem voltak kormányon, bár - tette hozzá - közülük nagyon sokan a '89 előtti rendszer emberei.

Romániában december 8-án kerül sor az elnökválasztás második fordulójára. Az első kör eredménye meglepetést hozott, hiszen a függetlenként induló szélsőjobboldali politikus, Calin Georgescu szerezte meg az első helyet, míg a második pozíciót a liberális Elena Lasconi foglalta el. Az esemény izgalmas politikai versenyt ígér, amelynek kimenetele jelentős hatással lehet az ország jövőjére.

Related posts