A turisztikai ügynökség vezetője örömmel tájékoztatta a nagyközönséget, hogy elindul a régóta várt Budapest-New York légi járat.

Február elején Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, bejelentette a kormány új kezdeményezését: egy "turizmusbank" létrehozását, amelynek célja, hogy tovább fokozza az ágazat versenyképességét. A gazdasági tárca nyilvánvalóan úgy véli, hogy most van itt az ideje a cselekvésnek, amíg a lehetőségek adottak. De vajon meddig tartható fenn ez a lendület, és milyen potenciál rejlik a magyar turizmusban? Erről beszélgettünk Guller Zoltánnal.

Az MTÜ elnöke az Indexnek elmondta, hogy hamarosan megérkezik a digitális SZÉP-kártya, és új közvetlen légi járatok indulhatnak Budapestről az Egyesült Államokba. Az év legnagyobb szenzációja azonban a turizmusra specializált hitelintézet létrehozása lesz. Továbbá az MTÜ elnöke több izgalmas részletet is megosztott, például:

A kormányzat számos alkalommal hangoztatta, hogy tavaly a hazai turizmus történetében kiemelkedő évet zárt. A statisztikák valóban lenyűgözőek, de felmerül a kérdés: vajon megismételhető-e ez a siker? Elképzelhető, hogy csupán egy alkalmi fellendülésről van szó?

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzései szerint 2030-ra 20 millió látogató és 50 millió vendégéjszaka elérése a célunk. Tavaly jelentős előrelépést tettünk ezen a téren, hiszen közel 18 millió turista választotta Magyarországot, ami csaknem 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, amely szintén figyelemre méltó volt. A vendégéjszakák száma is rekordot döntött, hiszen több mint 44 millió éjszakát regisztráltunk, ami körülbelül 6 százalékos bővülést tükröz. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok előzetesek, és a korábbi tapasztalatok alapján valószínűleg még kedvezőbbek lesznek a végső számok. Jelenleg már most is nyilvánvaló, hogy soha ennyien nem látogatták meg Magyarországot, soha nem pihent ennyi honfitársunk az országon belül, és soha nem érkezett annyi nemzetközi vendég hazánkba. Ezek az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a turizmus alapvető szerepet játszik a hazai gazdaságban, tavalyi teljesítménye pedig a nemzetgazdaság egyik legfontosabb motorjává tette ezt az ágazatot, amely körülbelül 400 ezer család megélhetését biztosítja.

Nem is nagyon hiszem, hogy e fölé kéne nőnie a magyar turizmusnak, hiszen a versenyképes ágazat szempontjából nemcsak a volumen kulcsfontosságú, hanem a növekedés fenntarthatósága is.

Milyen jelentőséget hordoznak ezek a számok nemzetközi összehasonlításban?

Az Eurostat legfrissebb, az év első tíz hónapjára vonatkozó statisztikái alapján Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák terén, hiszen az európai átlaghoz képest másfélszeres növekedést ért el, így jelentős lépést tett a versenytársai előtt.

Régiós versenytársainkhoz viszonyítva kiemelkedő eredményeket értünk el: míg Ausztriában a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek száma 2024 első 11 hónapjában 3,9 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest, Magyarországon ez a növekedés elérte a 10,6 százalékot. Horvátországot is érdemes megemlíteni, ahol 2024-ben a vendégek létszáma mindössze 3,5 százalékkal nőtt, míg nálunk ez a szám közel 11 százalékos bővülést mutat.

A főváros november végén lenyűgöző, 22 százalékot meghaladó vendégforgalom-növekedésével a világ élvonalába került, holtversenyben a spanyol Alicantéval. Ezzel a teljesítménnyel olyan népszerű turistacélpontokat is maga mögé utasított, mint Miami, amely a második helyet foglalja el, valamint Los Angeles és Athén, amelyek a harmadik pozíciót zárták. Közvetlenül utánuk következik Barcelona, Madrid és Róma, amelyek szintén jelentős vonzerejükkel vonják a látogatókat.

Fontos, hogy szót ejtsünk a belföldi turizmus alakulásáról is. Tavaly rekordot döntöttünk, hiszen körülbelül 9,3 millió magyar utazó összesen 22 millió éjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken. Míg Európa más részein a belföldi turizmus általában stagnál, sőt, egyes helyeken még a főszezonban is visszaesés tapasztalható, mi büszkén mondhatjuk, hogy tavaly sikerült tovább fokozni a hazai turizmus eredményeit.

