A Nemzeti Választási Bizottság hivatalosan is elismerte Pócs Alfréd, a koronavírus létezését megkérdőjelező orvos, szkíta eredetű beadványát.
Pócs Alfréd már hosszú évek óta a szkíta nemzetiség elismeréséért harcol. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég 9 igen és 0 nem szavazattal hitelesítette a honosítási kérelmét. Ezzel szemben a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint ez a népcsoport már kétezer éve eltűnt, és csupán két éve az Országgyűlés is tréfának találta a benyújtott beadványt.
Pócs Alfréd, a koronavírus-tagadó orvos és volt egri önkormányzati képviselő, ismételten benyújtotta azt a kezdeményezést, amely a szkíta kisebbség honos népcsoporttá nyilvánítására irányul. Az NVB legutóbbi ülésén, augusztus 13-án, foglalkoztak a beadvánnyal, és a hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján úgy tűnik, hogy a bizottság egyöntetűen támogatta Pócs javaslatát. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kezdeményezés 2023-ban már egyszer elbukott.
Pócs Alfréd célja, hogy a szkíta közösség – hasonlóan a romákhoz és németekhez – hivatalosan elismert hazai kisebbségként szerepeljen. Ennek érdekében szeretné, ha a 2026-os választások során lehetőség nyílna számukra nemzetiségi lista állítására, valamint képviselőik Országgyűlésbe juttatására.
Az NVB határozata ellenére nem valószínű, hogy a szkíták elnyerik a népcsoport státuszt. Ennek érdekében ugyanis legalább ezer olyan magyar állampolgár aláírását kell összegyűjteni, akik magukat az adott nemzetiséghez tartozónak vallják. Ezt az aláírásgyűjtést a választási szervhez kell benyújtani, ahol a szignók hitelesítésére kerül sor. Pócs legutóbbi próbálkozása során azonban sikerült ezt az akadályt átlépni, mivel 1371 aláírás gyűlt össze.
Fontos lépésként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásának beszerzése is elkerülhetetlen, mielőtt az Országgyűlés véglegesen döntene a kisebbség hivatalos elismeréséről. 2023 végén a parlament éppen emiatt utasította el a nemzetiségi státusz megadását, mivel az MTA szakvéleménye világosan kifejtette:
Nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (...) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.
Azóta aligha változott az MTA álláspontja a kérdésben, így az sem várható, hogy az akadémiai véleményt mindig figyelembe vevő Országgyűlés ezúttal másként döntene, de a folyamatot újra végig kell vinni, mert a törvény szerint joga van a kezdeményezőnek újra és újra beadni a kezdeményezést. Bár legutóbb Soltész Miklós államtitkár a szkíták ötletét először viccnek hitte és megjegyezte: felül kéne vizsgálni a szabályozást.
