Az állampapír-befektetők egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg, amely még a nap fénye mellett is megvilágítóbb.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai alapján július végén a magyar lakosság 114 milliárd forinttal több lakossági állampapírral rendelkezett névértéken, mint 2024 végén. Ez azt jelenti, hogy a háztartások idén nettó értelemben tovább növelték az állampapír-állományukat, figyelmen kívül hagyva az intézményi piacon végrehajtott tranzakciókat. Az idei év során már megtörténtek a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetései, ami következtében a nem lejáró prémium sorozatok névértékes állománya összesen 35%-kal csökkent. Két nagy nyertes a piacon a FixMÁP és a BMÁP, amelyek együttes állománya jelentősen meghaladja az inflációkövető papírokét. A befektetők világosan kifejezték, hogy számukra fontos a kamatszint, és hajlandók rugalmasan alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez.

Július végén a forintos magyar lakossági állampapírokban elhelyezett megtakarítások összessége 11 377 milliárd forintra rúgott. Ezen a piacon kívül a lakosság természetesen más intézményi papírokba is befektet, például diszkont kincstárjegyekbe. Az elmúlt hónap során ez a szám 79 milliárd forinttal nőtt, míg a december végéhez képest, ami a jelentős PMÁP-pénzeső előtt volt, körülbelül 114 milliárd forintos gyarapodást mutat.

A háztartások a soha nem látott kifizetési hullám ellenére is nettó vásárlóként aktívan részt vettek a piacon.

A lakossági állampapírok összképét árnyalja, hogy a vizsgált időszakban a lakosság több százmilliárd forintnyi intézményi állampapírt (főként diszkont kincstárjegyeket) is vásárolhatott. Ez további jelentős állománynövelő tényezőként lép fel, de sajnos a pontos mértékét nem tudjuk meghatározni.

Az adatok átláthatósága komoly kihívás elé néz, mivel nem állapítható meg pontosan, mekkora összegű lakossági állampapír-állomány található a forgalmazók könyveiben. Ez a tétel magában foglalja azokat a papírokat, amelyeket a lakosság eladott, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) még nem vásárolt vissza. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy áprilistól új szabályozás lépett életbe, amely lehetővé teszi a forgalmazók számára, hogy közvetlenül vásároljanak lakossági állampapírokat. Ennek célja, hogy a forgalmazók a meglévő állampapírjaikat újonnan kibocsátott lakossági papírokra cseréljék, amelyeket később a lakossági befektetőknek értékesíthetnek. Ez a lépés tovább növeli a piac dinamizmusát, ugyanakkor a statisztikák követhetőségét is nehezíti.

Júliusban egy fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen július 31-én kifizették az utolsó Prémium Magyar Állampapír kamatát, amely a 2023-as inflációs adatok alapján volt érvényben. Ezért különösen figyelemre méltó, hogy hogyan alakult az inflációhoz kötött kötvények állománya ebben az időszakban. A korábbi trendek azt mutatják, hogy a kamatfordulók után, amikor a kötvények alacsonyabb kamatozásra váltanak, a befektetők jelentős része hajlamos eladni meglévő PMÁP-jait, és inkább olyan állampapírok felé orientálódik, amelyek versenyképesebb hozamot kínálnak.

korábban Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, egy érdekes posztot osztott meg, melyben a Prémium Magyar Állampapírok visszaváltási arányát 35%-ra becsülte. Ezen állampapírokból befolyt összeg gyakorlatilag teljes egészében, más lakossági állampapírokba áramlik vissza. Ráadásul a miniszter beszámolója szerint a kamatok kétharmada is újra a lakossági állampapírokba kerül, míg csupán egyharmad része kerül a kincstár kifizetései közé. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindezek az adatok a tavaszi és nyári időszak jelentős kamatfizetései előtt álltak rendelkezésre. Az újabb statisztikák tükrében azonban úgy tűnik, hogy...

A kamatfizetésen átesett PMÁP-ok névértéke eddig 35%-kal, összesen 2253 milliárd forinttal csökkent, amennyiben nem vesszük figyelembe a lejáró sorozatokat.

A legszembetűnőbb állománycsökkenés a 2033/I sorozat januári adatai között figyelhető meg, ahol a csökkenés mértéke elérte a -68%-ot. Ezzel szemben a legkisebb visszaesés a július 20-án záró 2026/I sorozatnál tapasztalható, csupán -9%-os mértékkel.

Júliusban tehát tovább folytatódott az az év eleje óta zajló tendencia, amelynek keretében a befektetők fokozatosan átcsoportosítják a meglévő inflációkövető állampapírjaikat. A tőkekonverzió során valószínű, hogy a befektetők egy része a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapírt, vagy a jelenlegi 7,10-7,12%-os kezdő kamatozású Bónusz Magyar Állampapírt választja.

A lakossági befektetők tudatos lépéseket tettek a kamatkörnyezet átalakulására reagálva.

A legújabb kedvencek, a FixMÁP és a BMÁP együttese már 5146 milliárd forintot képvisel, ami az év kezdetéhez képest 2920 milliárd forintos növekedést jelent. Ezzel szemben a PMÁP állománya 4257 milliárd forintra csökkent, ami idén összesen 2704 milliárd forintos visszaesést tükröz. Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy ez a tendencia adósságkezelési szempontból kedvezően alakul, hiszen az átcsoportosítás révén a lakossági portfólió egyensúlyosabbá válik.

Megjegyzendő, hogy bár a korábban kibocsátott inflációkövető állampapírok a 2025-ben kezdődő kamatperiódusukban legfeljebb 5,2%-os kamatot termelnek, a jelenleg vásárolható PMÁP már 6,5%-os kamattal indul. A jövő évben kezdődő kamatperiódusban pedig az idei, várhatóan 4,7%-os átlagos infláció szolgál majd a kötvények kamatbázisa gyanánt, azaz a legbőkezűbb papírok akár 6,2%-ot is termelhetnek.

Az idei év első hét hónapjában a "sztárpapírokhoz" viszonyítva kisebb, összesen körülbelül 281 milliárd forintnyi növekedést ért el a Kincstári Takarékjegy, a Babakötvény és a MÁP Plusz. Ezzel szemben az Egyéves Magyar Állampapír állománya a lejáratok következtében teljesen eltűnt.

A július végi adatok szerint a forintos lakossági portfólió három domináló és három kisebb befektetési lehetőségre osztható. Az élen a PMÁP áll, mögötte pedig a második helyen a FixMÁP található, amelynek összértéke 2786 milliárd forint, míg a harmadik a BMÁP, 2360 milliárd forinttal. A MÁP Pluszban a befektetők 924 milliárd forintot helyeztek el, míg a Kincstári Takarékjegy névértéke 590 milliárd forintot képvisel. Ezen kívül a Babakötvényekben összesen 460 milliárd forintnyi tőke található.

Az év eleje tartó átrendeződés hatására a Prémium Magyar Állampapír részaránya 37,4%-ra csökkent a forintos lakossági állampapírok portfólióján belül, emellett a pénzek 24,5%-a FixMÁP-ban, továbbá 20,7% BMÁP-ban található, azaz a három nagy papír együttes súlya közel 83%.

A lakossági állampapírok jelenlegi kínálatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy könnyebben áttekinthető legyen számodra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