Idén már megpróbálják elérni a 2030-ra kitűzött vendégforgalmi célszámot, de a számok azt mutatják, hogy még körülbelül 2 millió látogató hiányzik ahhoz, hogy ezt a célt teljesíthessék. Ebből következik, hogy 2025-re a magyar turizmusnak 11 százalékos növekedést kellene produkálnia. De hogyan valósíthatjuk meg ezt a tervet? Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat?

Valóban ambiciózus célokat tűztünk ki, de a gondosan kidolgozott stratégiánknak és a hatékony marketingkampányainknak köszönhetően ezeket meg tudjuk valósítani. Növekedési tervünk három alapvető pillérre épül: a nemzetközi forgalom ösztönzésére, a hazai turizmus fellendítésére, valamint a stratégiai üzleti és légiközlekedési fejlesztésekre.

Fókuszáljunk a légi közlekedés jövőbeli fejlődésére! Milyen izgalmas új járatok várhatóak az idei évben?

Alapvető szabály, hogy a turizmus fejlődése a légihidak mentén bontakozik ki. Az előző évben a korábbiaknál is jelentősebb mértékben hozzájárultak a dinamikusan növekvő légiforgalmi adatok a szektor sikeréhez. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tavaly 107 ezer járat indult, ami 17%-os növekedést jelentett a 2023-as évhez képest. A budapesti repülőtéren megforduló utasok száma az év végére elérte a 17,6 milliót, ami közel ötödével haladta meg az előző év számadatát. Ez jól példázza, hogy mi, magyarok, igazán kedvező helyzetbe kerültünk a nemzetünk repülőterének visszafoglalásával. Ez a stratégiai lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy hatással lehessünk a reptéri infrastruktúra és a légijáratok fejlesztésére.

Aktívan dolgozunk azon is, hogy új légiösszeköttetéseket teremtsünk a legfontosabb küldőpiacokkal, különösen a tengerentúli, illetve távoli országokkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ez utóbbit illetően már jól állunk: a világ egyik legjelentősebb küldőországának 7 megapoliszába heti 21 járat repül, ezzel Budapest régiós piacvezető. Ennek is betudható, hogy 2023-hoz képest a tavalyi évben megdupláztuk az ázsiai országból érkező vendégforgalmat, 2024-ben Kína Magyarországnak immár a 14., Budapestnek pedig a 11. legfontosabb küldőpiacává lépett elő.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a Turizmus Évadnyitó Gálán izgalmas hírekkel szolgált, amikor bejelentette, hogy a tárca aktívan dolgozik azon, hogy közvetlen légijáratokat indítson az Egyesült Államok legnagyobb városai és Budapest között. A kérdés most az, hogy hol tartanak a tárgyalások, és milyen előrelépések történtek azóta.

Az Egyesült Államok a forgalom szempontjából a kilencedik legjelentősebb piac, míg Budapesten ez a szám a negyedik helyet jelenti. Ezen kívül a fajlagos szálláshelyi bevételek alapján az USA a legnagyobb küldőpiacunk. A tengerentúli repülőjáratok fejlesztésének fontosságát jól mutatja, hogy a COVID előtt három amerikai város – Philadelphia, Chicago és New York – közvetlen kapcsolatban állt Budapesttel. Jelenleg három légitársasággal folynak tárgyalások, célunk pedig, hogy még az idén elindíthassuk a közvetlen járatokat az Egyesült Államok több városába.

A piaci kereslet világosan megmutatkozik abban a tényben, hogy a tavaly tavaszi Budapest Influenszer Trip során 40%-kal több amerikai turista választotta a fővárost szálláshelyül. Képzeljük el, mennyivel magasabb lehetett volna ez a szám, ha közvetlen légi összeköttetés állt volna rendelkezésre a két ország között!

Ha már érintettük, fontos arról is beszélni, hogy maga az influencer trip, mint forgalomösztönzési eszköz, egyre inkább megkerülhetetlen a mai világban. Olyan nagy követőbázissal rendelkező tartalomgyártókkal működünk ilyenkor együtt, akik egy személyben képesek filmet rendezni, forgatni, főszerepet játszani úgy, hogy néhány óra leforgása alatt milliók láthassák a végeredményt. Ennek óriási szerepe van abban, hogy eljuttassuk Budapest és az ország szépségeit a világ minden tájára. Ezért idén már több hullámban tervezünk influencer tripeket, többek között európai, távol- és közel-keleti tartalomgyártókkal.

