A legújabb kutatások alapján a tudósok egyre nagyobb valószínűséggel állítják, hogy a Szaturnusz egyik holdján, a Titánon, életformák jelenléte lehetséges.
A Szaturnusz Enceladus nevű holdján tapasztalt vízgőz-kibocsátás során a tudósok olyan bonyolult szerves molekulákat azonosítottak, amelyek jelentősen növelik annak valószínűségét, hogy ez az égitest potenciálisan lakható. A NASA Cassini küldetésének adatai alapján végzett kutatások során eddig ismeretlen szénalapú vegyületek kerültek napvilágra, ami újabb izgalmas lépést jelent az idegen élet nyomozásában.
A berlini Freie Egyetem bolygókutató csapata, élén Nozair Khawajával, a Nature Astronomy folyóiratban osztotta meg legújabb felfedezését: a Cassini űrszonda által gyűjtött adatok alapján új típusú organikus anyagokat az Enceladus déli pólusa közelében lévő gejzírekben. Ez a megállapítás kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a kutatók ezúttal nem a Szaturnusz körüli E-gyűrűből származó mintákat vizsgálták, hanem közvetlenül a gejzírekből nyert anyagokat elemeztek.
"Ezek a jégszemcsék csupán néhány percnyi életkorral bírnak, ami azt jelzi, hogy amit itt tapasztalunk, az valójában a mélyebb óceáni rétegek tiszta lenyomata, amelyet még nem befolyásolt a sugárzás" - fejtette ki Khawaja.
Ahogy az Index korábban részletesen bemutatta, az Enceladus a Naprendszer egyik legizgalmasabb területe az élet nyomozására. A hold jégből álló, 20-30 kilométer vastag kérge alatt egy hatalmas, sós vízből álló óceán lapul, amelynek mélysége bizonyos helyeken akár 10 kilométert is elérhet. A déli pólusán található "tigriscsíkok" területéről folyamatosan gejzírek törnek fel, amelyek jégből, vízgőzből és szerves molekulákból állnak, és akár több száz kilométer magasra is feljutnak.
A korábbi kutatások már bizonyították a víz, sók, szén-dioxid, metán és ammónia jelenlétét a vulkáni kitörések során. Azonban a legjelentősebb felfedezés a hidrogénmolekulák és a mikroszkopikus szilícium-dioxid részecskék kimutatása volt. Ezek a nyomok egyértelműen a Föld hidrotermális kürtőinek aktivitására utalnak, olyan helyszínekre, ahol a forró, ásványokban gazdag víz kölcsönhatásba lép a tengerfenék kőzeteivel.
Az új kutatás jelentős előrelépést hozott: nemcsak a korábban már azonosított szerves anyagok megerősítésére került sor, hanem új, eddig ismeretlen komplex vegyületeket is felfedeztek a hold gejzírjeiben, amelyek létezéséről eddig senki sem tudott.
Amikor a komplexitás megjelenik, az arra utal, hogy Enceladus lakhatósági lehetőségei éppen felfelé ívelnek.
- állapította meg Khawaja.
Bár az eredmények nem támasztják alá egyértelműen az élet létezését, mégis utalnak arra, hogy összetett kémiai reakciók mennek végbe, amelyek potenciálisan biológiailag fontos anyagok keletkezéséhez vezethetnek.
Jörn Helbert, az Európai Űrügynökség (ESA) Naprendszer szekciójának vezetője úgy véli, hogy a legújabb kutatások megerősítik: a komplex prebiotikus molekulák az Enceladus rejtett óceánjából erednek.
"Ez azt jelenti, hogy most már minden elemmel rendelkezünk, ami az élethez szükséges: folyékony víz, energia és komplex prebiotikus molekulák. Eljött az ideje, hogy az élet nyomait kutató küldetést indítsunk" - jelentette ki Helbert.
A jövőbeli ESA-misszió, amely várhatóan 2042 táján veszi kezdetét, lenyűgöző tervet körvonalaz: egy Enceladus körül keringő űrszonda és egy leszállóegység egyesített ereje révén mélyebben áshatunk a hold titkaiba. Az űrszonda a gejzírek felett repkedve gyűjtene mintákat, míg a leszállóegység a hold déli pólusának rejtélyes területén landolna, hogy közvetlenül elemezze a kitörésekből származó, friss "havat". Ez a küldetés lehetőséget ad arra, hogy új fényben lássuk Enceladus víz alatti világa és a hold geológiai aktivitása közötti kapcsolatot.
"Szerintem minden jelzőlámpa zöldre váltott az Enceladus esetében" - mondta Khawaja, utalva a jövőbeli küldetésre, amely végleg megválaszolhatja a kérdést, hogy van-e élet a Szaturnusz holdján.
