Csintalan Sándor a Magyar Hang műsorában beszélt a Vörös Hadsereg jelentőségéről, különös figyelmet szentelve október 23-a utáni eseményeknek.
A Magyar Hang Kötöttfogás című műsorának legfrissebb epizódjában, amely október 24-én került adásba, Csintalan Sándor szenvedélyesen osztotta meg gondolatait a Vörös Hadsereg második világháborús indulóival kapcsolatban. Kiemelte, hogy különösen nagy tisztelettel beszél azokról a szovjet katonákról, akik Berlin bevételében játszottak kulcsszerepet. Nem meglepő, hogy egy ilyen különleges témát vetettek fel a beszélgetés során, különösen a magyar történelem egyik jelentős fordulópontja, október 23-a után. Csintalan Sándor lelkesedése a Vörös Hadsereg iránt egy érdekes perspektívát ad a múltra, amely a mai napig vitákat generálhat.
Ha az olvasó azt hinné, hogy viccelünk, csalódnia kell - fogalmaz a Magyar Jelen. Ez ugyanis maga a rögvalóság 2025 Magyarországán egy olyan hírportál műsorában, amelyik polgárinak és jobbközépnek tartja magát (a Magyar Hang újságíróinak jelentős része a Simicska-féle G-nap előtt a fideszes médiában dolgozott). Bűnösök közt cinkos, aki néma S az még hagyján, hogy a virtigli kommunista Csintalan az 1956. október 23-i antikommunista felkelés és szabadságharc másnapján is csak azt adja, ami a lényege, de a többi résztvevő közül egyik sem szólt közbe, határolódott el, reagált az elhangzottakra. Nemcsak Pörzse Sándor műsorvezető pislogott, mint hal a szatyorban, de a vendégek - Szerető Szabolcs, Dévényi István, Reichert János - közül sem volt senki, aki akár csak egy szóval kommentálta volna beszélgetőtársuk vállalhatatlan mondatait. Szovjetrajongás október 23-a másnapján No, de mi is hangzott el pontosan? Csintalan Sándor, az MSZP korábbi országgyűlési képviselője az adás 25. percének legvégén (egészen pontosan 24:58-tól kezdődik ez a rész a műsorban) kitért arra, hogy vannak orosz barátai, akiktől megtudta: az a dal, amire Orbán Viktor október 23-án a Kossuth téri rendezvényen színpadra vonult, minden jellemzőjében olyan, mintha egy második világháborús orosz induló lenne.
"És hát ehhez hozzátartozik, hogy én ezt nem elítélőleg mondom, mert én rajongója vagyok egyébként az orosz második világháborús Vörös Hadsereg-indulóknak, meg egyébként azoknak a katonáknak, akik elmentek Moszkvától Berlinig gyalog"
- fűzte tovább Csintalan Sándor a sajátosan kommunista gondolatot, ami október 23-a után egy nappal senkit sem zavart a stúdióban. Pedig nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk: 1956-ban éppen a Vörös Hadsereg verte le a magyar szabadságharcot. Ő járta ki a kegyelmet a "nyilasnak" Csintalan ezt követően valamilyen furcsa oknál fogva Budaházy Györgynél lyukadt ki,
akit nyilasnak nevezett, és arról beszélt: ő volt az, aki kijárta neki a kegyelmet két évvel ezelőtt.
Valóban, Csintalan Sándor is kérte Novák Katalin államfőt, hogy adjon kegyelmet Budaházynak. Azonban azt állítani, hogy ez csupán az ő érdeme, finoman szólva is félrevezető. Hiszen több mint száz közéleti szereplő csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely a meghurcolt hazafi iránti kegyelemért emelte fel a szavát. De mit is várhatunk egy kommunista politikustól? Furcsa lenne, ha nem csúsztatna, és nem táplálna nosztalgiát a Vörös Hadsereg iránt. (Forrás: Magyar Jelen)