A tengerentúlon Orbán Viktor szövetségese, Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson új dimenziót nyithat az amerikai-magyar kapcsolatokban. Az együttműködés erősödése különösen a turizmus területén érezhető, hiszen a két ország közötti kulturális és gazdasági kötelékek szorosabbra fűződése kedvező hatással lehet az utazások számára. A magyarországi turisztikai attrakciók, mint például Budapest híres gyógyfürdői, történelmi látnivalói és gasztronómiai kínálata, egyre népszerűbbé válhatnak az amerikai látogatók körében. Ezen kívül az amerikai utazási irodák is felfedezhetik a magyar célpontokat, új programokat és ajánlatokat kínálva az utazni vágyóknak. A két ország közötti politikai szövetség erősítése tehát nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehet, hiszen a turizmus fellendülése új lehetőségeket teremt a helyi vállalkozások számára, valamint hozzájárul a kulturális csere és a nemzetközi kapcsolatok elmélyítéséhez.

Ez az, amit mi "Trump-kártyának" hívunk - az Egyesült Államokkal változóban van a viszonyunk, és úgy gondoljuk, hogy ez nem csak egy járat indítását segíti majd, hanem többet is, de most az első lépcsőfokra koncentrálunk.

Mekkora szerepet játszanak az amerikai turisták?

A budapesti szállodákban az amerikai turisták napi átlagos költése kiemelkedő, elérve a 142 ezer forintot, ami több mint a duplája az olasz vendégek kiadásainak. Ezen kívül az amerikaiak korösszetétele és érdeklődési köre is eltérő: ők elsősorban a kulturális élmények és programok iránt vonzódnak, nem annyira a bulinegyed nyújtotta lehetőségekhez. A Covid-19 járvány előtt a budapesti amerikai turisták száma már csak 40 ezerrel maradt el a britektől; ha nem tört volna ki a járvány, valószínűleg túlszárnyalták volna őket. Célunk világosan megfogalmazódott: Amerika legyen Budapest elsőszámú küldőpiaca. A közvetlen légi járatok beindításával ez az év végére, vagy legkésőbb 2026-ra elérhetővé válhat.

Amikor a nemzetközi turisták szóba kerülnek, érdemes megvizsgálni, milyen kreatív kampányokkal igyekszik Magyarország felkelteni az érdeklődésüket. Az ország gazdag kulturális öröksége, festői tájai és ízletes gasztronómiája mind olyan vonzerőt képvisel, amelyet különböző marketingstratégiák révén szeretnének kihangsúlyozni. Idén Magyarország több ígéretes piacon is megjelenik, hogy új látogatókat vonzzon. A célzott kampányok például a közép-európai országokban, a skandináv régióban, illetve a távol-keleti piacokon, mint Kína és Japán, külön figyelmet kapnak. A célzott hirdetések, közösségi média jelenlét és együttműködések helyi influencerekkel mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a potenciális turisták felfedezzék az ország rejtett kincseit. A kampányok során hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a helyi élményekre is, amelyek különösen vonzóak lehetnek a tudatos utazók számára. Az interaktív események, kulturális programok és gasztronómiai fesztiválok színesítik a kínálatot, így mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb látnivalókat és élményeket.

A kampányok február második felében veszik kezdetüket, hiszen számos kulcspiacunkon az utazói szokások alapján az év elején kiemelten fontos, hogy aktívan dolgozzunk a foglalási hajlandóság növelésén. Ekkor egy jelentős forgalomösztönző akcióra készülünk a német piacon, ahol célunk, hogy félmillió új vendéget vonzzunk be az idei év során. Emellett az Egyesült Államokban is hasonló aktivitásokra számítunk, mivel ezen a piacon az utazók már elkezdik tervezni a nyári vakációjukat, és kiválasztani a számukra legvonzóbb úti célokat.

A szabadidős turizmus mellett a hivatásturizmus fellendítése is kulcsfontosságú célkitűzésünk: ennek érdekében egy új, négyszázmilliós támogatási alapot hozunk létre. Ezen keretből pályázati rendszer keretében nyújthatnak be igényléseket a kongresszusok és konferenciák szervezői, hogy sikeresen vonzhassanak még több üzleti eseményt Magyarországra. A vidéki nagyvárosainkban zajló folyamatos fejlesztések nyomán ez a szegmens már a fővároson túl is dinamikusan fejlődik. Például Debrecen és környéke kiemelkedő eredményeket mutat ezen a területen: az előző évben itt jelentősen megnőtt az üzleti céllal érkező turisták száma. Ennek következményeként a cívisvárosban a külföldi vendégéjszakák száma évente közel 22 százalékkal emelkedett, ami még Budapest 15 százalékos növekedését is túlszárnyalja.

Tekintsük meg a másik perspektívát is! Milyen módon bátorítják a magyar látogatókat arra, hogy hazájukban töltsenek el több időt?

A hazai fizetőképes turisztikai kereslet örvendetes tavalyi helyreállása azt is eredményezte, hogy a magyarok is mind többet utaznak külföldre. Számunkra éppen ezért az is rendkívül fontos, hogy a belföldi utazókedvet is élénkítsük. Ezért indult az elmúlt év őszén a SZÉP-kártya kampányunk: ez 20 százalékos kedvezményt biztosít azoknak, akik január-februári belföldi tartózkodásukért SZÉP-kártyával fizetnek, hiszen szeretnénk kihasználni a belföldi utazási hajlandóságot az alacsonyabb forgalmú időszakokban is.

A folytatásban pedig új belföldi kampányunkkal a hazai fürdőkben biztatjuk feltöltődésre a magyar családokat. Emellett a hazai desztinációk imázsát folyamatosan olyan új aktivitásokkal is erősíteni kívánjuk, mint a népszerű karácsonyi mellé most felépülő húsvéti vásár.

A forgalom ösztönzésének szempontjából továbbra is fontos szerepet játszik a SZÉP-kártya, hiszen a számlákon körülbelül 100 milliárd forintnyi összeg várakozik. Úgy vélik, hogy ennek egyik oka lehet, hogy a kártyabirtokosok jelentős része manapság inkább mobilfizetési megoldásokat részesít előnyben a hagyományos kártyák helyett. Ezért kezdeményezésünk révén a bankok egy digitális SZÉP-kártyát fognak bevezetni, amely mobilos fizetési funkciókkal fog működni. Ez a lépés nem csupán a felhasználók számára lesz előnyös, hanem lehetővé teszi, hogy ez a jelentős összeg újra beáramolhasson a gazdasági életbe.

Az interjú kezdetén hangsúlyozta, hogy a versenyképesség szempontjából nem csupán a látogatók számának növelése lényeges, hanem a növekedés fenntarthatósága is. Milyen stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy ne csak a turisták számát növeljék, hanem a szolgáltatások minőségét is javítsák?

Új szemlélettel közelítjük meg a fenntartható turizmus fejlődésének lehetőségeit: a támogatások helyett a finanszírozási források biztosítására helyezzük a hangsúlyt. Miközben a turisztikai ágazat kibocsátása folyamatosan növekszik, és a gazdasági környezet is kedvező, megfigyelhetjük, hogy a szektor vezető vállalkozásainak mérlegeiben a hitelállomány aránya évről évre csökken. Ez a jelenség arra utal, hogy a cégek egyre inkább a fenntartható és önálló fejlődés felé orientálódnak, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremt a jövőbeli növekedés számára.

Megfigyelhető, hogy az iparág beruházási volumene az elmúlt évek során figyelemre méltó, 22%-os növekedést mutatott. Ez a fejlődés azonban valószínűleg még jelentősebb lenne, amennyiben a szektor pénzügyi helyzete kedvezőbbé válna.

Milyen lehetőségeik vannak a szektort érintő gyenge hitelezési helyzet kezelésére?

Egy frissen készült felmérés eredményei, amelyben több ezer szolgáltató osztotta meg véleményét az MTÜ-nek, rámutattak arra, hogy a szektor fejlődéséhez egyre nagyobb szükség van finanszírozási forrásokra. Ugyanakkor a vállalkozások körében széles körben elterjedt tapasztalat, hogy a kereskedelmi bankok nem hajlandók könnyen hitelezni az iparágat.

Gyorsan kívánunk lépni: az új, dedikált pénzintézet ezért már ősztől fogadja a hiteligényeket, és az első hitelprogramok is ekkor jelennek meg. Működését az MTÜ fogja felügyelni, és kifejezetten azt célozza, hogy hatékonyan, minimális adminisztráció mellett, gyorsan juttassa növekedési forráshoz a magyar turizmus gerincét alkotó kkv-kat. Ennek érdekében az országos lefedettségű Tourinform-hálózat munkatársai is segítenek majd a konstrukciókkal kapcsolatos tájékozódásban. És itt hívnám fel ismét a figyelmet a pontos NTAK-adatszolgáltatás jelentőségére a jövendő turizmus hitelintézet kapcsán is, hiszen ezen az alapon több ezer turisztikai szolgáltató lesz jogosult kis összegű kérelmek esetében úgynevezett pre-approved, azaz előzetesen jóváhagyott támogatott hitelekre, márpedig kétszer ad, aki gyorsan ad.

A szürkegazdaság jelentős kihívásokat támaszt a turizmus szektorában, amely a legfrissebb statisztikák szerint egyre súlyosabbá válik. Ez a jelenség nem csupán a jogi keretek megsértését jelenti, hanem komoly hátrányokkal is jár a tisztességes verseny szempontjából, hiszen a szabályos működő vállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnek. A turizmusban a szürkegazdaság megnyilvánulásai közé tartozik a feketén végzett szálláshelykiadás, az adóelkerülés, valamint a munkaerő jogszerűtlen foglalkoztatása. Ennek következményeként a helyi közösségek bevételei csökkennek, a turizmus fenntarthatósága pedig veszélybe kerül. A hatóságok és a turisztikai szakmai szervezetek több intézkedést is terveznek a szürkegazdaság visszaszorítására. Ilyenek például a szigorúbb ellenőrzések, az online platformok szabályozása, valamint a tudatosságnövelő kampányok, amelyek célja, hogy a turisták és a helyi vállalkozások is tudatában legyenek a jogszabályoknak és a tisztességes üzleti gyakorlat fontosságának. Emellett a jogszabályi keretek átalakítása és a digitális nyomonkövetés bevezetése is szerepet kap a problémák megoldásában. A cél, hogy egy olyan átlátható és tiszta turisztikai környezetet teremtsenek, amely minden résztvevő számára előnyös.

Az MTÜ egyik kiemelkedő célja 2025-re a szürkegazdaság arányának csökkentése a turizmus területén, mivel ez jelenleg komoly kihívást jelent. A hivatalos statisztikákban nem szereplő vendégek ugyanis jelentős bevételkiesést okoznak a költségvetés számára, valamint versenyhátrányt jelentenek a jogszerűen működő vállalkozások számára. Célunk, hogy 2025 végéig olyan szolgáltatókat is bevonjunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatszolgáltatásába, akik eddig nem vettek részt ebben a folyamatban. A gazdasági fehérítés további elősegítése révén az ágazati adóbevétel idén először elérheti a 90 milliárd forintot a turizmusfejlesztési hozzájárulásból, ami lehetővé teszi a hazai turizmus működéséhez, támogatásához és marketingjéhez szükséges keretek biztosítását. Ezért elmondható, hogy az ágazat gyakorlatilag "önfinanszírozó" módon működik.

Ezek a vállalások figyelemre méltóak egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek és válságok folyamatosan egymásra épülnek. Milyen előrejelzésekkel szolgálnak az év hátralévő részére? Milyen tendenciák és lehetséges forgatókönyvek rajzolódnak ki a jövőben?

Együttműködve a kormánnyal azon fáradozunk, hogy minél több család számára nyíljon lehetőség az utazásra és a pihenésre. A reálbér-növekedés már most is kedvező alapot teremt a hazai turizmus számára, amely egyre inkább megmutatkozik. Az idei évet illetően alapvetően bizakodó vagyok, még ha tisztában is vagyok azzal, hogy a turizmus rendkívül érzékeny a különböző külső környezeti hatásokra.

Előre látunk a jövőbe, éppúgy, mint az édességgyártók, akik már most lelkesen csomagolják a csokinyuszikat. Néhány héten belül elindulnak az új, nyári foglalásokat serkentő kampányok, amelyekkel izgalmas élmények várnak ránk.

És az ágazat év eleji repülőrajtja láttán is joggal lehetek bizakodó: a januári vendégszámban összesen mintegy 16 százalékos a növekedés, de ezen belül például a külföldi vendégforgalom szinte kilőtt, több mint 27 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest. Budapest még ennél is kiemelkedőbben teljesített: a vendégforgalom a fővárosban több mint 25 százalékkal, a külföldi még ennél is nagyobb mértékben, 28 százalék felett emelkedett. A legfrissebb előrejelzésünk szerint a vendégek számát tekintve reális, hogy az eredetileg 2030-ra kitűzött 20 milliós vendégszámot már idén teljesíteni tudjuk. Meggyőződésem, hogy továbbra is mi lehetünk az az ágazat, ami a GDP-t megtolja.